A Teleki téren és környékén a háború előtt legalább ötven kisebb nagyobb stibl működött: ez a jiddis szó, „szobácska”, imádkozásra szolgáló helyiséget jelöl.

Nir Barkat főpolgármesterhez ugyanis vallásos nyomásra megpróbálja bezáratni a belvárosban az egyelőre szombaton is működő éjjel-nappali üzleteket.

A boltosok Nir Barkat főpolgármesterhez küldött levelükben azt állítják, hogy törvénytelen a szombati boltbezárás, mert … Tovább »

A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.

Interjú Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével

Részlet az író-filmrendező önéletrajzából

Angolul és franciául migrants, németül migranten, magyarul – újabban – migránsok. Héberül misztanenim (beszivárgók). Minden nyelven többes számban, mert többen vannak, sőt, sokan. Nagyon sokan. És egyre többen lesznek.

Európa minden újságja, rádiója, televíziója foglalkozik … Tovább »

Frigyesi Niran Judit zenetörténésszel, íróval beszélget Várnai Pál

Dr. Lőwy Adolf, Marcali utolsó főrabbija

Magyar Nemzet 2015. július 25-i és a Napi Gazdaság 2015. augusztus 2-i számában Ujváry Gábor azzal vádolja Hóman politikusi szerepének – szerinte – „túlbuzgó” kritikusait, köztük engem is, hogy „a tényekkel keveset törődve közlik megfellebbezhetetlen véleményüket”, amelyeknek „semmi közük a könnyen ellenőrizhető valósághoz”. Jelen írásban éppen ezért a fontosabb dokumentumok forrását is megjelölöm, sőt néhány fényképet is közlök a „könnyen ellenőrizhető” valóságról.

Több mint kétezren írták alá azt a petíciót, amelyben a rendőrség segítségét kérik a város központjában tervezett neonáci gyűlés ellen a helyi zsidóság tagjai.

Laczó Ferenc: „Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban” alcímmel megjelent könyve azokat a reakciókat veszi számba, amelyekkel a hazai zsidó közvélemény a polgárosult nyugatias kultúrát elutasító, elzárkózó, múltba néző, autark rendszer által teremtett környezetben létezni próbált.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség pályázati forrásokból különleges projektet valósít meg a Tokaj-Hegyalja régióban, amely fantasztikusan gazdag zsidó történelemmel rendelkezik. A háború előtt gyakorlatilag minden falvában komoly zsidó közösség élt, és jelentősen … Tovább »

Budapest és a tragédia előszele

Titokzatos, kódolt ókori üzeneteket találtak az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei egy nemrég feltárt kétezer éves rituális fürdő falain Jeruzsálemben.

Hétfő óta látogatható a budai Várban a nyolc évvel ezelőtt feltárt XIII. századi zsidó rituális fürdő, amelynek létezése igazolja azt a sokáig vitatott tényt, hogy a Képes Krónikában említett zsinagóga egykor valóban létezett. A tíz méter mélyen lévő mikvében a felújítást követően a víz újra visszavette magának az uralmat. Részt vettünk az első bejáráson.

Honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt – ezt a kérdést tettük fel a  Szombat áprilisi számában a magyar zsidó közélet néhány szereplőjének illetve jó ismerőjének.

Avi Shavit, a Haarec újságírójának magyarul is megjelent könyve (Hazám, az ígéret földje) alábbi részlete egy Harod-völgyi kibuc példáján mutatja be az államalapítás előtt érkezett első zsidók életét.

Az utcán sétálóknak talán fel sem tűnik, belülről azonban pazar látványt nyújt a pápai zsinagóga.

2015. szeptember 2-án indul a XI. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál koncertekkel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal.

Augusztus 3-tól tekinthető meg tárlatvezetésekkel a budai Vár 13. századi zsidó fürdője, melyet nyolc évvel ezelőtt tártak fel.