A fideszes képviselő szerint a kormányzati holokauszt-emlékév bojkottját meghirdető Mazsihisz tagszervezetei a helyi polgármesterek segítségét kérték, hogy kerülő úton mégis hozzájussanak a pénzükhöz.

A Zoltai Gusztáv korábbi ügyvezető igazgató ellenében összeállt Heisler András–TordaiPéter-koalíció sem a BZSH, sem a Mazsihisz közgyűlésén nem tudta keresztülvinni javaslatát, hogy az ügyvezető igazgatót az eddigi gyakorlattal szemben ne a küldöttek válasszák, hanem a vezetőség nevezze ki.

Közel negyedszázad után, új igazgató(k) kerül(nek) a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége élére. A tavaly megválasztott elnökök után e poszt betöltésével lecserélődik a korábbi teljes csúcsvezetés. Ahhoz azonban, hogy a BZSH és a Mazsihisz … Tovább »

Egy hónap alatt a visszautasított állami támogatás mindössze töredékét gyűjtötték össze, a 35 tagszervezet a projektjei megvalósíthatóságát mégsem félti. Úgy látják, olyan döntést hoztak, amely a rövid távú nehézségek ellenére nemcsak évek, hanem évtizedek múlva is vállalható lesz. A Memento70 forrásteremtő szövetség az Orbán-kormány emlékezetpolitikájának bojkottjaként jött létre, többek között a Szabadság téri emlékmű elleni tiltakozásul és a holokauszt-emlékév programjainak független megvalósítása érdekében. Interjú Harsányi Andrással és Toronyi Zsuzsannával, a projekt kampánymenedzserével, illetve szóvivőjével.

Száz éve született Charlotte Delbo francia ellenálló, Auschwitz írója.

Óriási érdeklődés mellett mutatták be Cannes-ban vasárnapra virradó éjjel Gérard Depardieu főszereplésével a Dominique Strauss-Kahn (DSK) bukott IMF-vezérről az amerikai Abel Ferrara rendezésében készült Welcome to New York című játékfilmet, amely nagyon vegyes fogadtatásban részesült.

Hosszan tartó tapssal jutalmazta a szombati világpremieren Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjét a 67. cannes-i filmfesztivál közönsége. A rendező egy új alkotói korszak nyitányának tekinti hatodik filmjét, derül ki nyilatkozatából.

Heller Ágnes ma tölti be 85-ik életévét.

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

Részlet Ámosz Oz Barátok között c. regényéből

“Itt náci emlékmű nem fog épülni” – írták a kordontakaró lepelre, akik napok óta tartó tiltakozásuknak nyomatékot akartak adni, miközben önleleplező dokumentumot gyártottak. Náci emlékművet ugyanis senki sem emelne a főváros szívében. Sem a kormány, sem a helyi önkormányzat. A tiltakozók olyasmi ellen folytatnak engesztelhetetlen küzdelmet, ami nemcsak nincs, de nem is készül lenni.

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke nyilatkozik a Szombatnak

részlet egy kisregényből

Interjú Horányi Gáborral, a Lauder iskola főigazgatójával

Az Élet menete felvonulását tizenkettedszer tartották meg Budapesten vasárnap délután. Az eseményhez kapcsolódóan szobrot avattak, a vonulás előtt pedig a megemlékezők egy része demonstrációt tartott a tervezett Szabadság téri emlékmű területén.

…az indulhat el a gyógyulás útján.

A varsói gettóról szóló legjobb könyvnek nevezte Alina Molisak lengyel irodalomtörténész, a Varsói Egyetem tanára az MTI-nek adott interjúban Bogdan Wojdowski lengyel zsidó író A holtaknak vetett kenyér című regényét, amelyet a Park Könyvkiadó jelentetett meg a könyvfesztiválra.

Az 1945 után született generáció szociálisan rászoruló tagjaival intézményesen nem foglalkozik egyik zsidó szervezet sem.