Összesen 4,333 találat (3561 - 3580) : Sz. K.
A kő marad(Kertész Imre: A kudarc)
Eszik Verkának szeretettel
Auschwitz nem ábrázolható. Kertész Imre azt állítja, hogy mit sem ér a tényékhez való hűség. A tények ugyanis nem mutatják meg Auschwitz valódi arcát. A tanúságtétel igénye szervezi Kertész regényvilágát, … Tovább »
Koltai Nelli
A regény az élet igenléseKertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért
Téma és forma
Paul Celan Halálfúgá-ját választva mottóul és motiváló struktúraként, Kertész Imre ebben a regényében a sziszifuszi gondolatkör zenei megfelelőjét fogalmazza … Tovább »
A száműzött nyelve
Olvasónapló Kertész naplóiról és esszéiről
(Kertész Imre: Valaki más. Magvető, 139 oldal, 890 forint.
A száműzött nyelv. Magvető 297 oldal. 890 forint)
A Kertész Imre életműsorozatban megjelent két könyv a rendszerváltást követő, kilencvenes évek … Tovább »
„Az Al Aksza veszélyben!”
A fenti csatakiáltást, mellyel eddig a fundamentalista izraeli arabok riogattak, ma már az izraeli régészek egy része is hangoztatja – egészen más okokból.
A világ feszültségektől legsűrűbben behálózott válsággóca a Közel-Kelet, amely nem mást … Tovább »
Markas Zingeris
Kutyák a falon
Élete delén Max egyszerre úgy érezte, fájdalmasan becsapták. Apránként vált ez világossá számára, ahogy sorra levetette ábrándokból szőtt ruháit, akár egy hagyma leveleit, ami könnyekig marja a szemet. Az életnek az a hívása, amely nem a … Tovább »
Emlékezés az örmény holocaustra
Jereván, Örményország időrendben tizenkettedik fővárosa felé repülve elhatároztam, hogy megnézem, hogyan emlékeznek a mai Örményország lakói a huszadik század első népirtására. Sok a párhuzam a zsidó és az örmény történelem … Tovább »
Az elveszett gyerekkor
Volt egyszer egy legendás zsidó elemi iskola, a Hollán Ernő és a Sziget utca sarkán, az Újlipótvárosban. Ott tanultak azok a valahai diákok is, akik nemrégiben a világ legkülönbözőbb tájairól érkeztek Budapestre, rendkívüli találkozóra. Ötvennyolc … Tovább »
„Egy jó író tud női és férfi hangon is írni”
Lugosi Viktória írónővel beszélget Sándor Mónika az Ajvé című, sikeres regényéről, a női irodalomról és a női karrier nehézségeiről
„Hiszek abban, hogy a részletek őrült fontosak, hogy azok határozzák meg az érzelmeinket, … Tovább »
Cvi Gitelman
Zsidók a mai Oroszországban és Ukrajnában*
Napjainkban az orosz zsidóság történetének rendkívül pozitív fordulata zajlik. Eltűnt a szovjet korszakból ismert, államilag támogatott antiszemitizmus, teljesen szabad a kivándorlás és akadály nélkül szerveződhet … Tovább »
Mit csinálnak ezek itt?
Izraelben 270 000 olyan új ólé él, akik a volt Szovjetunióból érkeztek és halachikus értelemben nem zsidók. Az idén bevándoroltak 75%-a ebbe a kategóriába tartozik.
Bátorítsa-e Izrael az ilyen típusú aliját? És ösztönözze-e a betérést azoknál, akik … Tovább »
Izrael állam születése és a szovjet zsidók
A Kremlnek a zsidó állam létrehozása érdekében 1947-1948 folyamán az ENSZ-ben és a nemzetközi sajtóban folytatott látványos diplomáciai hadjárata, amely a magyar zsidóság körében máig hatóan kedvező visszhangra talált, … Tovább »
Az első udvarlóm
Katz Katalin 1956-ban, tízévesen alijázott szüleivel Budapestről. Pszichológusként végzett, hosszú évek óta a jeruzsálemi Héber Egyetemen tanít, a Szociálismunkás-képző szakon. Rendszeresen jár Budapestre szakmai rendezvényekre. Szűkebb szakmája mellett … Tovább »
Feljegyzések Berlinből
A berlini tavaszt látni kell – mondogatták barátnőim, s bár megindokolni nem igen tudták, mi is változik meg az első, napos órák beköszöntésével, abban minden esetre egyetértettek, hogy más szagú, színű lesz Berlin. Prenzlauer Berg negyedben – ahol … Tovább »
Vladimir Kaminer
Orosz diszkó
Vladimir Kaminer 1966-ban Moszkvában született. Hangtechnikusi végzettséget szerzett, majd a Moszkvai Színházi Intézet dramaturg szakján hallgatott. 1990 óta feleségével és két gyermekével Berlinben él, szabadfoglalkozású szerzőként. … Tovább »
Orfeusz az árvaházbanOrbán Ottóval beszélget Gartner Éva*
Akar beszélni a betegségéről? Essünk túl rajta vagy nem?
Mindenről beszélhetünk.
Egyik versében azt írja, hogy tisztességtelen előnyei vannak.
Ez így van, de ez a betegség nem az első ilyen … Tovább »
Olvasóink írják
Szereti Ön Potokot?
Az ízlések és pofonok emlegetése meglehetősen közhelyes, ám Pécsi Katalin Chaim Potokról írt dolgozata esetében igencsak találó: az irodalomtörténész hatalmas pofonokat mért az ízlésének nem megfelelő „haszid lektűr”-re. Sőt … Tovább »
Papp Kornélia
Német-zsidó együttélés a holocaust után
Németországban is hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a politikai és társadalmi közéletben a német nép szembenézzen a holocausttal. A nürnbergi perek lezárulása után nemigen akartak többé foglalkozni a múlttal. … Tovább »
A progresszió női műhelye – kollektív életrajz-kísérlet
Az 1870-es, 80-as években született zsidó nők egy csoportjáról kívánok szólni, akik aktív feminista politizálást folytattak. Akár egyesületben tevékenykedtek, akár írásaikkal vagy életszemléletükkel támogatták … Tovább »
Bruck Edith-ről, az Olaszországban élő, magyar származású írónőről hosszú évek óta nem hallott a magyar olvasó.
A „Ki téged úgy szeret” c. regénye 1959-ben szenzációként hatott az olasz könyvpiacon: a szerzőnőt úgy emlegették, mint „az életben maradt Anna Frankot”. … Tovább »
Markas Zingeris
Trófea
Ég veled, régi Kaunas. Fehér gólya köröz feletted, de a gólya szárnyát is fénylő vörös vonás hasítja ketté. Az apám, akit fiatal koromban gyűlöltem, és akit annyira szerettem, amennyire azt egy férfinak illik, vagyis jobban bármely más embernél, ez … Tovább »