Összesen 266 találat (21 - 40) : Székely Anna.
Két exkluzív részletet olvashatnak a Szombatban Székely Gábor, Budapest volt főpolgármester-helyettesének memoárjából, mely Elszakadás és visszafordulás címmel a Magvető Kiadó Tények és Tanúk sorozatában 2022 szeptemberében jelenik meg.
Anikó nővéremről
egy zsidó … Tovább »
Megesik, hogy egy könyv maradéktalanul azt az élményt nyújtja, amire látatlanban számítottunk. Gergely Ágnes tavaly év végén megjelent kispróza-kötete pontosan ilyen gyűjtemény. A Mozdonygyári éjszakák lírai hangvételű mininovellái, egytől egyig az emlékezés szúrópróbái, … Tovább »
A XX. század második felében a palesztin fegyveres csoportok és egyes nyugat-európai nyugati kormányok közötti kapcsolat sokak számára nyilvánvaló volt. Egyre jobban úgy néz ki Jasszer Arafat feljegyzéseiből, hogy mára már bizonyítottnak tekinthető ez a kapcsolat. Az Euronews-on összegezte … Tovább »
Marton Ernő izraeli korszakának maradandó alkotása az Új Kelet napilap újraindítása.
Marton már megérkezése után (1946) egy magyar nyelvű újság alapítását tervezte. 1947-ben került Erecbe barátja és szerkesztőtársa, Schön Dezső, aki hasonló terveket dédelgetett. Schön … Tovább »
Vázlatos áttekintés
A második világháború véget ért, de az európai átmeneti és a ciprusi táborokból csak kevesek nyertek bebocsátást Erecbe. Izrael Állam alapítása után megnyílt az ország az alijázók előtt.
1949 februárjától 1953 novemberéig követem a magyarországi … Tovább »
We are looking for the relatives and heirs of Alfréd LAKOS (1870-1961), a painter born in Székesfehérvár and living in Budapest, to search for the artist’s life and to collect material for a planned exhibition.
Keressük Lakos Alfréd (1870-1961)székesfehérvári születésű, Budapesten … Tovább »
Gergely Anna történész-muzeológus az alábbiak közzétételére kérte szerkesztőségünket:
Keressük Lakos Alfréd (1870-1961)székesfehérvári születésű, Budapesten élt festőművész rokonait, örököseit, hozzátartozóit a művész életútjának felkutatására és egy tervezett … Tovább »
Az egykor Gyulaváriban, majd Gyulán élt zsidó közösség történetét dolgozza fel A gyulai zsidóság emlékkönyve című kiadvány, amely a Gyula régen és ma 16. köteteként jelenik meg a napokban.
Két éves intenzív kutatómunka eredményeként hét fejezetben, 400 oldalon, több … Tovább »
Ha valaki az 1900-as években a Lipótvárosról beszélt vagy írt, beszélgetőtársa vagy olvasója a kontextusból automatikusan kiértette, vajon az illető a főváros V. kerületére gondolt, vagy a fővárosi zsidó nagypolgárságra, amelynek e kerületnév évtizedek óta metaforájává vált.
Szerzőnk egy kevéssé ismert epizódot, a cionista ellenállók által 1944-ben létesített budapesti bunkerek történetét mutatja be. Ezek, szándékaik szerint egyszerre lettek volna az embermentés és a fegyveres ellenállás fészkei.
Aki a német megszállás alatti németekkel- és … Tovább »
Krassó Sándor, egykori pécsi zsidó cserkész visszaemlékezése.
Az emlékezethez, mint egy mozaikképhez a kisebb és nagyobb kődarabok, mindannyiunk története hozzájárul, ha a legkisebb színes üveg vagy kavics hiányzik a kép nem teljes, nem komplex egész. A magyar zsidó cserkészet … Tovább »
“…inkább essünk Isten kezébe, mert nagy az ő irgalma, csak ember kezébe ne essem!”
Az emberi történelmet végigkísérik a pusztító betegségek, járványok. A tudomány fejlődése visszaszorította őket, de éppen napjainkban szomorúan láthatjuk, hogy nem teljesen. Ezek hatással … Tovább »
“Egy terület ideális esetben úgy is „visszatérhet”, hogy miközben marad a mostani országában, lelkileg-gazdaságilag- kulturálisan és egyéb módokon ezer szállal kötődik az anyaországhoz.”
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar … Tovább »
Neológ és ortodox zsidó iskolázottság Székesfehérváron (1880–1886)
Iskolázottsági szakadék zsidók és nem zsidók között
A zsidók úgy fényévnyivel iskolázottabbak voltak a nem zsidóknál az emancipáció (1867) utáni és a holokauszt előtti korszakban.[1] Ha szabad mondanom, … Tovább »
“A férjhezmenetelemmel azonban Trianon valamiféle metamorfózison esett át; megszemélyesült, arcokat öltött. Hozzám közelálló emberek arcát, az ő sorsukat, elszenvedett veszteségeiket, küzdelmeiket jelentette.”
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste … Tovább »
“Idén az országhatárokat nem tisztelő koronavírus-járvány miatt mégsem lesznek olyan nagyszabású Trianon-megemlékezések, mint amire számíthattunk volna. De pontosan ez a járvány figyelmeztethet minket arra, hogy nem lehet visszafelé menekülni, csak előre.”
A trianoni döntés … Tovább »
“Hogy a magyar társadalomnak, a magyar kormánynak vannak kötelezettségei a határon túli magyarokkal kapcsolatban, azt józan ember nem vitatja.”
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar szellemi élet néhány jeles képviselőjét:
Az 1920-as … Tovább »
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar szellemi élet néhány jeles képviselőjét:
Az 1920-as Párizs Környéki Békeszerződések következtében Magyarország elvesztette korabeli területeinek több mint kétharmadát, lakosságának több mint … Tovább »
Lelkendező cikkben emlékezik meg a kormánylap az észak-erdélyi bevonulás 80-ik évfordulójáról.
„Az isteni gondviselés mellett a magyar politika és hadvezetés elszántsága kényszerítette ki, hogy az 1940. augusztus 30-i német–olasz döntés alapján vér nélkül tért vissza … Tovább »
A Szombat szerkesztősége a 30 évvel ezelőtti rendszerváltás hatásairól, eredményeiről kérdezte a zsidó közélet résztvevőit: honnan hová jutott el a magyar társadalom és benne a zsidó közösség ez idő alatt?
Rendszerváltás korabeli emlékeiből mi az, amit legfontosabbnak … Tovább »