Összesen 526 találat (161 - 180) : Szép Ernő.
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) az elmúlt évekhez hasonlóan most is izgalmas programokat kínál a Múzeumok Éjszakáján. A zsidónegyed éjszakája június 23-án, szombaton este 10 órakor kezdődik. Az estet közös szabadtéri szombatbúcsúztatással kezdjük … Tovább »
Annak idején, amikor Iván a vállalathoz került, Kálmán vezette be a szakma és más, általa nélkülözhetetlennek tartott életbölcsességek rejtelmeibe.
Már megjelenése is felejthetetlenné tette a magas, egyenes tartású, dús ősz hajkoronájú, örökké borostás, rövid szakállú … Tovább »
Gábor Mariann festőművész életútja – pályakép.
Gábor Marianne ötéves korában, 1922-ben – amikor még sem írni, sem olvasni nem tudott – váratlanul lerajzolta édesapját. Nem tehetséges gyerekrajz, hanem figyelemre méltó mű készült, amely méltán megérdemli az egyes sorszámot … Tovább »
Európai túlélők és amerikai kortársak
A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen: a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai 74 évvel ezelőtt ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok … Tovább »
Vajda Károly, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem új rektora válaszolt a Szombat kérdéseire.
Szakmai pályafutása a germanisztikához kötődik. Hebraisztikai tudására egyetemi tanulmányok során vagy autodidakta módon tett szert?
Is-is. Gyerekkorom óta foglalkoztatott a … Tovább »
Európában terjedtek a pletykák hogy Bem nem is volt „igazi keresztény”, zsidó felmenői lehettek. Később vita bontakozott ki újratemetése körül is.
A több mint százéves a Jewish Telegraphic Agency (JTA) az egyik legrégebbi hírügynökség a világon. Európában alapították, … Tovább »
A mazsihisz.hu rabbikat bemutató sorozatában Fináli Gáborral, a budapesti Hunyadi téri zsinagóga rabbijával, a Béjn Hájámim zenekar vezetőjével készített interjút, melyből részletet közlünk.
A híres Finály-család az elmúlt kétszáz évben számos kiváló tudóssal és … Tovább »
Egy történelmi eseménynek, eseménysorozatnak vannak jelentős és kevésbé jelentős szereplői. Az előbbiek szobormodellek lesznek, az utóbbiaknak még emléktáblájuk sincs sehol. (Persze még lehet.)
Ez utóbbi csoportba tartozik 1956 egyik többé-kevésbé elfeledett szereplője, … Tovább »
Tordai Pétert, a Frankel Leó úti zsinagóga elnökét, a Mazsihisz korábbi elnökét, ma vezetőségi tagját 70 éves születésnapja alkalmából életút-interjúval köszöntötte idén januárban a Budai Sófár, a Frankel Leó úti zsinagóga közösségének lapja. Úgy gondoltuk, hogy az … Tovább »
A rokonság egy része belga Kongóban, más része brit Rhodesiában próbált szerencsét azzal, hogy akinek előbb sikerül megvetnie a lábát, magához veszi a család másik felét. Az Afrikába kivándorlók nem tudhatták, milyen szerencsések voltak.
A ma Görögországhoz tartozó … Tovább »
Elhurcolták, elpusztult, elvitték, nem jött vissza, megfagyott, eltűnt.
Nagypapa, Ernő bácsi, Lizi néni, Frida néni, Zebi bácsi, két gyerek, szinte az egész gyetvai család. Árjásít, kikeresztelkedik, árjapárja, stróman, aladár, rendes ember, róse, gyilkos, Schlachta Margit. … Tovább »
Hogyan lett világsztár 1929-ben a Balaton-part tündére, Simon Böske?
“Hiszen „…Simon Böskét látni éppúgy érdemes volt, mint Simon Böskének velem beszélni” – állapította meg 1929. május 11-én Karinthy Frigyes naplójában.
A szépségverseny problematikus műfaj. Gondolhatnánk, … Tovább »
Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.
Amikor a kilencéves Grünfeld Ernő 1964-ben szüleivel Amerikába érkezett, egyetlen szót sem beszélt angolul. A család New York Queens negyedében, a Forest Hills nevű környéken telepedett le, ahol szülei egy szabóságot nyitottak, és a kis Ernő is hamarosan népszerűvé vált az Austin … Tovább »
Magyarországon léteztek zsidó kórházak Baján, Pápán, Sátoraljaújhelyen, Nyíregyházán, Miskolcon és Munkácson is[1], azonban cikkünkben a fővárosi zsidó kórházakra, és azon belül is „a” zsidó kórházra, a pesti izraelita hitközség 1842-es alapítású kórházára fókuszálunk.
Hóman, Jávor és Széchenyi egy perben.
1944-ben a 20. század hatodik legmelegebb nyara volt. Ám nem csak emiatt forrósodott föl a levegő ekkor az országban. A háborús front közeledése mellett a zsidók jog- és vagyonfosztása, gettósítása és deportálása volt a legfőbb közéleti … Tovább »
A trianoni határokon kívül rekedt cionisták sajátos dilemma elé kerültek. Egyrészt nem kívántak részt venni a magyar identitásához ragaszkodó, titkon (vagy nyíltan) revízióra váró zsidók törekvéseiben, hiszen saját nemzeti célokkal rendelkeztek. Azonban sokan igenis éreztek nosztalgiát … Tovább »