Summary
A tények makacs dolgok
Novák Attila: Vörös Budapest – Fekete Budapest
Kárpótlási tájékoztató
Váltakozó színvonalon – Zsidó nyári fesztivál (na)
Wagner István: “Nekem szülőhazám…” – Magyar zsidó festők a Budapest Galériában (Wagner István)
(Rónay László): Szabolcsi … Tovább »

Az Országos Rabbiképző Intézet – Zsidó Egyetem akkreditációja
„Valóságos diadalmenet”

Ez év februárjában befe­jezte háromnapos vizs­gálódását a Zsidó Egye­temen az akkreditációs bizott­ság, melynek föladata volt föl­mérni, vajon az intézmény jo­gosult-e az egyetem … Tovább »

Szemelvények az auschwitzi magyar kiállításhoz kapcsolódó szakvéleményekből, levelekből és állásfoglalásokból

Mazsihisz

„Egy Horthy-apologetikát tartalmazó, alig burkoltan antiszemita kiállítás megrendezése Auschwitzban nem lehet a magyar kor­mány szándéka. Ha mégis … Tovább »

Zsidó sorsok magyar filmen
Beszámoló egy konferenciáról

Folyóiratunk, a Szombat 1998 decemberében filmsorozatot és konferenciát rendezett a fenti címmel. A Puskin moziban és az Örökmozgó Filmmúzeumban több mint három tucat játék- és dokumentumfilm pergett le, melyet a Magyar … Tovább »

Tabuk, tilalomfák, öncenzúra és asszimiláció
(avagy miért nincsenek teljes zsidó sorsok magyar filmen)

A háromnapos rendezvény befejezé­seképpen került sor a kerekasztal-be­szélgetésre, amelyen a résztvevők – Bikácsy Gergely (B.G.), filmkritikus; Kovács András (K.A.). szociológus, … Tovább »

Hiányjel

Zsidó sorsok magyar filmen 1945 után

1945 tavaszán még alig ért véget a hábo­rú, szinte el sem kezdődött a romok elta­karítása, de a filmgyártás újjászervezése már beindult Szükség volt a filmekre, nemcsak azért, hogy szórakoztassák a har­cok és a fasizmus … Tovább »

Előadók és témáik Erős Ferenc:A szembenézés kudarca és a „gyászra való képtelenség” Fábri Zoltán Utószezon című filmjében
Fábri 1966-os filmje korai kísérlet arra, hogy a filmművészet eszközével a ma­gyar társadalom szembenézzen a Holoca­ust problémájával. A filmben … Tovább »

Megszállottak, üzletemberek, profik, amatőrök
Zsidó könyvkiadás 1989 után

A cenzúra megszűntével a zsidó témájú könyvek elárasztották a piacot. A „termést” elnézve tartalomban, minőségben, küllemben is roppant heterogén kép tárul elénk, ennél már csak a témával … Tovább »

Kinek írnak ma jiddis könyve­ket? Egyrészt világi, más­részt (nagyon) vallásos olva­sóközönségnek. A világi ol­vasóközönség nagyobb része 70 év fe­letti, többnyire Kelet-Európában szüle­tett, és otthon jiddis nyelven beszélt vagy beszél ma is, esetleg jiddis általá­nos … Tovább »

A második évezred végére kü­lönleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a szemé­lyiség kultúrában megjelenő, az egyén­nek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »

Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket fel­tenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállal­kozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapok­ban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság cí­mű lap … Tovább »

A tanévben a Bálint Zsidó Közösségi Ház ad otthont a Lauder-Javne, az Anna Frank és a Mszoret Avot iskolák 28 gimnazistájának. Miért laknak ott? Honnan jöttek? Hová tartanak?

A kérdésekre adott nyolc válasz nem csak egyéni sorsokkal ismerteti meg az olvasót. Valamelyest kirajzolódik … Tovább »

Nádas Péter Emlékiratok könyvének zsidó olvasata

Az ismert amerikai irodalomtörténész és kritikus: Robert Alter egy nemrég megjelent esszéjében1 három különböző tí­pusú zsidó irodalmi kifejezésmódot mutat be, háromféle zsi­dó hangot emel ki: a bábeli, a kafkai és a Philip … Tovább »

Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról

Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:

Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »

Gimes Katalin: Negyvenhét vers
Götz Eszter: Tükör és emlékezés
Nézz vissza haraggal?
Gershom Scholem: Zsidó ébredés* II. rész
Tábor Ádám: Apokalipszis
A zsidóság szellemi közösség
Hochmá és logosz
A biblicizmus: a második személy elsőbbsége
Szabó Lajos-Tábor Béla: Vádirat … Tovább »

A Yahalom Zsidó Szabadegyetem a zsidó önismeret tisztázása érdekében az aláb­bi körkérdést intézte a zsidó közélet szá­mos reprezentánsához azzal, hogy a vá­laszokat az Országos Rabbiképző Intézet 1995/96. évi évkönyvében megjelenteti: „Minthogy jelenleg, a XXI. század … Tovább »

Vilnius lányod nincs többé, Jeruzsálem.

Hű lelkekkel Isten keblébe tért meg.

Lángra gyúlt a te litvániai lányod,

mint egykoron három nővére, Worms, Mainz és Speyer

égett.

S mint két ikernővérén, Krakkón és Lublinon,

mindükön erőt vett a tüzes ravatal,

mert … Tovább »

A húszas évek közepén a kommunista mozgalomban a következő anekdota járta:

Miért halasztották el a Komintern negyedik kongresszusát?
Várták azt a pesti zsidót, aki az afrikai négere­ket képviseli…

Mint minden anekdota, a fenti is az igazság bizo­nyos elemeit tartalmazza. … Tovább »

„Mindenki tudja: ez a mi házunk volt”
Belföldi hírek
Diósi Lajos: 0,5%?
A német jóvátételi jogszabályok és intézkedések
Ács Gábor: Magyarország miért nem?
Simonyi Péter: Mibe van nekünk egy gyatra szervezés?
Summary
A Duce másik asszonya
Schmelzer Hermann Imre: A Scheiber-bibliográfiáról
Jólesz … Tovább »

(8) Igaz emberek

Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.

Friedrich Born

(1903-1963)

1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »