Arthur Schnitzler „A Bernhardi-ügy” c. drámáját Ascher Tamás rendezésében mutatták be az Örkény Színházban. A rendezővel Váradi Júlia beszélgetett.

Felavatták Nagyváradon csütörtök este a felújított neológ zsinagógát, a műemlék épület helyreállítására a helyi önkormányzat a debreceni zsidó hitközséggel társulva nyerte el az Európai Unió támogatását, a Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében.

Az Egyesült Arab Emírségek fővárosában nyíló követséget hivatalosan a megújuló energiák kérdéskörével foglalkozó ENSZ-ügynökséghez (IRENA) rendelik.

A Háárec című izraeli újság pénteki számának értesülése szerint évekig tartó tárgyalások előzték meg az új … Tovább »

Ezzel a címmel tartotta meg hagyományos őszi szakmai tanácskozását a Vajdasági Helytörténeti Egyesület szombaton Topolya Község Múzeumában, ahol számos új információval gazdagodhattak a résztvevők. A program Tomik Nimród, a Helytörténeti Egyesület elnöke és Gazsó Hargita, a múzeum megbízott igazgatója köszöntőszavaival kezdődött, amit az Élettől életig a holokauszton című kötet bemutatója követett.

Hogyan tudott egy cionista házaspár Eichmann közvetlen elődjének, egy nácinak segíteni Németországban? Arnon Goldfinger, izraeli rendező 2011-es alkotása, a Lakás az emlékezés és az elhallgatott történetek filmje.

A Mazsihisz mai küldöttgyűlése adminisztratív légkörben zajlott, a küldöttek minősített többséggel elfogadták az alapszabály-módosításokat, fölvették a szervezet tagjai közé az új szentendrei hitközséget, elfogadták a jövő évi költségvetést és megválasztották a hiányzó … Tovább »

„Kohn és Grün a kávéházban üldögél. Kohn újságot olvas. Az egyik hír fölkelti érdeklődését: – Mit szólsz hozzá: a pesti állatkertben vizilóbébi született! Grün kétkedően csóválja a fejét: – Na és jó az nekünk?”

Két új zsidó viccantológia látott nemrég napvilágot. Miért jó ez nekünk?

A dacos magyar szembehelyezkedés az EU politikájával közös platformra hozta a két ország kormányát. Egyértelműen pozitív visszhangot váltott ki a magyar külügyminiszter minapi látogatása Izraelben.

Szíjjártó kifejtette a magyar kormány álláspontját: az Európába érkezők … Tovább »

A csütörtök esti évi rendes közgyűlésen a Budapesti Zsidó Hitközség küldöttjeinek nem sikerült eredményes döntést hozniuk sem az új alapszabály, sem a Vasvári Pál utcai templomkörzet jogállásának ügyében. Hiába hoztak a közgyűlés tagjai mindkét esetben elsöprő többséggel … Tovább »

November 19. és 22. között megint a zsidó filmeké a főszerep a Művész Moziban. A negyedik alkalommal megrendezett Zsidó Filmfesztivál programjában tizenhárom játékfilm és két dokumentumfilm szerepel. A többségében itthon még nem vetített filmek – több mint nyolc országból – változatos műfajokat képviselnek. A ZsiFi szervezői igyekeztek minél szélesebbre tárni a kaput, zsidó és zsidó kötődésű filmesek a zsidó közösség problémáiról, másokhoz fűződő viszonyáról szóló alkotásaival.  Az elmúlt két év nemzetközi filmterméséből készült válogatásából Magyarország Oscar-nevezettje, a Saul fia sem maradhatott ki. Mint ahogy a tavalyi közönségkedvencet, A zsidó bíborost is újra vetítik a fesztiválon.

A párizsi Bataclan színház a pénteki vérfürdő előtt is kapott fenyegetéseket Izrael-párti rendezvényei miatt.

A pénteki vérfürdő előtt, a Párizs központjában lévő 19. századi épületben működő Bataclan színház számos fenyegetést kapott, mert Izrael-párti rendezvényeknek … Tovább »

A jól összehangolt párizsi terrortámadásoknak egyetlen direkt célja volt: minél több védtelen polgári személy lemészárlása.

A mészárlók – jelenlegi ismereteink szerint az Iszlám Állam jól képzett és hidegvérű fanatikusai –szempontjából a siker megkérdőjelezhetetlen.

Hogy … Tovább »

Izrael Állam Külügyminisztériumának közleménye

Hetvennyolc éves korában elhunyt André Glucksmann francia filozófus.

Barack Obama amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő a keddi izraeli sajtó szerint fátylat borított az iráni atomegyezmény miatti nézeteltérésekre, és a jövendő együttműködésről tárgyalt. A Háárec című lap szerint Netanjahu egyenesen “felfedezte Amerikát” hétfői washingtoni tárgyalásán.

Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]

…még soha senki a történelem folyamán nem találta meg őket.

A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

Az első világháború centenáriumi emlékéveit üljük. E kapcsán tavaly óta, s napjainkban is országszerte számos településen újították-újítják meg a száz esztendeje zajlott háború emlékjeleit, hadisírjait. A négy éven át – 1914-től 1918-ig – tartó öldöklő küzdelem több mint 15 millió ember halálát okozta, s ki tudja felmérni pontos számokban, hogy mennyi, de mennyi hadifoglyot, sérült, idegileg megviselt embert. Nem véletlen, hogy 1914 és 1918 között figyeltek fel először az idegorvosok egy sajátos tünetcsoportra, az úgynevezett „háborús neurózisokra”.

Igen kínos „magányos farkasok”-ról hallani azon maroknyi – holnap azonban talán már több tucatnyi vagy több száz – elkövetővel kapcsolatban, akik zsidókat gyilkolnak meg, miközben „ismerősök” ezrei „kedvelik” és tweetelők tízezrei „követik” őket, s olyan oldalak egész hálózatához kapcsolódnak (lásd az Al-Aqsa Media Center és annak „Harmadik jeruzsálemi intifáda” néven létrehozott aloldala), amelyek – legalábbis részben – szervezői a véres táncnak.