Összesen 34 találat (1 - 20) : Széchenyi Ágnes.
A művészet mint a megküzdés és túlélés eszköze Szép Ernő Emberszag című művében
„Magam siralomházba képzelem,
Fejem két gyertya közt, várom biztos halálom,
S gondolkozom, mi az a végtelen.”
Részlet Szép Ernő Szonett című verséből (1912)
Bevezetés
Dolgozatomban … Tovább »
Tiszafüreden, egyszerű, vallásos zsidó családban nevelkedett. Itt volt 37 évig könyvtáros, ebből kilenc évig igazgató. Munka mellett szerzett három diplomát és doktori címet.
Okleveles könyvtáros, népművelő, történelemtanár, az OR-ZSE Liturgia Tanszék – egyetemi adjunktusa, … Tovább »
A két fogalom szembenállása Szép Ernő Emberszag című regényében.
Anssi Halmesvirta finn történész lefordította Szép Ernő Emberszag című regényét. A kötethez írt előszavának első részét tegnap közöltük, alább a második részt olvashatják.
Ahhoz, hogy a Másság … Tovább »
A két fogalom szembenállása Szép Ernő Emberszag című regényében[1]
Anssi Halmesvirta finn történész lefordította Szép Ernő Emberszag című regényét. Anssi a hungarológia jeles alakja, a Jyväskylä-i Egyetem professzor emeritusa, aki igen elkötelezett a magyar kultúra ügye … Tovább »
Vegyes házasság és asszimilációs remények a 19. században.
Mi történjék a zsidókkal? Ez a kérdés a születőben lévő modern sajtó révén éppen kialakuló magyar közvélemény előtt első ízben az 1839/40-es diéta idején merült fel. Az országgyűlés a reformkor időszakának … Tovább »
Kutatói konferenciát tartottak a zsidóság és a polgárosodás magyarországi történetéről Kőszegen.
Új kezdeményezésként az ország több régiójából érkeztek kutatók a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének szervezésében A zsidóság szerepe és részvétele a … Tovább »
Gunter Demnig német képzőművész 2019. szeptember 12-én Salgótarjánba érkezik, ahol civilek és a a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében a következő napokban (szeptember 12-16.) 10 településen mintegy 100 botlatókövet helyez el.
Egy embert csak akkor felejtenek el … Tovább »
Nemzetközi Friedrich Nietzsche-díjjal tisztelegnek Németországban Heller Ágnes filozófus életműve előtt – közölte szerdán a naumburgi központú Friedrich Nietzsche Alapítvány.
Közleményük szerint a díj odaítéléséről határozó testület még június elején, Heller Ágnes … Tovább »
Végső búcsút vettek Heller Ágnestől családtagjai, barátai, kollégái és tisztelői hétfőn a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben. A Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja július 19-én hunyt el 90 éves korában.
“Életét és gondolkodását … Tovább »
A Weiss, a Chorin, a Kornfeld és a Buday Goldberger nevek nélkül Magyarország gazdaságtörténete, a modern Budapest elképzelhetetlen. Az utóbbi évek könyvtermésében több olyan kötet is akad, mely a családtörténeteken keresztül korrajzot, társadalomképet, politikatörténetet is kínál … Tovább »
Elhunyt Bojtár Endre irodalomtörténész, a Baltikum irodalmának szakértője (1940-2018). Élete utolsó szakaszában nagyon készült rá, hogy Zsolt Bélát, a két világháború közötti magyar irodalom és magyar zsidó irodalom 1949-ben elhunyt izgalmas alakját, legendás politikai újságíróját, … Tovább »
„Franz Joseph málkénu” – Ferenc József a felekezetközi béke, a művészet és a tudomány pártfogója
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által fenntartott Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, és az MTA-SZTE … Tovább »
Gasztrokrimi az első magyar nyelvű zsidó szakácskönyvről
Balla Zsófia költővel beszélget Várnai Pál
Kolozsvárról települt át Budapestre 1993-ban. 19 kötete jelent meg, három német nyelven. Számtalan díj kitüntetettje: többek között Soros- életműdíjat, József Attila-díjat, Artisjus-Nagydíjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús költője díjat kapta meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
Vitézy Dáviddal, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum frissen megbízott főigazgatójával, a BKK korábbi vezérigazgatójával beszélgettünk Pozsonyi útról, 49-es buszról, dugódíjról és a budapesti közösségi közlekedésről a budai fonódó villamoshálózat elindulása kapcsán.
Hetven esztendeje annak, hogy a pécsi és Pécs környéki zsidóságot elhurcolták, és többségüket elpusztították. Az évfordulón, 2014. július 4-én, és a következő két napon felidézik a több mint négyezer mártír drága emlékét.
Anyai ágon nagyapja báró Weiss Manfréd volt, apai ágon Kornfeld Zsigmond.
Heller Ágnes volt az Összefogás tatabányai szervezete által indított, „Hitelesen első kézből” című rendezvénysorozat első vendége. A Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, akadémikus „A múlt hamisításától a demokrácia meghamisításáig” címmel tartott előadást A Vértes Agorájában. Az emlékezetpolitika és a történelemhamisítás mibenlétéről, valamint a baloldali értelmiség szerepéről beszélgettünk vele néhány perccel beszéde megtartása előtt.
Hogy beszélnek ma az antiszemiták? Kell félni a szélsőjobbtól? Minek Horthynak lovasszobor? Wass Albert, mint kötelező olvasmány?! Aki válaszol, Heller Ágnes.
Színész nem lehetett, ezért vasesztergályosnak állt. Később az angol nyelv mellett kötelezte el magát, tanított és fordított (brit, amerikai és afrikai szerzők műveit), és persze írt, verset, regényt és esszékötetet. Legújabb – önéletrajzi – regénye (Két szimpla a Kedvesben) … Tovább »