Londonban élő magyar író. Évtizedekig a BBC munkatársa volt, három évig Münchenben, a Szabad Európánál is dolgozott. Jelenleg az Info rádió londoni tudósítója. 24 éven át művészeti galériát működtetett a londoni Hamsteadben. Beszélgetésünk apropója népszerű könyvének … Tovább »

A szervezők becslése szerint legalább harminc magyarországi településen tartanak könyvégetéseket. Az akciót egy hungarista szervezet kezdeményezte.

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

Az 1956-os forradalom szellemi előkészítői, reformkommunistái között
szép számmal találunk zsidó származásúakat. A holokauszt borzalmai után
válaszút elé került a magyar zsidóság, voltak, akik az emigrációt, mások
a maradást választották. Az utóbbiak közül számosan helyreállították
polgári egzisztenciájukat, fenntartották polgári mentalitásukat,
érdekeltek voltak a tőkés berendezkedés és a többpárti demokrácia
fenntartásában. Mások csatlakoztak a kommunistákhoz, identitást
váltottak, s azonosultak a párt szabadságot, egyenlőséget és
előítélet-mentességet ígérő antikapitalista programjával.

MSZP: Önök gyávák! Gyávák, mert félnek attól, hogy a szélsőjobboldali
látens támogatást elveszítik. Önök együttműködnek a nyilasokkal!
Kormány: Önök idején a Becsület nevű, nyíltan és vállaltan neonáci
rendezvényeket a szocialista kormány rendre engedélyezte.
Egyetlenegyszer sem emelte fel a szavát ellene. A nemzeti együttműködés
kormánya soha nem fogja eltűrni az ilyen megnyilvánulásokat, az ilyen
rendezvényeket. 

Az idei október 23-a az ellenzéké volt, Orbán Viktor Brüsszelbe utazott,
a Fidesz nagygyűlése és a szép idő is elmaradt. A hol szemerkélő, hol
szakadó esőben tízezrek mentek el az egymilliósok tüntetésére
megmutatni, hogy nem tetszik nekik a rendszer, a Jobbik pedig
rendszerváltó programot hirdetett.
 

Három évtized budapesti városfejlesztési programjait és rendezési
terveit foglalja össze egy a napokban megjelent könyv, amelyből az is
kiderül, hogy a múlt század nagy urbanistái lebontották volna a belső
kerületek házainak jelentős részét és a budapesti lakosság nagy részét
családi házakban helyezték volna el. Aztán persze minden egészen másképp
történt

Ügyvezető igazgatót választanak ma a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont
élére. Úgy hírlik, egyetlen pályázó van: az intézmény jelenlegi
megbízott vezetője, Szita Szabolcs történész. Sokkal érdekesebb az, ami a
kulisszák mögött történik.

A mintegy 150 éves török uralom (1543-1686) Pécs városképét és népességét jórészt balkáni jellegűvé alakította, a középkorban kialakult utca és térszerkezetet azonban alapvetően nem változtatta meg. A várost a 17. század végétől többször elpusztították keresztény seregek. … Tovább »

– A Mazsök elôzô kuratóriumában kialakult gyakorlat volt, hogy a fontosabb tagszervezetek, mint a zsidó közélet kiemelten fontos szereplôi, alanyi jogon kaptak mûködési támogatást.
– Alanyi jogon nem jár senkinek semmi. Valós tevékenységért jár támogatás, ha azt a zsidó közélet … Tovább »

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
 

Megjelent a Szombat szeptemberi száma
 

Pécs, múlt, jelen:

Schweitzer Gábor, Stark András, Vörös István

Vörös István: Pécs belváros török és zsidó emlékei

Pécs városképének tartósan törökös … Tovább »

A két világháború közti társadalom a zsidóság hézagmentes asszimilációját kulcskérdésnek találta. Faji és szociális indokok garmadájával igazolták gondolkodók, mennyire üdvös lenne, mégis lehetetlen. Akár igaz, akár nem, ma már csak kevesen hiszik, hogy kívánatos cél volna.
 

