Napló

Gimnazista lehettem, amikor a Rómeó, Júlia és a sötétség című filmet láttam.

A történet egyszerű. Zsidó lány ül egy padon zuhogó esőben egy prágai té­ren, nagy bőröndöt szorít magához. Fiatalember szólítja meg, hazaviszi. Elbújtatja a padlásszobá­ban. Ételt … Tovább »

Interjú Schőner Alfréddal, az ORI Vallástanárképző Kara új igazgatójával

Mint februári számunkban hírt ad­tunk róla, a hat esztendeje alijázott dr. Schőner Alfréd, aki azt megelő­zően a Dohány utcai zsinagóga val­lási vezetője, illetve országos főrab­bi volt, felkérést … Tovább »

Figyelembe véve a nyári szünetet (la­punk legközelebb szeptemberben je­lenik meg), ezúttal több olvasnivalót kínálunk a rovatunkban megszokott­nál, melyek egy része nagyobb elmé­lyülést kívánó, tudományos igényű judaisztikai munka, más részét viszont nyugodtan magunkkal vihetjük … Tovább »

Március 6-án Izrael parlamentje, a Kneszet törvényt hozott, amely az elpusztított kelet-európai zsidóság nyelvét, a jiddist a nemzeti kulturális örökség részének nyilvánítja és az ál­lam védelme alá helyezi. Mindez je­lentős szemléletváltozást tükröz, mi­után Izraelben … Tovább »

(Kornis Mihály: Napkönyv, Pesti Szalon Könyvkiadó, 1994, 195 oldal, 429 Ft)

Azt mondta egy interjúban Kornis Mihály, hogy neki ele­mi szükséglete naponta négyszer-ötször felnézni az égre, látni, hogy milyen. Ahogyan régi fényképek között is imád bogarászni, keresni azt a világot, … Tovább »

Talán huszonöten lehetünk a világ négy sarkán, akiknek a kettős évforduló eszébe jutott.

Emlékeznem és emlékeztet­nem kell rá. Költő volt, aki rövid útján is jelentős életművet hagyott ránk; mindannyiunk vesztesége lenne, ha végképp megfeledkeznénk róla.

Mérhetetlenül … Tovább »

Egyenlőség, 1896. március 6.

Nem kérünk az új hazából

Válasz dr. Herzel Tivadar röpiratára

Lapunk más helyén egész terjedel­mében közöljük az ösmertetést, melyet dr. Herzel Tivadar, a modem német írók egyik legkiválóbbja, minap megje­lent s különösen zsidó … Tovább »

Zsidó vonatkozásban is jelentős kiállításnak adott otthont de­cemberben a Cirkogejzír filmszínház. A tárlaton látható fo­tográfiák negatívjai Homonnai Nándor, makói műtermi fényképész hagyatéká­ból kerültek elő. Szűcs Tibor fiatal fotó­művész – kinek egyedüli érdeme … Tovább »

Az Amerikában feltört kisember „sztoriját” úgy ötven éven át előbb kávé­házakban, majd presszókban mesélték, később házibulikon. Ma már tulajdonképpen nem is érdekesek. Most Gárdos Péter filmre vitt egyet, és az megint élni kezdett

Egy fickó, Mr. Gordon ’56-ban lelép Pestről, … Tovább »

Átveszik a hitközség irányítását?

A századfordulóhoz hasonlóan a kelet-európai zsidóságnak ismét egyik menekülési célpontja Berlin. 1989 óta négyezren érkeztek a városba.

Többségük azonban keveset tud a vallás elő­írásairól, a hagyományokról – írja a Der Spiegel.

A … Tovább »

Interjú Dawid Warszawski íróval a lengyel zsidóság helyzetéről

Az elmúlt 45 évhez képest hogyan változott meg a len­gyel zsidóság helyzete a rendszerváltást követően?

A változás olyan hatalmas, hogy nem is tudom, mivel kezdjem. Az egyik oldalról rendkívül kevesen vagyunk…

Ez … Tovább »

Amikor a csernovci forga­tást a nyakamba varrták, nem sok fogalmam volt arról, hova megyek. Tudtam, hogy Bukovina anno, a Monarchia alatt igazi multikultúrhely volt, a nevezetes Csernovciban egymás hegyén-hátán éltek zsidók, lengyelek, szászok, magyarok, örmények, románok, ruténok, ukránok … Tovább »

Napló

Egy sűrű hét Budapesten

Londonból újabban kora regge­li repülőjárat indul Budapest­re. Sajnos fél ötkor kell kelni, hogy elérje az ember. Fél hat­kor előáll a taxi (pakisztáni sofőrrel, mert a szokott taxisunk, Mister Gold vallási okokból nem vállal szombati fu­vart), … Tovább »

A héber hamarosan az or­szág második legelterjed­tebb nyelve lesz – tréfál­koznak manapság Izrael­ben, utalva arra, hogy a több mint hatszázezer orosz ajkú beván­dorló teljesen átalakította az ország kommunikációs viszonyait. Jelenlétük mindenütt tapasztalható a hétköznapi … Tovább »

Ki érti meg hogy szeptember 5-én délután a MERLIN SZÍNHÁZ­BAN miért van fogadás, miéit azon jelenik meg a zsidó köz­ős kulturális élet s a művészvilág szá­mos tagja a „Jeruzsálemi napok” – há­rom kiváló táncosa ellenére – vitatható értékű balettműsorán, míg ugyanabban … Tovább »

Budapesti beszélgetés a klezmer muzsikus-filmrendező Yale Strommal

Yale Strom filmjének, AZ UTOLSÓ KLEZMER-nek világpremierjét másfél évvel ezelőtt, a berlini filmfesztiválon tartották, nagy sikerrel. Pár hónappal később ezzel a filmmel nyitották meg Budapesten a TÖRÉSVONALAK című … Tovább »

A 18. századi héber felvilágoso­dás – a Haszkala – megterem­tette az alapokat Mendele és a későbbiekben Gnessin, Berdisevszki és más kortársaik számára ah­hoz, hogy Közép- és Kelet-Európában eredeti európai héber irodalom meg­születhessen. (A héber irodalmi újjászü­letés … Tovább »

A zsidóságot, a zsidókat, zsidó gondolatokat és motívumokat bemutató vagy felhasználó minden szépirodalmi, tudományos és teológiai mű szintén a zsidó irodalom része, akár zsidó, akár nem zsidó szerző tollából való.

Nem könnyű már azt sem meg­határozni, ki a zsidó? Izrael­ben … Tovább »

Magyar Zsidó Szemle, 1895. 8-9. szám

Névmagyarosítás

Azok, a kik folyton hangoztatják, hogy a honi zsidók nem magyarosodnak, ámulattal fogják olvasni, hogy éppen a zsidók magyarosítják nevöket legszámo­sabban. Ezt mutatja a következő hivata­los kimutatás. 1891-ben 722 névmagya­rosítás … Tovább »

Ez az írás a Nagyvázsonyban született, legendás férfiről szól. Fantasztikusan hosszú ideig ült a polgármesteri székben. Meg­választása előtt Ben Gurion közvetlen munkatársa volt; a miniszterelnökség államtitkáraként dolgozott.

Mindenkinek, még New York polgármesterének is … Tovább »