Összesen 5,393 találat (5241 - 5260) : Száz Pál.
„A csodák hat napja” című könyvet Abádi Ervin, magyar származású izraeli újságíró hetekkel az 1967-es izraeli hat napos háború után írta. A könyv még abban az esztendőben újabb kiadásokat élt meg. Magyarországon viszont csak most jelent meg – első ízben.
Egészen a … Tovább »
Érdekes munka jelent meg két kötetben az MTA Filozófiai Intézet kiadásában, vallástudományi tanulmányok láncszemeként. Címe is utal átfogó tartalmára: Hét évtized a hazai zsidóság életében.
Szerzői nagyrészt a Jogtudományi, illetve Filozófiai Intézetnek olyan fiatal … Tovább »
Tűnődések Stomm Marcel emlékiratai fölött
Még a rendszerváltást követő kiadói dömpingben is feltűnést keltett ez a karcsú kötet, melyet Gallyas Ferenc rendezett sajtó alá. A Don-kanyarban megsemmisült második magyar hadsereg hadtestparancsnokának a visszaemlékezései annyi … Tovább »
Az életben maradottak Izraelbe mentek
Schőn Dezső az Izraelben élő kiváló író-történész sok új, eddig csak kevéssé vagy egyáltalán nem ismert adatot közöl az Új Kelet április 12-i számában a nácik egykori koncentrációs táboráról, és a helyén egy éve megnyílt emlékmúzeumról.
A szociáldemokraták század eleji héber röpirata!
„Genossen Arbeiter Brider!”
„Vin unsere Freiheit ist die Rede!”
Jelenlegi ismereteink szerint 1945 után – figyelembe véve a történeti irodalmat és a sajtót, itt a Szombat-ban közlünk először egy héber betűkkel írt jiddis … Tovább »
A Magyar Szabadságharc tábori rabbija, a hazai polgárosodás apostola
A Nyitra vármegyei vágújhelyi Einhorn család 1825-ben született Ignác nevű fiának átlagon felüli eszességét, sokoldalú képességeit már szülőhelyén a községi népiskola tanítói és középiskolai tanárai … Tovább »
Modena csaknem 200 ezer lakosú város Milano és Bologna között. A XII. században épült hatalmas dóm közelében, a Mazzini téren áll az 1873-ban emelt zsinagóga. Aki megáll előtte, aligha gondolná, hogy olyan zsidó közösség számára épült, amely jelenleg mindössze száz tagot … Tovább »
Snéur Zálmán 1796-ban megírta a Tanja című elméleti munkáját, mely a chabad mozgalom bibliája lett. Tanítása szerint a lélek három rétegű: chochma, bina, daat (bölcsesség, értelem, megismerés) alkotják. A mozgalom e három szó kezdőbetűiből kapta a nevét. A chasszidizmus … Tovább »
Az iraki pártállam – Legyilkolt papok, levágott fülek – Könyékig vérben – A családszerető Szaddam – Elmaradt számlák
Primakov, a Moszkvában működő iraki lobby egyik vezéralakja Szaddam Huszein katonai veresége után kénytelen volt elismerni: addigi pártfogoltjának voltak bizonyos … Tovább »
Beszélgetés Izrael budapesti nagykövetével
Négy héttel vagyunk a háború befejezése után, néhány nappal Pészach előtt. Amikor a beszélgetés az olvasó elé kerül „hála” a nyomdai átfutási időnek, S’vuotot ünneplünk. Slomo Maromnak Izrael magyarországi nagykövetének, mint … Tovább »
Kíváncsi vagyok
Radnóti Miklós neve szúrt szemet bizonyos szegedi „öregdiákoknak”, akik a múlt századi liberális politikusnak, Klauzál Gábornak kevéssé liberális módon Radnóti rovására kívántak igazságot szolgáltatni: a Klauzál nevére visszakeresztelendő gimnázium … Tovább »
A JÖVŐBEN folyamatosan bemutatjuk az MZSKE egy-egy szekcióját. Ezek mintegy önképzőköri alapon működnek, de sokkal jelentősebbek annál, mint amit ez a középiskolás korunkból ismert szerveződés takar. Műhelyek ezek, melyek a fél évszázados tetszhalálból felébredt maradék magyar … Tovább »
AZ EMBERI JOGOKÉRT folyó harc történetének egyik fejezete a romániai zsidókérdés. És nem kell aktualizálni ahhoz, hogy pontosan lássuk, amint már a XIX. században kirajzolódnak ezek a megközelítések és viszonyulások, amelyek a mai romániai gyakorlatban is tapasztalhatók. Az „illetékesek” … Tovább »
EGY OLYAN FORDÍTÓ tűnődései, aki héberből fordít magyarra. Hadd oszlatok el mindjárt egy félreértést. A mai héber nyelvet Magyarországon ivritnek szokás mondani, ami – ki tudja – netán valami egészen más, mint az ősi, az ókori vagy a középkori héber. Nem más. Ugyan kinek jutna … Tovább »
Az átkozott költő
SOMLYÓ ZOLTÁN
(1882-1937)
Soha annyira nem volt költő a költő, mint a század elején. Nem népvezér, nem látnok, nem jós, nem tanító, hanem érzékeny, megbántott énjének dalnoka. A szecesszió az egyéniség utóvédharca volt. A kisvárosból nagyváros, … Tovább »
Irak: válság és pogrom ötven évvel ezelőtt
A közel-keleti feszültség nem új keletű: végigkíséri századunkat.
Irak is gyakran szerepelt az újságok címoldalán. Fél évszázada szintén volt iraki válság.
A második világháború elején a tengelyhatalmak kezdeti sikerei … Tovább »
(Részletek egy hosszabb tanulmányból)
A Szegedi Új Nemzedékben már a német megszállást követő napokban megsokszorozódott a zsidókkal foglalkozó cikkek száma. A rendeletek nyomán pedig még élesebbé váltak a zsidóellenes kirohanások. Április 1-jén a lap örömmel nyugtázta, … Tovább »
Egy zsidó politikus a dualizmus korában
Nagy és bonyolult gazdasági-társadalmi folyamatok nemcsak az általuk érintett tömegek és az általában a nagy mennyiségek szintjén és léptékében vizsgálhatók. Nemegyszer annál jobban (vagy legalábbis nem rosszabbul, de mindenképpen más … Tovább »
avagy mit ér, ha történész a hadügyér?
Nyomban el kell oszlatnom egy félreértést: súlyosan téved, aki azt hiszi, hogy bármi bajom van a nagy királlyal. Ellenkezőleg: régi tisztelője vagyok Hunyadi Mátyásnak, a törökverő Hunyadi János fiának, aki a középkor végén néhány … Tovább »
Beszélgetés Márványi Péterrel
JANUÁR KÖZEPÉTŐL KEZDVE négy héten át óránként hallhattuk tudósításait a rádióban és a tévében. Magyar újságíró Jeruzsálemben? Szabad ilyen veszélynek kitenni egy tudósítót? A rádióban azt sem tudták, mikor jön haza. Találkozásunkkor … Tovább »