Párbeszéd a párbeszédről – Wildmann János válaszát közöljük

Muszlim vagyok, így tudom, hogy terhes nőket hasba szúrni nem „ellenállás.” Halálra késelni egy kislányt, éppen ott, ahol leginkább biztonságban hiszi magát, nem „ellenállás”…

Ön szerint milyen hatással jár Európára, illetve az európai zsidóságra nézve Nagy-Britannia kilépése az EU-ból? – tettük fel a kérdést magyar zsidó vezetőknek.

Zsidó téma tuti téma?

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében?
Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen?
Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben?
Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? 

Folytatjuk tavaly áprilisban elkezdett sorozatunkat, melyben ezúttal két magyar írót kérdezünk a műveikben megjelenő zsidó tematikáról.

A ʻgrúziai zsidók’ (ქართველი ებრაელები, kartveli ebraelebi) a kaukázusi régió egyik legrégebbi közösségét alkotják. Egyesek szerint 2600 évvel ezelőtt érkeztek ide, s ilyenformán egyszersmind ők az egyik legrégebbi fennmaradt diaszpóra-közösség … Tovább »

Az izraeli lapok elemzései szerint a jelenlegi kormányzat számára nem hátrányos a britek távozása és az EU  meggyengülése, és ezért a vezető politikusok nem nyilatkoztak a Brexitről, miközben meleg szavakkal méltatták David Cameron távozó brit kormányfőt.

A Háárec című … Tovább »

David Cameron a konzervatív, ám Európa-párti brit miniszterelnök hétfőn még a bennmaradás mellett érvelt a brit zsidó szervezetek éves nagy adománygyűjtő összejövetelén.

Az Izrael mellett több ízben kiálló politikus szerint Izrael és a zsidóság is veszítene a brit kilépéssel, … Tovább »

Részlet Halbrohr József: “Élettörténetem” című kötetéből [1]

Halbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság … Tovább »

A deportálás után 72 évvel emlékművet állítottak Beregszász zsidó mártírjainak.

A holokauszt beregszászi áldozatainak neveit tartalmazó, jelentős részben a magyar kormány támogatásával készült emlékművet avattak kedden Beregszászon, a helyi zsidó lakosság deportálásának … Tovább »

Szondi-Radványi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner-vonaton menekült el 1944-ben Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott, sorsáról a közzétevő Kovács András Bálint írásában olvashatnak, az alábbiakban pedig közreadjuk magát a dokumentumot.

Amikor először olvastam Kalakaua király tórájáról enyhén szólva szkeptikus voltam.  Amikor pedig az is kiderült, hogy a történetnek magyar vonatkozása is van – elmosolyodtam.  Biztos voltam abban, hogy ez is egyike azoknak a történeteknek, amelyet élénk fantáziájú újságírók … Tovább »

Noha hetek óta a kormányzó jobbközép Likud párt és az ellenzéki balközép Cionista Tábor színfalak mögötti tárgyalásairól tudósított a helyi média, váratlanul Avigdor Liberman jobboldali Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) nevű pártjával kezdődtek hivatalos koalíciós tárgyalások … Tovább »

Akárcsak a világ más országaiban, május 5-én Dél-Afrikában is összegyűltek ortodox, konzervatív és nem vallásos zsidók, hogy együtt emlékezzenek a náci rezsim áldozataira.  

A Dél-Afrikai Zsidó Testületek Képviselete, mely az idén is hét városban szervezte meg az emlékünnepségeket, … Tovább »

Mogyorós Judittal beszélget Várnai Pál

Rozsban a fogó címmel adta ki ismét az Európa Könyvkiadó J. D. Salinger Zabhegyezőjét. Barna Imre mai hangzatot kívánt adni a Catcher in the Rye 1951-ben napvilágot látott szövegének.

Életfogytig tartó szabadságvesztésre és még húsz, illetve tizenöt év börtönre ítélte az illetékes izraeli körzeti bíróság azt az izraeli férfit, aki 2014-ben kitervelte egy palesztin fiú brutális meggyilkolását – jelentette kedden a helyi közszolgálati rádió. 

A 30 … Tovább »

A drámaian csökkenő létszám ellenére büszkén tartja magát a valaha szebb időket megélt dél-afrikai zsidó közösség.

Zsidó téma tuti téma?

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében?
Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen?
Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben?
Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? 

Folytatjuk tavaly áprilisban elkezdett sorozatunkat, melyben ezúttal két magyar írót kérdezünk a műveikben megjelenő zsidó tematikáról.

Részlet a Noran Libro Kiadó által a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelenő regényből. A szerzővel, aki egyben a Midrasz, lengyel zsidó folyóirat főszerkesztője, a könyv bemutatóján, április 23-án, szombaton 17.00-kor a Millenárison, a Kner Imre teremben, Pálfalvi Lajos, a könyv műfordítója közreműködésével Szántó T. Gábor beszélget.

Sorozatunkban rabbik válaszolnak egymás kérdéseire. Eredeti terveink szerint minden irányzat szerepelt volna a rabbinikus hagyomány responzumait idéző kérdezz-felelek-ben, de az ortodox hitközség és az EMIH képviselői nem kívántak élni a párbeszéd lehetőségével, arra hivatkozva, hogy az “értelmetlen hitvitához”, illetve “vetélkedéshez és személyeskedéshez vezethet”. Ezúttal Raj Ferenc kérdez, Radnóti Zoltán válaszol.