Tony Curtis dedikált, Esterházy és Parti Nagy beszélgetett jeles román írókkal. Bemutatkoztak európai sokadik könyvesek és elsőkötetesek, megjelent étteremajánló, huszonnégy kötetes történelmi munka indítókötete s népszerű képregény-sorozat új darabja. Sőt A butaság enciklopédiája is olvasható immár magyarul. 

A holokauszt mártírjainak és Izrael állam hőseinek emlékét őrző Jad Vasem Intézet elbocsátotta a 29 éves Itamar Shapirát docenst, amiért az egy, az intézménybe látogató tanulócsoport előtt a holokauszt tragédiáját ahhoz az atrocitáshoz hasonlította, ami 1948-ban, az izraeli függetlenségi háború idején játszódott le, s melynek során az izraeli csapatok Deir Jaszinnál több mint 200 arab nőt, gyereket és öreget mészároltak le.

A Facebook internetes közösségi portál teremtette kapcsolattartási lehetőséget a szélsőjobboldali radikálisok is kihasználják – áll a londoni baloldali napilap beszámolójában.
 

Az Írók Boltjában mutatták be Koch Zsófia Cselédkönyv című regényét. Az Egyesült Államokban, Sophie Cook néven élő, könyvét is ezen a néven megjelentető, magyarországi születésű, a Soát Budapesten átvészelő, elsőregényes zsidó jogásznő két, teljesen más társadalmi hátterű nő – 1944-ben életmentésbe torkolló – barátságát örökíti meg.

A Foreign Affairs legutóbbi számában Amerika talán legjelentősebb iszlám-kutatója, Bernard Lewis igyekszik összefoglalni azokat a perspektívákat, amelyek a Közel-Kelet országai előtt állnak az új évszázadban. 

2016. július 19-én, 68 éves korában elhunyt Somló Tamás, a legendás LGT zenekar tagja, énekes-basszusgitáros-szaxofonos-zeneszerző. Korábbi interjúnkkal búcsúztunk tőle.

A jeruzsálemi Héber Egyetem demográfiai és statisztikai karának professzora, Sergio Della Pergola a Beshvil Hazikaron című folyóiratban nemsokára közreadja tanulmányát azokról a számításokról, melyekkel a zsidó népesség létszámát kívánják világviszonylatban összesíteni, illetve megbecsülni, hány zsidó élne, ha a Holokauszt nem következett volna be a második világháború alatt.

Újabb felfedezés-értékű lemezt jelentett meg a Hungaroton Kamarazene, hegedűvel címmel. A lukovi munkatáborban 1944-ben megölt Weiner László műveinek kiadását Dirk Hegemann, a Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekarának brácsaművésze szorgalmazta – közölte az MTI-vel a kiadó sajtóirodája.

Az Országgyűlés 2000-ben a magyarországi holokauszt emléknapjává nyilvánította április 16-át, 1944-ben ugyanis ezen a napon kezdődött meg a magyar zsidók deportálása. Az emléknapon Az áldozatok arca címmel megemlékezést rendezett a Holokauszt Emlékközpont. Alábbi írását ott olvasta fel Sándor Iván író.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan csütörtökön, illetve vasárnap tartanak megemlékezéseket.
 

“Rajongok a magyar kultúráért, irodalomért, Bartókért és Kurtágért… Hogy mivel jár? Semmi mással, mint amit különben is csinálok. …mikor elõször jártam Amerikában, az embereknek ott Magyarországról két név jutott az eszükbe: Zsazsa Gabor és Bela Lugosi. Ez borzalmas. El kell érjük, hogy azonnal Bartók, Ady , József Attila neve merüljön fel.”

Egy hete abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy meghívtak egy „Széder vacsorára”. A vacsorát a Council of Christians and Jews (Keresztények és Zsidók Tanácsa) szervezte, melynek egyik tagja a közösségünk egy idősebb papja. 

Szeles, esős, zivataros, hófúvásos időben van igazán szüksége minden teremtett léleknek fedélre, melegre, biztonságra. Ferencváros Önkormányzata most, épp akkor, amikor volna miért elbizonytalanodni, biztonságot kínál. A versek – a jó versek – árfolyama stabilabb, mint a megbokrosodott „indexek”.
 

Műsora végén a bűvész mindig kihúz egy nyulat a kalapból. Egyszer azonban levágott, véres nyúlfejet ránt elő, legközelebb pedig halott csecsemőt. Lebénul, mi történt, mit jelenthet mindez: “Mintha valaki megpróbálta volna megüzenni, ez most nem a legsikeresebb időszak a nyulak és a csecsemők számára… a bűvészeknek sem kedvez”.

Ahogy ránézünk a születési és halálozási évszámra, mindannyiunkat döbbenet fog el az élet szűkössége miatt. A döbbenetből ocsúdva gondolkodni kezdünk. Na, persze, a háború. De hiszen Magyarország éppen hogy belépett a háborúba! Életrajzának utánanézve újra érteni véljük: … Tovább »

Kasztner le se törölte a homlokáról a verejtéket, fénylő arccal érkezett, nehéz bőrönddel a kezében.

Az íróasztala mögött terpeszkedő Wisliczeny rögtön a tárgyra tért.

– Na, megkapja amit kért! A gesztust. – Közben mohó kíváncsisággal bámulta a bőröndöt, bele szeretett … Tovább »

Az izraeli rendőrség közlése szerint valóban komoly bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy a kijelölt külügyminiszter, Avigdor Lieberman neve több súlyos bűncselekménnyel hozható összefüggésbe.
 

A Koldusopera (eredeti címén: Die Dreigroschenoper, azaz Háromgarasos opera) forradalmian új dramaturgiát és zenei világot hozott a színházba. John Gay és Johann Christoph Pepusch Beggars’ Opera („Koldusopera”) című 18. századi balladaoperáját Bertolt Brecht és Kurt Weill a kapitalizmust kritizáló, kiábrándult és cinikus művé dolgozta át. 

A Fővárosi és Legfőbb Ügyészség egyelőre nem vizsgálja az ügyet, és eddig feljelentés sem érkezett azzal a képpel kapcsolatban, ami a Magyar Fórum múlt heti címlapján jelent meg.
 

„Lehetek dekadens, mert vannak izomzsidók is” – vallott saját identitásáról Vázsonyi János művészettörténész.