Összesen 4,013 találat (3541 - 3560) : Sz. K..
(1936-1996)
Nem mondtuk meg neki életében – mert az ember szemérmes is és tele görcsökkel, dicsérni sem tud igazán -, hogy ha a sors nem az Újlipótvárosba ülteti, a világ egyik legnagyobb grafikusa lehetett volna. Bocsánat, nem lehetett volna, volt is. A valaha volt grafikusok egyik … Tovább »
Regényrészlet
És ment Mózes vissza a palotához, ahol az őrállók durva röhejjel fogadták. És Mózes kérdezte, min mulatnak olyan jól? És az őrök hahotáztak, és ujjal mutogattak rá, és egymást hátba verdesték jókedvükben. És végül mondták Mózesnek, rajta nevetnek, hogy … Tovább »
Az elmúlt három évben szoros kapcsolatba kerültem annak a fiatal zsidó csoportnak a tagjaival, amely „Szim Salom”-nak* nevezi magát. Találkozásaim a Szim Salommal egy három hónapos budapesti vendégprofesszori tartózkodásom alatt kezdődtek, és azóta ötször látogattam meg a … Tovább »
HONGKONG:
Négy vallási irány
A város sohasem volt Különösebben jelentős vagy nagy létszámú zsidó központ. Az első zsidók – név szerint a Sassoon család – 1842-ben érkeztek, abban az évben, amikor Hongkong brit gyarmattá vált. A család Bagdadból származott és kiterjedt … Tovább »
December 1.
Mégiscsak lesz karácsonyfa. Eldöntöttem, punktum.
Na jó, az igazság az, hogy ebben a döntésben négyéves kemény, megfeszített előkészítő munka lakozik. Dani születése óta ugyanis szisztematikusan oltom Laciba, hogy ha a gyerek megnő, nincs jogunk elvenni tőle … Tovább »
A huszonéves Davidovics Jiszróél (György) 1989-ben Izraelbe ment tanulni, és ott a külföldi jesivákban tanuló magyar származású diákok közül a rendszerváltás után elsőként avatták ortodox rabbivá. Budapesti tartózkodása alatt terveiről kérdeztük, és arról, hogyan látja a … Tovább »
A karizmatikus vezetők hiányoznak a magyar zsidóságból
Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor … Tovább »
Holocaust-túlélők
A holocaust-túlélők járadékának alapjául szánt 4 milliárd forint – az egyetlen tétel, amelyről a kárpótlási csomag kapcsán már egyezség született a zsidó tárgyaló fél és a kormány között – valójában több lesz, mint 4 milliárd. Az 1997-es évre … Tovább »
zsidó modernizáció, polgárosodás, világiasodás párhuzamosan haladt a keresztényekével. Kettőzött erőt adott neki, hogy a zsidóknak ki kellett jönniük mind a keresztény, mind a zsidó falak mögül, Ortodox nézőpontból, vagy a környezet barátságtalan tekintetével nézve – … Tovább »
Alulírottak ezúton kívánunk hozzászólni a Szombat novemberi, Péntek esti nyomulás c. cikkéhez. Kívánatosnak tartjuk, hogy ezen írásunk a Szombat következő számában megjelenjen.
Hozzászólásunk a Szombat Péntek esti nyomulás c. cikkéhez nem kíván sem a cikk, sem Czuk Dóra … Tovább »
80 éve nyílt meg a Magyar Zsidó Múzeum
1896-ban, a millenniumi országos általános kiállításon az egyházak is részt vettek, az izraelita felekezet 90 műtárggyal mutatkozott be. Az ország egész területéről hitközségektől, magánszemélyektől és felekezeti intézményektől … Tovább »
Előző számunkban olvashatták munkatársunk útinaplójának az ortodoxia világát bemutató első részét. A második – befejező – részben a politika és a vallásos cionizmus közegébe nyerhetünk bepillantást.
„Simon Peresz, nem szégyelled magad? Azokból a fegyverekből, amit te … Tovább »
Identitásváltás Észtországban
Észtország háromezer főnyi szervezett zsidóságának 65 százaléka orosz ajkú. Többségük a hetvenes években költözött a legészakibb balti köztársaságba, amelynek erős polgári hagyományait még a több évtizedes brutális szovjet uralom … Tovább »
Meghökkentem, amikor feltették nekem a kérdést, hogy ma, amikor hiányzik „a katasztrófa tapasztalata” és megszűnt „a fenyegetettség-érzés”, a vallásos tradíció pedig letűnőben van, összefűzheti-e egyáltalán valami a közép-európai zsidó kultúra képviselőit?
Én … Tovább »
„Ha megfeledkeznél arról, hogy zsidó vagy, egy keresztény majd emlékeztet rá.” A háború utáni, illetve a holocaust utáni szlovákiai zsidó kultúráról – amelyben igen jelentékeny volt és ma is meghatározó jelenség az asszimiláció – valószínűleg nem gondolkodhatunk anélkül, … Tovább »
Történelmet írni
Valahányszor egy német író meg akarja tudni tőlem, vajon miért csak zsidókról írok, ahelyett, hogy válaszolnék, visszakérdezek; no és az ő könyvei miért szólnak kizárólag németekről. Mit felel erre? Nem sokat, vagy hogy pontos legyek, az égvilágon semmit. … Tovább »
Vasárnap este sétáltam a Révay utcában, amikor megláttam egy hosszú, kígyózó sort. Amikor közelebb értem, alig mertem elhinni, hogy az emberek nem a Vidám Színpadhoz és nem is fagyiért, hanem a Bálint-házhoz állnak sorba” – mesélte Israel Sela, az amerikai Joint magyarországi … Tovább »
Az Anna Frank iskola építési tervének pályáztatása
Nagyon sokan vettük örömmel a hírt, hogy a kormány az 1950-ben államosított Zsidó Gimnázium épületének kárpótlásaként egymilliárd-ötszázhuszonhétmillió forintot juttat a hitközségnek. Ebből az összegből már telhet … Tovább »
(Zsolt Béla: Gerson és neje. Magvető Könyvkiadó, 1994, 229 oldal, 520 forint)
Hogyan lehetséges, hogy az ember töprengve, fontolgatva választ nyakkendőt, mártást, filmet a moziműsorból – csak élettársat ritkán. A házasság inkább megtörténik vele. Csak azt ne higgyétek, … Tovább »
(Kende Tamás: Vérvád. Osiris Kiadó, 1995, 183 oldal, 620 forint. Zsidók Oroszországban 1900-1929, Magyar Russzisztikai Intézet, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995, 199 oldal, 295 forint)
Azt, hogy 1939 és 1945 között mi történt a kelet-európai zsidókkal, többé-kevésbé tudjuk. … Tovább »