Ehud Olmert tegnap bejelentette, hogy nem sikerült megállapodást kötni a Hamásszal Gilad Salit tizedes szabadon bocsátásról – írja a jeruzsálemi napilap. Az izraeli miniszterelnök teljesíthetetlennek nevezte a szélsőséges palesztin szervezet azon követelését, hogy a túszul ejtett izraeli katona szabadon bocsátásáért Izrael 450 palesztint bocsásson szabadon, köztük több mint száz terroristát.

A német fiatalkorúak által elkövetett erőszakos cselekmények száma némileg csökkent az elmúlt évtizedben, viszont megdöbbentő mértékben terjed a szélsőjobboldali beállítottság – állapítja meg a hannoveri Kriminológiai Kutatóintézet tanulmánya. A Wolfgang Schäuble belügyminiszternek átnyújtott dokumentum a puszta véletlen révén került éppen most, a winnendeni fiatal ámokfutó által okozott tragédia után egy héttel a nyilvánosság elé – idézi a hamburgi hetilap a szerzőt, Christian Pfeffert.

A Gilad Salit kiszabadítása érdekében tett kormányzati erőfeszítések sok, kétértelmű momentummal terheltek.
 

„Aggódom Európa miatt. Pontosabban az egész világ miatt aggódom, hiszen a gazdasági világválság elől senki sem menekülhet. Európa azonban sokkal rosszabb helyzetben van, mint az Egyesült Államok” – írja Paul Krugman, a New York-i napilap kolumnistája. 

Szakmai pályájára tekintve eddig három fontos kristályosodási pontot láthatunk. Időrendi sorrendben visszafelé: a kapcsolatanalízis megalkotása, a Ferenczi Egyesület életre hívása és a Tündérhegyi Pszichoterápiás Osztály megalapítása. Mivel a kapcsolatanalízis a legújabb fejlemény, ezért kezdjük ezzel a beszélgetést!

Hogyan lesz az egykori viccből kordokumentum, és a galád feljelentés hogyan alakul át kacagtató írássá, arról árulkodik két cikk az e havi folyóirattermésből. A múltat végképp szétröhögni persze így sem lehet, de a korfestőnek szánt szövegek egyszerre „tanítanak és szórakoztatnak”.
 

Benjamin Netanjahunak még három hete van, hogy összerakjon egy kormánykoalíciót Izraelben. Úgy tűnik, közel a megállapodás a szélsőjobboldali Jiszrael Beitejnuval, a nekik ígért miniszteri posztokkal a pártvezér és a külügyminiszteri poszt várományosán, Avigdor Liebermanon kívül azonban nem sokan elégedettek. A kérdés, hogy Bibi kinek akar megfelelni: a választóknak, az Egyesült Államoknak, párttársainak, kormányalakítási megbízatásának, vagy mégis békét akar?

Uri Asaf januári, Tátra utcai kiállításán[1] egy ízig-vérig festőt, és ízig-vérig zsidó festőt ismerhettünk meg. Nála a zsidóság nem csupán annyit jelent, hogy képeinek olykor zsidó tárgya van, a zsidósága mélyebben gyökerezik. Egy ritka, mert úgy elkötelezetten zsidó, hogy … Tovább »

Vajon mi köti össze az 1930-as években betiltott zsidó zeneszerzőket és Britney Spears amerikai énekesnőt? A válasz egyszerű: Max Raabe és a Palast Orchester. A zenekar elsősorban az 1920-30-as évek dalait játssza, ám viccből feldolgozta napjaink néhány popslágerét is.
 

Draskovics András tiszteletbeli kapitány beszédében azt mondta, a zsidóknak 2 milliárd emberre van szükségük a világon-azokra is azért, hogy dolgozzanak nekik. A további négymilliárdra nincs szükségük – mondta. A kapitány a tagtoborzón arról is beszélt, hogy a zsidók uszítják a romákat a magyarok ellen.
 

Marokkó megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal, melyet azzal vádol, hogy „megengedhetetlen módon” beavatkozott az észak-afrikai ország belviszonyaiba. 

A magyar antiszemitizmus története, múltja és jelene minden bizonnyal fehér, de legalábbis nagyon világos, mondjuk, halványszürke foltként tartja nyilván Erdélyt. A közhiedelem úgy tartja, hogy bezzeg Erdélyben ma nincs antiszemitizmus (?!), nem is volt (??), ha volt is, egészen másképpen volt, mint az anyaországban (!). Erdéllyel nem köthető össze az antiszemitizmus…

Továbbra is feszültség jellemzi a viszonyokat Libanonban – különösen a libanoni hadsereg, továbbá a Hezbollah terrorszervezet ottani egységei, valamint a határon át velük farkasszemet néző izraeli biztonsági erők között – azt követően, hogy az ország déli részén elfogtak egy Izraelnek kémkedő egyént. 

A hollywoodi filmgyártás a vitatható színvonal ellenére is sokat tett azért, hogy a holokauszt bekerüljön a köztudatba, véli Anne Applebaum történész. A filmek sokaságában azonban kevés a holokauszt tragédiájának mélységét, bonyolult kihatásait feldolgozó produkció.

A pusztítás könyvét még titokban írta. Eddig huszonhét nyelvre lefordított, A fehér király című regényével pedig az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb magyar könyvsikerét produkálta, melyet nemcsak a magyar irodalomra hagyományosan fogékony Németországban, de az Egyesült Államokban is elismerően fogadott a kritika. Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen, 1988 óta Magyarországon él.

Faludy György vallomásokkal teli levelét az emigrációból Vezér Erzséber irodalomtörténésznek írt 1986-ban. Még egyikük sem sejtette, hogy hamarosan visszatérhet a költő, és végre megjelenthetnek művei Magyarországon.

Az alföldi zsidóság múltjának és kultúrájának feltárására kutatócsoport alakult a Szolnoki Főiskolán, tanárok, hallgatók és külső szakértők részvételével. Árva László főiskolai tanár, a program egyik kezdeményezője tudósítónknak elmondta: leletmentésről van szó, s szinte az utolsó utáni pillanatban kezdtek hozzá ahhoz, hogy tárgyi emlékeket felleljenek, s itt élt emberek visszaemlékezéseit rögzítsék.

 Gyerekkoromban csak öreg zsidókat ismertem. Valahogy úgy gondoltam, hogy az öregemberek egy része egyszerűen zsidó. De a zsidó mint fogalom, véletlenül sem társult azzal, hogy valaki fiatal is lehet. Anyám szüleinek nemzedékével, az ő testvéreik és barátaik nemzedékével azonosítottam … Tovább »

A szívünk szerint azt mondanánk, hogy elég. Innen nincs tovább. Ha
Magyarország sorozatosan képtelen megvédeni a legszegényebb, a
legkiszolgáltatottabb honfitársainkat, akkor a demokrácia, a polgári
jogok fityfenét sem érnek.

Lucie Szymanowská: 18–19. századi magyar irodalmat adsz elő egyetemi oktatóként. Ez az a korszak, melyben Debrecen környékén is léteztek haszid falvak. A haszidizmus iránti érdeklődés, melyet főleg a legújabb verseid árulnak el, e tényből is ered?