Új kuratórium (és felügyelőbizottság) áll a Magyarországi Zsidó Örökség
Közalapítvány (Mazsök élén) – legkésőbb ez év szeptemberétől. A
kétharmad részben kicserélődött testület a honi zsidó politikában
felborult erőviszonyokról tanúskodik.

Az természetes, ha az ember a nemzet nagy költőjéhez megy interjúzni, előtte hosszú listát készít a feltétlenül felteendő kérdésekről. És abban sincs semmi meglepő, hogy mindezt azonnal elfelejti, amikor háza kapujában találkozik a nemzet nagy költőjével, aki vagy tíz perccel a találkozó előtt odaállt, mert a kapucsengő nem működik. Miközben felfelé bakatatnak a lépcsőn a riporter rádöbben, hogy sokkal jobb, ha…

A Kormány múlt heti döntésének megfelelően megkezdte a tárgyalást a zsidó közösségekkel, érdekképviseleti szervekkel, valamint szakmai szervezetekkel. A Kormány úgy döntött, hogy megújítja a zsidó közösségekkel és a nemzetközi zsidó szervezetekkel zajló egyeztetések formáját, és azt a korábbinál szélesebb körben, több témában, intenzívebben, gyakrabban folytatja. Az első tárgyalásra január 31-én hétfőn került sor.

Az egykor a Monarchia és Budapest világbirodalmi súlyát jelképezni hivatott Európa-szerte ismert épületegyüttesek ma már csak romhalmazok Budapesten. A Várbazárban és a Reitter Kávéházban egykor művészek és királynék fordultak meg, ma már állaguk annyira leromlott, hogy csoda, ha az évtized végéig megmaradnak, ha továbbra sem történik semmi. A privatizációs hullám után többségükbe plázát vagy luxusszállót álmodtak. Az egykor elképzelt Budapestről készített cikksorozatunk első része.
 

Magyar darabot olvasni szívmelengetően jó. Mert akárhonnan csűrjük-csavarjuk, mindenütt jó, igen, de legjobb otthon. Belepillantani abba a tükörbe, amelyet velünk élő kortársunk állít elénk magunkról, hogy “mik vogymuk?” – izgalmas és veszélyes utazás. 

Markó Iván koreográfiáit időről időre műsorára tűzi a Művészetek Palotája, melyek közül jó néhánynak a premierje is itt volt, és később nem egyet határainkon túl is óriási sikerrel mutattak be. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével és Kossuth-díjjal is elismert művész alkotásai változatlanul nagy népszerűségnek örvendenek a közönség köreiben. 2010. október 28-án négy műve látható a Fesztivál Színházban, melyek kifejező eszközökben, látványban és zenében igen változatosak: az eszköztelenségtől az épített díszletekig és vetített filmig, Goran Bregović, Maurice Ravel és Claude Debussy zenéjén át Fülei Balázs közreműködéséig terjed a repertoár.
 

Markó Iván koreográfiáit időről időre műsorára tűzi a Művészetek Palotája, melyek közül jó néhánynak a premierje is itt volt, és később nem egyet határainkon túl is óriási sikerrel mutattak be. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével és Kossuth-díjjal is elismert művész alkotásai változatlanul nagy népszerűségnek örvendenek a közönség köreiben. 2010. október 28-án négy műve látható a Fesztivál Színházban, melyek kifejező eszközökben, látványban és zenében igen változatosak: az eszköztelenségtől az épített díszletekig és vetített filmig, Goran Bregović, Maurice Ravel és Claude Debussy zenéjén át Fülei Balázs közreműködéséig terjed a repertoár.
 

Koós Annával, a „lakásszínház” társalapítójával beszélget Várnai Pál2010. július 22. – 2006-ban az Akadémiai Kiadónál megjelent A nem kívánt hagyaték című könyve, amelyben szembesül szülei ÁVH-s örökségével.– Szüleim előttem elhallgatott múltjának felgöngyölítéséből … Tovább »