Találatok ‘Sz. É.’
Összesen 3,612 találat (1521 - 1540) : Sz. É..
Mazsihisz-közgyűlés: Horovitz alelnök lett – kiegyezés?
A Mazsihisz mai küldöttgyűlése adminisztratív légkörben zajlott, a küldöttek minősített többséggel elfogadták az alapszabály-módosításokat, fölvették a szervezet tagjai közé az új szentendrei hitközséget, elfogadták a jövő évi költségvetést és megválasztották a hiányzó … Tovább »
BZSH-közgyűlés: Sok hűhó semmiért
A csütörtök esti évi rendes közgyűlésen a Budapesti Zsidó Hitközség küldöttjeinek nem sikerült eredményes döntést hozniuk sem az új alapszabály, sem a Vasvári Pál utcai templomkörzet jogállásának ügyében. Hiába hoztak a közgyűlés tagjai mindkét esetben elsöprő többséggel … Tovább »
Frei Tamás: „Sváb fiúként a zsidólistára”
Hetek óta az eladási listák élén áll Frei Tamás új regénye, az Agrárbárók. A tévésből lett sikerszerző fikciós eszközökkel kísérli meg feldolgozni a jelen nagy küzdelmeit: az amerikai–orosz szembenállást vagy a kelet-ukrajnai harcokat éppúgy, mint az Orbán–Simicska-háborút. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.
Jobbik: A terror már Pesten kopogtat
Már öt óra előtt felcsendült a hangszórókból az első Kárpátia-dal a Lövőház utcában, ahol egy órával később már a bevándorlás és a terrorizmus elleni tiltakozott a Jobbik. A tüntetés elég hirtelen ötletből született, miután Vona Gábor elnök úgy gondolta, muszáj valamiképpen reagálnia a pártnak a hétvégi terrortámadásra.
Kalmár Tibor: A Salamon
A Magyar Humor Napja Karinthy Frigyes születésnapja: június 25. Emléket állítunk a klasszikus pesti humornak, amelynek a legjelesebb írói: Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Királyhegyi Pál, Kishont Ferenc, Örkény István és Hollywood filmvígjátékainak magyar megteremtői: Lengyel Menyhért, László Miklós, Görög László, Lőrincz Miklós, Vadnay László. Műveik feledhetetlen tolmácsolói között olyan zsenik voltak, mint Kabos Gyula, Salamon Béla, Latabár Kálmán, Kellér Dezső, Alfonzó és Hofi Géza. A humor napja egyben tisztelgés a túlélés humora művelői előtt.Salamon Béla épp 50 éve halt meg.
Horthy Miklósné: Napló 1944-45
Horthy Miklósné három vékony, kézzel írt naplókötete évtizedeken keresztül hevert elfelejtve Portugáliában, majd egy dél-angliai garázsban. ,,Holnapután lesz három hete, hogy idehoztak minket.” – így kezdődik az első füzet Bajorországban, Szálasi Ferenc hatalomátvétele s a Horthy család Németországba hurcolását követően, 1944. november 6-án. 1945 decemberében ér véget a harmadik kötet.
A budai várnegyed zsidó öröksége
A terror idén sem lesz divat – Ilyen volt a Tel Aviv Fashion Week
A Mercedes pesti zsidó nagymamája
Kismama sárga csillaggal – Egy fiatalasszony naplója a német megszállástól 1945 júliusáig
Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet.
A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.
A Hit Gyülekezetének ex-SZDSZ-es vezetője savazza volt pártját
Debreczeni József: Hideg krematórium
Debreczeni József regénye alig néhány évvel a második világháború vége után, 1950-ben jelent meg első alkalommal. Riportszerű leírásai miatt az irodalomtörténészek az egyik legautentikusabb táborregénynek nevezték. A Hideg krematórium cím azoknak az embereknek a halálára utal, akik nem a táborok krematóriumaiban égtek el, hanem az út, az erőltetett menet, a kényszermunka, az éhség és a betegség következtében vesztették életüket.
A regény most újra megjelent, magyar és szerb nyelven is.
Körner András a zsidó ételekről
A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve … Tovább »
Szenvedés, házasság, kiállítás, viszonyok
„Zenés játék” Frida Kahlóról
Az évek során kultikus helyszínné vált, Dob utcai Spinoza színpadán mutatták be a Frida Kahlóról szóló darabot „zenés játék” műfaji megjelöléssel. Nehéz eldönteni, hogy a mexikói festőművésznő az eredeti látásmódú képeivel, … Tovább »
Dragomán György: Keringő
Zárul a Néprajzi Múzeum „Kő kövön…” című kiállítása
Üzlet-e a kóserbiznisz?
„Átéltem a családon belüli hallgatást” – Interjú Fullajtár Andreával
A kő és a Molotov-koktél veszélyes fegyver…
Az izraeli nemzetbiztonsági kabinet csütörtök esti ülésén szigorú intézkedéseket hagyott jóvá az erőszakos zavargások résztvevői ellen.
Az új tűzparancs szerint a biztonságiak nemcsak akkor használhatnak éles lőszert, ha őket fenyegeti közvetlen életveszély, hanem akkor … Tovább »