Egyetlen magyar település városodása, felvirágzása sem fonódik úgy össze a zsidósággal, mint Észak-Magyarország központjáé. Az első zsidó adózó 1717-ben ״pályinka korcsmát” nyitott, s még abban a században hitsorsosai álltak a meggazdagodott, hazájukba visszatért, vagy más … Tovább »

A lopott holmi visszajár!

Minden becsületes embert megdöbbentett a kormány nyilvánosságra került javaslata a politikai üldözöttek kárpótlásáról, mert az a többieket megelőzően és a legszörnyűbb megpróbáltatásokon átment zsidóságot a jóvátételből részben kirekesztené. … Tovább »

A kormány novemberben a parlament elé terjesztette törvényjavaslatát az életüktől, illetve szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról. A javaslat régi hiányt pótolt volna, ha egyrészt nem lett volna maga is szerfölött hiányos, másrészt a kormány vissza … Tovább »

Kutatások újabb holt-tengeri tekercsek után

Az izraeli Régészeti Intézet Kumran környékén szervezett újabb ásatást, a Holt-tenger északnyugati partján, ahol eredetileg megtalálták az úgynevezett holt-tengeri tekercseket az 1940-es évek végén. A hatóságok biztosak akarnak lenni, … Tovább »

Alig száradt meg a tinta a magyar-izraeli kulturális egyezményen, máris létrejött az első nagyszabású művészeti tranzakció, a Joseph Hackmey gyűjtemény bemutatkozása Budapesten. A Várpalota impozáns, diadalívnek is beillő kapuin áthaladva elénk tárul az – épület ezüstös színekben … Tovább »

1843-ban New Yorkban tizenkét férfiú alapította meg a B’nai B’rith-et (kiejtése: bné brit), amely mára a világ legnagyobb taglétszámú zsidó szervezete lett. A név jelentése magyarul ״Szövetség fiai”, ahol a szövetség a Tóra egyik kulcsfogalmára, Istennek a zsidósággal kötött … Tovább »

Egy tóratekercset már visszaadtak

Babij Jar egy hatalmas, mély szakadék volt az ukrán főváros, Kijev egyik kerületében. 1941. szeptember 29-én a helyi rendőrparancsnok utasításai alapján összegyűltek az ott lakó zsidók és végeláthatatlan tömegben hajtották őket a szakadék … Tovább »

Néhány éve, amikor Izraelben jártam, kísérőinkkel egy magaslati pontról végigjárattuk tekintetünket Jeruzsálemen. Mintha a tájképfestő két színnel, sötétzölddel és halvány sárgával alkotta volna meg az elénk táruló hatalmas tablót. Egyik felét, ahol a zsidók laknak, erdők, … Tovább »

David Kraus – Krausz Dávid – Izrael új magyarországi nagykövetével

beszélget Vadász Ferenc

A magyarországi közvélemény már ideérkezését megelőzően értesült arról, hogy Nagykövet úr a csallóközi Dunaszerdahelyen született. Amióta itt van, sok helyen megfordult, interjút … Tovább »

Barátom, zsidó diák, fiatal zsidó értelmiségi, üzletember, vagy más szakember, mondd: érdemes?

Hogyne, hiszen itt nincs antiszemitizmus – hallhatjuk. Nincs olyan… Nincs abban az értelemben… Itt az antiszemitizmus állítólagos, az érvényesülésért küzdő zsidók aktív védekezése … Tovább »

Üres lappal kezdjük életünket, de mire hasznossal tölthetnénk meg, mások telefirkálják.

A legtöbb embert nem a terhek súlya, hanem a terhek tudata roppantja össze.

A jellem szálfa, melyen ha túl sok az ág, a lombozat meghajlik.

Nem mindig a nemes veret az érték – agyagkorsóban … Tovább »

1891. szeptember 12-én született Budapesten Róheim Géza a századelő gazdag magyar szellemi életének egyik izgalmas, invenciózus alakja. Szinte hihetetlenül sokoldalú életműve egyszerre vonzó és ugyanakkor idegen, távoli maradt éppen hazájában. Gazdag, zsidó polgári család egyetlen … Tovább »

(ÚJ SOROZAT, 1.)

„Add nekünk Javne városát, hogy ott taníthassuk, Istenünket szolgálhassuk és törvényeink szerint élhessünk!” – Rabbi Jochanán ben Zakkáj kérése Vespasianus császárhoz Jeruzsálem ostroma idején.

Ezzel a mottóval indult útjára 1941-ben a Magyar Zsidók Pro … Tovább »

Farkas András, az egyik legkorábbi magyar protestáns prédikátor a XVI. század legokosabb és legképzettebb hazai gondolkodói közé tartozott. „A zsidó és magyar nemzetről” című, általában krónikás éneknek nevezett, valójában a tanköltemények műfajkörébe tartozó … Tovább »

Peyer Károly szociáldemokrata képviselő felszólalása 1939-ben a második zsidótörvény-javaslat parlamenti vitájában

Peyer Károly a Veszprém megyei Városlődön munkáscsaládban született 1881. V. 9-én. Géplakatos, gyári munkás lett. Huszonhat évesen a Vas- és Fémmunkás Szövetség … Tovább »

Jehuda bar-Joszafát néhány hétre ismét Menyhért József lett. A Tel-Aviv-i festőművész 1945-ben hagyta el Magyarországot, s bár gyermekkora, ifjúsága nyelvét hazájában nem gyakorolja, mégis ízesen beszéli. Itteni pár nap után eligazodott a magyar közéletben, s ami még nehezebb, … Tovább »

Ez év tavaszán tettük közzé felhívásunkat: írják meg nekünk, “mit jelent zsidónak lenni?” A megadott határidő letelt, s bátran állíthatjuk, hogy egy színvonalas dokumentumkötetre való anyag gyűlt össze. Minthogy a könyv kiadását lehetővé tevő Egyenlőség Alapítványt csak … Tovább »

Idén sűrűsödnek a félszázados szomorú évfordulók. Van közöttük egy különösen megdöbbentő. Egy olyan közjogi esemény emléke, amelyet napjainkban talán még az antiszemiták is hihetetlennek tartanak. Az 1941. évi XV. tc. volt ez, a “fajvédelmi törvény”, amely tiltotta a zsidók … Tovább »

(részletek)

A halogatott reménység megbetegíti az elmét. Mi az én erőm, hogy reménykedjem, mi az én végem, hogy magam törtessem?

Megtört. Ma telik be a félszáz esztendő.

Nyolc nappal halála előtt izente: Magyarország velem együtt a sír partján bolyong. Én nemsokára leszállók. … Tovább »

Két új orosz nyelvű lap

Robert Maxwell, az angol sajtócézár a közelmúltban orosz nyelvű hetilapot indított az izraeli Maariv lapcsoport keretében. A “Vremja” péntekenként negyvenezres példányszámban jelenik meg. Kiadója Eduard Kuznyecov, a szerkesztőbizottság elnöke Natan … Tovább »