“Itt lenne az ideje a gázai konfliktus kapcsán, hogy felmérjük: a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára” – fogalmazott a jobbikos Gyöngyösi Márton, a parlament külügyi bizottságának … Tovább »

Nagy mérkőzésre számíthat a Jobbik abban a perben, melyet a párt indított egy nemzetközileg is jegyzett holokauszt-szakértővel szemben, aki egy nyilatkozatában tavaly lenácizta őket. Karsai László tudományos kutatásokkal akarja igazolni, hogy a Jobbik náci jegyeket mutat, viszont jogászok … Tovább »

Frankel-Károli-Páva ’73 – a 8. nap csodája címmel szervez 2012. december 15. szombaton délután 17:30 órától Közös Hanuka ünnepséget három zsinagógai körzet a Páva utcai zsinagógában. (Budapest IX. ker. Páva u. 39.)

„Ameddig ezen a helyen állok, Magyarországon senkit sem érhet bántódás hite, meggyőződése vagy származása miatt” – ígérte Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben, majd hozzátette: „Mi magyarok megvédjük zsidó honfitársainkat.” Összefoglaló és kommentár.

Az ügynökök köztünk járnak – de kit érdekel? – Gadó János írása

A rendszerváltás után csaknem negyedszázaddal a szolgálatok immár mélyen beépültek a hatalomba. Jelenleg nincs olyan politikai erő Magyarországon, ami a titkosszolgálati múlt feltárásában áttörést érhetne … Tovább »

Éjjel is játsszák az új darabot

A Budapesti Zsidó Hitközség szeptember 3-i elöljárósági ülésén Streit Sándor megvált elnöki posztjáról.

A pártból nem zárják ki, de valószínűleg visszahívják az Európai Parlamentből Szegedi Csanádot, a Jobbik egykori alelnökét. A megkérdezett jobbikosok váltig állítják, hogy nem azért estek neki Szegedinek, mert zsidó, hanem azért, mert letagadta, hogy zsidó.

A háborús bűncselekményekkel gyanúsított Csatáry Lászlónak több lehet a felelőssége, mint amivel az ügyészég meggyanúsította – mondta szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Gellért Ádám nemzetközi jogász, a Holokauszt Emlékközpont “Kőrösmező 1941” kutatócsoport vezetője, a lex-Biszku kidolgozója, amikor ismertette a témában frissen feltárt magyar és szlovák levéltári iratokat.

A már jól megszokott tanulás, beszélgetések és ismerkedés mellett számos szabadtéri programot, kötetlen hangulatot és könnyed izraeli ritmusokat kínálunk az első SzabadLimmudon, 2012. július 1-én, Budapesten.

Könyvfesztivál alatt/után élvezettel merülhet a könyvtengerbe a kíváncsi olvasó. A zsidók története Magyarországon kötelezően beszerzendő kötetein túl ajánljuk az MTA Judaisztika Kutatócsoport új kiadványait; a Múlt és Jövő új Heller Ágnes-kötetét; Szücs Teri tanulmányait az Auschwitz-elbeszélés lehetőségéről a magyar irodalomban; a világhírű Arnon Grunberg frissen fordított regényét; valamint egy politikával és repüléssel foglalkozó magyar thrillert.

A Szombat keresztény egyházi vezetőkhöz fordult a Jobbik képviselő Parlamentben elhangzott, a tiszaeszlári vérvádat felmelegítő, gyűlöletkeltő beszéde kapcsán. Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke közösen válaszolt kérdéseinkre.

Szombat – A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata

„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, térképész és földrajztudós. 

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, … Tovább »

Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára