Találatok ‘Székely Anna’

Összesen 276 találat (81 - 100) : Székely Anna.

„50 krajcáros fajmagyarok” – Eddig ismeretlen hozzászólások a Huszadik Század zsidókérdés-vitájához

Írta: Veszprémy László Bernát - Rovat: Politika

Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.

Trianon és cionizmus – Nemzeti katasztrófa és nemzeti újjászületés

Írta: Veszprémy László Bernát - Rovat: Politika, Történelem

A trianoni határokon kívül rekedt cionisták sajátos dilemma elé kerültek. Egyrészt nem kívántak részt venni a magyar identitásához ragaszkodó, titkon (vagy nyíltan) revízióra váró zsidók törekvéseiben, hiszen saját nemzeti célokkal rendelkeztek. Azonban sokan igenis éreztek nosztalgiát … Tovább »

„Ebből akkor is film lesz, hogyha beleőszülünk!” – interjú Török Ferenc filmrendezővel az 1945-ről

Írta: Váradi Júlia - Rovat: Film, Kultúra-Művészetek

Az 1945 című filmet április 20-tól láthatja a magyar közönség az ország mozijaiban, de külföldön máris óriási sikert aratott. A Berlinálén közönségdíjat nyert, Miamiban a legjobb játékfilm díját, Kaliforniában is kiváló fogadtatásban részesült. Amerikai forgalmazója a … Tovább »

Rutinos idegenek

Írta: Péterfy Gergely, Weiner Sennyey Tibor - Rovat: Irodalom, Kultúra-Művészetek, Történelem

“…mind Sennyey-nagyapám, mind apám adott pénzt anyámnak az abortuszra, aki szerencsére bohó volt és fiatal, s egy ruhaboltban szép ruhákra elverte a pénzt. Azóta hálás vagyok a ruhaboltoknak, de magamban azért egy ideig eltartott, hogy elrendezzem: engem sem a Sennyeyek, sem a Weinerek végül is nem akartak, mégis itt vagyok.”

Péterfy Gergely és Weiner Sennyey Tibor írók beszélgetése.

A dolgok emlékezete

Írta: Várnai Pál - Rovat: Interjú, Irodalom, Kultúra-Művészetek

Balla Zsófia költővel beszélget Várnai Pál

Kolozsvárról települt át Budapestre 1993-ban. 19 kötete jelent meg, három német nyelven. Számtalan díj kitüntetettje: többek között Soros- életműdíjat, József Attila-díjat, Artisjus-Nagydíjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús költője díjat kapta meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

A börtönben sem tudták megtörni az erdélyi püspököt

Írta: Nyáry Krisztián /index.hu - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

Mindig megérezte a baljós történelmi fordulatokat: idejekorán figyelmeztetett a Hitler-veszélyre, ellenállt a zsidóüldözéseknek, nem tűrte a magyar kisebbség jogfosztását és a katolikus egyház szétverését. A kommunisták még a börtönben sem tudták megtörni Márton Áront, az emberséges püspököt. Nyáry Krisztián a BBC Historyban olvasható portrésorozatának legújabb cikke.

Miszter Halhatatlan, avagy a megkerült Péhovárd

Írta: Forgách Péter - Rovat: Irodalom, Kultúra-Művészetek

Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő
Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről
Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, ’donhuán’, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.

Bolgár holokauszt: szerencse vagy szolidaritás?

Írta: R. Kiss Kornélia / mno.hu - Rovat: Hírek - lapszemle, Külföld

Bulgáriában elmaradt a holokauszt – de vajon hogyan, és kik voltak azok, akik mégis áldozatul estek a vészkorszaknak? És mi volt az oka annak, hogy a bolgár társadalom szolidárisabb volt a zsidókkal, mint a magyar? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni Doncsev Toso író, volt kulturális diplomata és bolgár kisebbségi politikus egy három nyelven megjelenő esszében. A hétköznapi erényekről című kötet a Napkút Kiadónál jelenik meg, bemutatni a Magyar Művészeti Akadémián fogják februárban.

[popup][/popup]