2012. március 27-én, kedden este 7 órától újra színházba invitáljuk a kedves tagságunkat, ezúttal a Sanyi és Aranka Színházban (Budapest IX. ker., Mátyás utca 9.), a Gólem Színház Lefityálma előadását tekintjük meg. Mazsike tagoknak 2650 forintos jegyáron. 

„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből.

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Három különleges nőt – Király Júlia az MNB alelnöke, Lovas Nagy Anna író, Winkler Nóra médiaszemélyiség – látott vendégül a Szombat Szalon 2011 májusában. Beszélgettek sikerről, női szerepről és a zsidósághoz való viszonyukról. Ezzel a kis összeállítással búcsúzunk a 2011-es évtől. Reméljük, minden Kedves Olvasónknak jól telik a szilveszteri mulatság, az első pohár pezsgő mellé pedig ez a kis film mindenképpen illik.

A “Hét a hétben” Sarah Gancher amerikai drámaíró és független magyar
művészek együttműködése eredményeként megvalósuló projekt, amely hét
olyan színházi eseményt foglal magába, amelyek a régi pesti zsidónegyed
múltját és jelenét vizsgálják. 

A brit zsidó író 2010-ben Booker-díjat nyert regénye, mely magyarul a
Noran Libro kiadónál jelent meg a napokban, három barát története
barátságról, szerelemről, hűségről, gyászról, zsidó identitásról.

Az Észak-Erdélybe visszatérő zsidók demográfiai szerkezete igencsak
csonka képet mutatott. A fiatalok és a középkorúak, illetve a férfiak
felülreprezentáltsága a túlélők között több problémát is felvetett.

A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség legújabb jelentése az iráni
atomprogramról sok szempontból már eddig is ismert adatokat gyűjtött
össze, de még soha nem utaltak ilyen egyértelműen arra, hogy a
programnak vannak fegyverkezést szolgáló elemei. 

Nagyot tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy Orbán Viktor most a jó
viszony fenntartása érdekében az Új Színházat egykori
polgárikör-társának, Vonának, illetve pártjának ajándékozta oda.

Antiszemita közbeszéddel, zsidóviccekkel gazdagon teleszőtt országunkban
merész vállalkozásnak tűnik Vinnai András Lefitymálva című darabjának
műsorra tűzése, amely egyaránt próbál odasózni rasszista és túlérzékeny
zsidó honfitársainknak. A Gólem Színház bevállalta.

Nagy kérdés, hogy informátorként ki fog megbízni ezentúl bármilyen
kiszivárogtató platformban, miután a WikiLeaks szétszórta a neten a
szerkesztetlen anyagot, a The Guardian pedig publikálta hozzá a jelszót.
 

Újra Pozsonyi Piknik Újlipótvárosban. Balkon-koncert Pozsonyi úti erkélyeken és borárverés is várja az érdeklődőket a Pozsonyi úton.

Szerintem egy nő sokkal empatikusabb és jobb válságkezelő. Bár a gender
közgazdaságtan szerint ebben nincs különbség, én mégis úgy látom, hogy
optimistábbak és válságtűrőbbek vagyunk.

 Szilágyi Júlia: Jegyzetek az akváriumból. Esszék, feljegyzések. KOMP-PRESS Kiadó, Kolozsvár, 2010.

Ősidők óta foglalkoztatja az embereket, hogy vajon vizsgálhatják-e éppen azt, amiben benne vannak. Szilágyi Júlia újabb kötetében André Malraux-t idézi: „Aki rálátást … Tovább »

Nők a gazdaságban, kultúrában, irodalomban és otthon. Négy különleges nőt ültetünk egy asztalhoz, abban reménykedve, hogy megtudjuk, milyen is ma nőnek, pontosabban sikeres nőnek lenni Magyarországon.
 

Négy különleges nőt ültetünk egy asztalhoz, abban reménykedve, hogy megtudjuk, milyen is ma nőnek, pontosabban sikeres nőnek lenni Magyarországon.
 

2011 ÁPRILISI SZÁM

Szlankó Bálint: Az arab forradalom
„A demokráciát nem lehet egyszerűen exportálni” – Beszélgetés Yaron Dekel izraeli újságíróval (Gadó János)
„Telepesek” vagy áldozatok? – Az itamári gyilkosság a politikában és a médiában (Gadó János)
Sárközi … Tovább »

Lajtai Langer Péter író, költő, képzőművész. 1972-ig élt Budapesten, Halász Péter lakásszínházának aktív résztvevője volt, majd következtek a párizsi, antwerpeni évek és két év New York. A hetvenes évek elejétől ortodox zsidó életmódot folytatott. Nemrégiben ismét felbukkant Budapesten, hogy egyre inkább a képzőművészetnek szentelhesse az életét. Cserba Júlia a közelmúltban készített interjút a művésszel, akinek március 16-án nyílik kiállítása a Zsidó Múzeumban. 

Herzl sikeresen megalkotta a nyilvánosságnak szánt arcképét. Kétségtelen, hogy míg bizonyos vonásokat szándékosan kiemelt, másokat homályban hagyott, sőt teljesen elrejtett. Ez valamennyire megmagyarázhatja, hogy noha felnőtt életének döntő eseményei megismerhetők, de a Magyarországról és Budapestről tett meglehetősen gyakori megjegyzései felett sokáig elsiklottak, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták azokat. Bizonyos kérdéseket azonban fel kell tennünk. 

Meglehet, Sebastiant a felületessége óvta meg, először a szellemi
kalandorságtól, később pedig mentálisan, hiszen naplója jelentős része
nem szól egyebekről, mit szerelmi szenvelgésekről, az alkotásra való
képtelenségről, hivatalbeli kínlódásairól (köztük azért olyan megindító
epizódokkal, mint a Max Blechernél tett utolsó látogatás)