Kertész Ákosnak nincs igaza. Ugyan miért mondana igazat és valódit az, aki minden rosszat a „genetikával” magyaráz, ráadásul ennek a Holokauszt óta nagyon rossz mellékzöngéje van, ezt Kertésznek illett volna tudnia. De ennek a véleményéhez az államnak nincs köze. Bárkinek lehetnek bizarr véleményei egy szabad országban, s egy erős államnak el kell ezeket viselnie, pláne, ha az illető nem közszereplő, politikus, államszolga.

Az örök magyar határpör folytatódik. A kavicsot a pocsolyába ezúttal Kertész Ákos író dobta be, aki szerint a magyar nép „genetikailag alattvaló”, „röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni”. Kertész kemény írására meg is jött a reakció jobbról, akik ismét magyargyűlöletet és Landeszmann rabbit kiáltottak. Nincs új a nap alatt, csak ugyanaz a dühödt és szomorú frusztráció balról-jobbról.

A Szombat húsz évfolyamából készült, 2010 decemberében megjelent válogatásszáma kapcsán néhány írásról, terjedelmi okokból, le kellett mondanunk. Az 1996-ban A magyar zsidó irodalom létformái című konferenciánkon elhangzott Heller Ágnes előadás is ezek közé tartozott. A sokszor idézett, vitákat generáló írás interneten mindeddig nem volt hozzáférhető.  

Magyar darabot olvasni szívmelengetően jó. Mert akárhonnan csűrjük-csavarjuk, mindenütt jó, igen, de legjobb otthon. Belepillantani abba a tükörbe, amelyet velünk élő kortársunk állít elénk magunkról, hogy “mik vogymuk?” – izgalmas és veszélyes utazás. 

Megrongálták a sírokat a székesfehérvári zsidó temetőben. Hétfőn virradóra 10-12 sírkövet döntöttek le, és törtek össze. A helyszínelés még folyik.
 

Piros festékkel öntöttek le három emlékművet Székesfehérváron; a rendőrség rongálás miatt nyomoz.
 

Éjszaka és köd, Az élet szép, az Életvonat és még sokáig sorolhatnánk a holokauszt-filmek sorát. Újabb és újabb alkotások születnek, újabb és újabb kérdések merülnek fel. „A történelemnek van egy pillanata, amikor megáll” – mondta Claude Lanzmann, a Shoah rendezője. Megáll, és máshogy folytatódik. Az emberiség létezése során a holokauszt viszonyítási pont marad és annak is kell is maradnia.
 

1924. június 3-án hunyt el Franz Kafka, 2010 februárjában pedig egy teljes lapszámot szenteltünk a világhírű írónak. Az alábbiakban az akkor megjelent írások olvashatók a címre kattintva.

A húszas évek ezek, az az évtized, amelynek az elején a magyar felsőoktatásban életbe lép a numerus clausus. 1924-ben, ugyanabban az esztendőben, amikor  Bálint Györgyöt nem  veszik fel a budapesti egyetem bölcsészkarára, megalakul Gömbös Gyula Fajvédő Pártja. Nem légüres térben kezd Komlós Aladár a zsidó lélek fölött meditálni.
 

A rongálás nyomait a városgondnokság szakemberei tüntetik majd el.
 

Kiállítás nyílt Sampaio Garrido és Teixeira Branquinho portugál diplomaták tevékenységéről, Budapesten szerdán; Portugália 1944-es magyarországi nagykövete és ügyvivője a holokauszt idején ezer zsidó embert és más üldözöttet menekített az ibér országba.

Ahogy ránézünk a születési és halálozási évszámra, mindannyiunkat döbbenet fog el az élet szűkössége miatt. A döbbenetből ocsúdva gondolkodni kezdünk. Na, persze, a háború. De hiszen Magyarország éppen hogy belépett a háborúba! Életrajzának utánanézve újra érteni véljük: … Tovább »

Uri Asaf januári, Tátra utcai kiállításán[1] egy ízig-vérig festőt, és ízig-vérig zsidó festőt ismerhettünk meg. Nála a zsidóság nem csupán annyit jelent, hogy képeinek olykor zsidó tárgya van, a zsidósága mélyebben gyökerezik. Egy ritka, mert úgy elkötelezetten zsidó, hogy … Tovább »

Sajtószemle napról-napra
2009. január 10.
Izrael- és palesztinbarát tüntetők véres összecsapása Oslóban
Hírszerző
Az ellentüntetők Molotov-koktélokkal, kövekkel és tojásokkal dobálták a zsidó állam támogatóit, izraeli zászlókat égettek. A helyi média szerint a nyolcvanas évek óta nem volt ilyen súlyos incidens a norvég fővárosban. Több tízezres, százezres tüntetések, tiltakozó akciók követték egymást az arab világban is.

I. B. Singer: Szerelmes történet
Egy poligámista regénye

What Hungarian Jews Need to Learn
Ágnes Peresztegi
This paper was delivered at The International Conference on Confronting History: The Historical Commissions of Inquiry  that discussed the various historical commissions appointed by different governments to deal with the role of their country during the Second World War.  Although Hungary failed to establish such a commission thus far, this does not mean that there were not debates about historical research; or that no studies were completed related to the issues of expropriation, looted property, refugees, war crimes and other relevant aspects of the Holocaust.

Forrás: Hírextra 2008. január 18. Két napig Budapesten látható a II. világháborúban zsidókat mentő svájci diplomata, Carl Lutz életét bemutató tárlat, amelyet a nevét viselő alapítvány január 27-én, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján New Yorkban, az ENSZ székházában … Tovább »

Forrás: 168 Óra 2007. december 23. Amikor utoljára járt nálunk fehér ruhában, fodros szoknyácskában, a sötét hajába fehér művirág volt tűzve. Mondták a szüleim, hogy egyedül fog elrepülni messzire, a nyakába táblát akasztanak, arra lesz ráírva a neve, és hogy hová is kell őt … Tovább »

Református hívők tiltakozása ifjabb Hegedűs Lóránt ellen Forrás: Népszabadság 2007. november 17. / Czene Gábor Újabb tiltakozó felhívás született ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész ellen. Ezúttal református hívők egy csoportja nyilvánította ki azt a meggyőződését, … Tovább »

Különös technikával védekezik Csoóri Patrubány Miklós vádjai ellen Forrás: Hírszerző 2007. október 25. Valószínűleg nem állja meg a helyét Csoóri Sándor Magyar Nemzet-beli védekezése a Kádár-rendszer mellett hitet tevő, 1957-ben keletkezett nyílt levéllel kapcsolatban – … Tovább »