– Az 1980-as évektôl fellépő „új történészek” (Benny Morris, Ilan Pappe és társaik) sok tekintetben átírták Izrael születésének korábbi történetét, miszerint 1948-ban a fiatal Izrael Államot, amely békejobbot nyújtott arab szomszédainak, megtámadták, ám ő megvédte … Tovább »

Mintegy 5-700 lehetett a résztvevők száma azon a meneten, amely április 6-án este fél 9-kor tett egy nagy kört a gettóban a Dohány utca, Akácfa utca, Dob utca útvonalon.
 

Tiszaeszláron nácik elevenítették fel a zsidók elleni hamis vérvádat.
 

A “Hetek Tanácsában” (a biztonsági kabinetben) – amely Izrael legfelsőbb politikai fóruma – nézetkülönbségek mutatkoznak az Obama amerikai elnök követeléseire adott válasz kérdésében.
 

Ha a jobboldal identitásának elidegeníthetetlen része lett volna a demokratikus hagyomány, akkor nem viselkedik ilyen felelőtlenül, és nem vonultatja fel tömegeit nemzeti zászlók alatt a törvényes országgyűlés ellen. A jobboldal azonban nem tartotta szükségesnek felülvizsgálni történelmi örökségét.
 

Tőkéczki László Rasszizmus és érdek című írásának bizonyos kitételeivel vitatkoznék. Ha jól értem a szerző mondandóját – s ebben félig-meddig igaza van –, a különféle csoportok közti problémákat nem a „rassz” különbségei (melyek nincsenek), hanem a „viselkedés” eltérései adják.

A kommunikációs bomba akkor robbant, amikor az amerikai alelnök Tel-Avivban tárgyalt. A jeruzsálemi kormány illetékese ugyanis valamiért Joe Biden látogatását tartotta a legalkalmasabb időpontnak arra, hogy bejelentse: Izrael a tervek szerint folytatja 1600 új lakás megépítését Kelet-Jeruzsálemben. Az ügy leginkább arról szól: mi lesz Jeruzsálem jövője?
 

Ariel Saront az izraeli telepes mozgalom keresztapjának szokták tekinteni. Kétségtelen, hogy a volt kormányfőnek az az érve, hogy a megszállt területeken létesített zsidó telepek növelik Izrael biztonságát, jelentősen hozzájárult a program sikeréhez. Daniel Kurtzer, az Egyesült Államok egykori tel-avivi nagykövete a The American Interest Magazine-ban e politika hátterét kísérli meg felvázolni.

„Ne nagyon kérdezgess az ügyben senkit, mert gyanús leszel. Mindenhol betonfalakba fogsz ütközni. Senki nem tud semmit, és ha tudnának is valamit, se fogják elmondani” – mondta a Mandinernek egy kormányzati forrás. Mi mégis elmentünk a falakig, hogy összefoglaljuk, mit is tudhatunk erről a balladai homályba vesző ügyről.
 

Még nem töltöttem be 13. évemet, amikor szüleimmel és nővéremmel együtt 1956. november 23-án, egy hónappal a forradalom kitörése után elhagytuk Magyarországot. 13. születésnapomat – bár micvómat – már New Yorkban ünnepeltük meg 1957 januárjában. Természetesen szüleim döntötték el, hogy Bécsből hová vezet majd az utunk.
 

A honvédelmi miniszter szerint, ha nem számolták volna fel a katonai légügyi hatóságot, akkor nem lett volna ennyire zavaros az izraeli kémrepülőgépek körülötti helyzet.
 

Engedéllyel gyakorlatozott Ferihegyen az izraeli légierő két Gulfstream V-ös repülőgépe.Izrael budapesti nagykövete vissza utasította a feltételezést, hogy kémrepülők jártak volna a magyar légtérben. Szakértők szerint a zsidó állam légiereje valójában erődemonstrációt tartott Budapest felett. A címzett Irán lehet.
 

Ki volt a nagyapám – ezt kérdeztem, mikor kicsit nagyobb lettem, de az apám nem szólt semmit, azt mondta, egyszer már elmondta, s ő kétszer nem. Akkor éreztem, hogy ez titok. Titok, ami ott lappangott eddig és ott lappang majd ezután is minden napunkban. De a titokkal senki nem tud egy életet leélni. A titok azért titok, hogy zárjai egyszer felpattanjanak.
 

 „Nem lehet minden hülye mellé paragrafust állítani.” Valóban nem, paragrafusból csak egy van. A hülyék majd szépen felsorakoznak mögé.
 

Háromnapos programsorozatot szentel a Trafó a rasszizmus kérdésének március 8. és 10. között: a neves kortárs író, Elfriede Jelinek darabjai mellett a programban szerepel drámapedagógiai foglalkozás, beszélgetés, előadás a “kedélyes zsidózásról”. A programok egy része ingyenes.
 

Töredékek egy meg nem írt önéletrajzból
 
2010. március 8. / Gadó János
 

Dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti-dó,

Sza-lon-nát-e-szik-a-zsi-dó!

Emlékeim szerint ez a nóta volt első találkozásom a zsidókérdéssel. Hét vagy nyolc éves lehettem, amikor egyik osztálytársam … Tovább »

A 2006-os Kossuth téri ellenforradalom, amely megroppantotta a baloldal gerincét és komoly politikai tényezővé tette a szélsőjobboldalt, szükségszerűen következett a magyar társadalom 1989 utáni öncsalásaiból, amelyet a politikai elit nagy része – a választók kegyeit keresve … Tovább »

Ózdon reális az esélye, hogy a Jobbik jelöltje az első fordulóban több szavazatot kap a Fideszénél – a két párt között már júniusban kevesebb mint két százalék volt a különbség, a helyi jelölt pedig több mint ötezer ajánlószelvényt gyűjtött össze. A belvárosi művelődési központban szombat délután zsúfolásig telt ház, több mint 800 ember várta Vona Gábor lakossági fórumát. 

Gyomorszorító asszociációink támadhatnak mindkét előadás bírósági tárgyalásjelenetét látva, ahol a tanút megmérgezik, a bírót megfélemlítik. A társadalomkritika a városi képviselőtestület korrumpálódásánál, a hajózási cég felvásárlásánál és itt ér a legközelebb a fenyegető mindennapokhoz.
 

Nagy népszerűségnek örvend Izraelben a titkosszolgálat, a (külföldön) félelmetes és (otthon is) titokzatos Moszad. Az egyik lapban megjelent cikk szerint a tanárok arról panaszkodnak, hogy a középiskolásokkal csak a dubai akcióról, Mahmud al-Mabhuh a Hamasz egyik magas rangú katonai vezetőjének „likvidálásáról” lehet beszélni. A diákok naphosszat nézik az internetre feltöltött anyagokat és közben ők is ügynöki karrierről álmodoznak.