Találatok ‘Sz. K’

Összesen 4,333 találat (2681 - 2700) : Sz. K.

A felejtés nem zsidó tragédia

Írta: Origo - Rovat: Hírek - lapszemle

György Péter Apám helyett című könyvében apja felejteni akarásán keresztül a Kádár-kor lelkét fejti meg, Gárdos Péter lágerből szabadult apja történetéből szerelmes regényt farag Hajnali láz címmel. Feledékeny Magyarországról, zsidó szégyenről, tabunak számító Trianonról és újrakezdődő bűnbakképzésről az origo diktafonja mellett beszélgetett a két szerző. Az emlékezettörténet nem á la carte étterem.

Lesznai Anna verse

Írta: Szombat - Rovat: Irodalom

Egyszerű dal

Hogy engem lássál, nézd meg, kedves, a kertet,
A lombosat, árnyasat, rejtőst, a domb ölén.
Bizony, mert én is lombos, rejtős vagyok.

Ha engem szólítsz, kedves, szólítsd a szellôt,
A sietőt, suhogót, susogott titkok tudóját,
Mert bennem is vagyon sok suttogott … Tovább »

„A nagy kérdés, hogy mi van ezután”

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Lajtai Langer Péter író, költő, képzőművész. 1972-ig élt Budapesten, Halász Péter lakásszínházának aktív résztvevője volt, majd következtek a párizsi, antwerpeni évek és két év New York. A hetvenes évek elejétől ortodox zsidó életmódot folytatott. Nemrégiben ismét felbukkant Budapesten, hogy egyre inkább a képzőművészetnek szentelhesse az életét. Cserba Júlia a közelmúltban készített interjút a művésszel, akinek március 16-án nyílik kiállítása a Zsidó Múzeumban. 

Sári és Nemszemétke

Írta: Szántó T. Gábor - Rovat: Politika

Mandl Péter neve nem ismeretlen a hűséges Szombat olvasóknak. Különös hangulatú várostörténeteiből közöltünk válogatást egy ízben, s Mákonypersely című könyvéről is írtunk annakidején. Mesék voltak ezek is, mint a Sári és a Nemszemétke című könyve, mely a Pagony kiadó által elindított, s 2010 óta a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése által rendezett Aranyvackor pályázat idei első díját nyerte, s amelyhez illusztrációkat Kismarty-Lechner Zita készített.
 

Minden demokrata menjen el szavazni!

Írta: Vajda Károly, Vári György - Rovat: Politika

Olyan pillanatban kéne visszaszereznünk autonómiánkat, amikor a demokrácia kulcsintézményeinek sora veszíti el azt. De jó, ha nem felejtjük, az autonómia (jó esetben) nem pusztán intézményes állapot, hanem belső hangoltság is, ezt pedig nehezebb kívülről „felszámolni”, mint az intézmények önállóságát. Vagyis, akár élhetnénk is az alkalommal.

Nagyváradi festőiskolák

Írta: Szombat - Rovat: Kultúra-Művészetek

“Éhe a Szépnek…” – nagyváradi művészsorsok a két világháború között címmel nyílik kiállítás március 9-én 15 órakor a Holokauszt Emlékközpontban. A Száműzött művészet programsorozat újabb tárlata Nagyváradot, s a két világháború között a „Körös-parti Párizsban” festőiskolákat alapító művészeket mutatja be.
 

„A Mazsihisz több hatáskörét átruházta a kongresszusra”

Írta: Szegő Péter  - Rovat: Politika

Február 20-án a Mazsihisz Síp utcai székházában ülésezett a Magyar Zsidó Kongresszus. A megjelentek között nemcsak nők, de negyven alattiak is csak mutatóban voltak. A tanácskozás szünetében a Szombat tudósítója afelől érdeklődött Zoltai Gusztávtól, a Mazsihisznek a díszteremben rágyújtó ügyvezető igazgatójától, hogy szabad-e itt dohányozni. „Nem, de lehet” – hangzott a válasz.

„Azt hogy zsidó vagyok, mindenki tudja. De miért kellene mindig erről írnom?”

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Az természetes, ha az ember a nemzet nagy költőjéhez megy interjúzni, előtte hosszú listát készít a feltétlenül felteendő kérdésekről. És abban sincs semmi meglepő, hogy mindezt azonnal elfelejti, amikor háza kapujában találkozik a nemzet nagy költőjével, aki vagy tíz perccel a találkozó előtt odaállt, mert a kapucsengő nem működik. Miközben felfelé bakatatnak a lépcsőn a riporter rádöbben, hogy sokkal jobb, ha…

Tatár György: A harag bölcse

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Sámuel… Isten embere hadba küldi Sault, Izrael általa felkent első királyát, Amálek népe ellen. Ez a háború minden lehetséges bibliai szempont szerint szent háború volt: a Seregek Urának elhatározásából kellett megvívni, nem a király politikai döntéséből. A harc Izrael Földjéért folyt, nem hódításért, nem zsákmányért, és nem is dicsőségért. Amálek népe pedig nem volt tetszőleges ellenség, hanem a minden politikai érdek nélküli gonoszság megtestesítője…

Zsidók, konzervatívok, próféták*

Írta: Tamás Gáspár Miklós  - Rovat: Politika

A huszadik század volt – a Templom lerombolása óta először – a zsidó évszázad. A zsidók példátlan, az európai modernséget meghatározó kulturális-tudományos teljesítménye és politikai radikalizmusa, majd az európai zsidóság kiirtása (a második világháború centrális eseménye, nem is olyan titkos lényege), Izrael állam megalapítása és védelme a szovjet tömb által támogatott arab hadseregekkel és gerillákkal szemben…

„A nyugati demokráciát nem lehet egyszerűen exportálni az arab világba”

Írta: Szombat - Rovat: Politika

…az Iszlám Testvériség a legerősebb ellenzéki mozgalom. De ha kairói felkelés eddigi történetét nézzük, azt látjuk, hogy a felkelőknek nincsen vezérük. Az iráni forradalomban annak idején, harminckét évvel ezelőtt volt ilyen. Egyiptomban ilyet nem látni, így nem tudjuk, ki is az alternatíva, akit a tömegek támogatnak. Így most, február 4-én azt sem tudjuk, mi lesz tíz nap múlva. 

[popup][/popup]