Tíz éve még senki nem akadt Erdélyben, aki az itteni magyar zsidóság identitásáról beszélt volna. Mára elkészült a Szombat folyóirat erről szóló lapszáma.
 

„Tovaris ucsityelnyica, ja dakladivaju vam, sto szasztav gruppi voszemnadszaty ucsenyikov, nyikto nye atszusztvujet.” – rémlik fel bennem a középiskolai oroszórák maradványa, ahogy Moszkvában sétálunk. Sajnos, többre nem emlékszem, erős ellenállás élt bennem a kötelező orosztanulással szemben. Könyvbemutatóra érkeztünk…

 
A KONFERENCIA PROGRAMJA

8.45 – 9.30
Regisztráció

9.30 – 9.45
Köszöntő
Szőnyi Andrea kuratóriumi elnök,
Zachor Alapítvány

A konferencia hivatalos megnyitója
Arató Gergely Oktatásért Felelős Államtitkár,
Oktatási és Kulturális Minisztérium

9.45 – 10.30
Az előítéletek … Tovább »

Novák Attila: Végtelenített lemez a Közel-Keleten
„…a háború, még ha szükséges is, de rossz, a bombák nem identitás-elemek, hanem kemény tények, a csonkolt testek és a sok vér látványa pedig emlékeztessen minket arra, hogy mindannyian felelősek vagyunk egymásért a földön. … Tovább »

 
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület évente két díjat oszt ki, melynek átadására legutóbb decemberi Hanuka bálján került sor. A “Magyar Zsidó Kultúráért” díj 2008-as kitüntetettje Perczel Anna építész, az ÓVÁS Egyesület alapítója, a Védtelen Örökség című könyv szerzője. A  „Várhegyi György díj, a Magyar Zsidó Oktatásért” 2008-as kitüntetettje Kovács András szociológus, a Közép Európai Egyetem, Zsidó Tudományok Programjának akadémiai igazgatója, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa.

Mitől véreznek a kőtáblák, szolidárisabb-e az erdélyi magyar, mint a budapesti, miért lett Dragomán György regényének hőse egy félzsidó fiú, s hiányozhatnak-e az erdélyi ízek? – Várnai Pálnak a Szombat lapszámbemutató estjéről szóló írásából minden kiderül.

Száz év modern zsidó költőinek műveiből mintegy ötven verset válogat és fordít egy éven át, hónapról-hónapra a Szombat folyóirat sorozatában Szántó T. Gábor író, költő, a lap főszerkesztője.

“A különféle zsidó irodalmak mindig szövegekkel foglalkoztak. A Bibliával és más szöveghagyományokkal. A szöveg keletkeztette az elsődleges helyet, ahol ez az irodalom létrejöhetett és létezhetett. A modernizmus egyik nagy óhaja volt felcserélni ezt a szövegben keletkezett helyet egy valóságos hellyel a világban a zsidók számára.”

Szántó T. Gábor

Író, esszéista, 1966-ban született Budapesten, a Szombat főszerkesztője.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott, a Bölcsészettudományi Karon esztétikát és hebraisztikát hallgatott.

Újabb kötetei:
Kafka macskái (2014) 1945 és … Tovább »

Érdekel a misztika. Három éven át Londonban éltem, ott tanultam
kabbalát. A szöveg, a nyelv lenyűgözött. A Zóhár, a Merkaba misztika.
Rengeteg inspirációt merítettem belőle. Az álomversek pedig valóban az
álmok és a versek rendkívüli hasonlóságán alapultak. Életünk
egyharmadát átalusszuk, de az életünk akkor is zajlik.
 
 

Modern zsidó költőket bemutató, egy éves sorozatunkat Joszif Brodszkij versével indítjuk. Jövő hónaptól jiddis költők műveinek fordításait kínáljuk az Olvasónak, majd angol nyelven alkotó lírikusokból válogatunk, és rövid életrajzukat is közöljük. 
 

2008 MÁJUSI SZÁM

Gadó János: Újlipótvárosi csaták
„Nagyon elszántak voltunk” – Interjú Schramm Péterrel (Novák Attila)
Párhuzamos életrajzok – Riport két izraeli veteránról (Szegô Péter)
Smuel Joszef Agnon: A jel
Európa alszik” – Interjú Yuval Steinitz-cel, … Tovább »

Gadó János: Az ezeréves birodalom küszöbén
Dehumanizálás: egy személyt vagy emberek egy csoportját verbális agresszió útján megfosztanak emberi mivoltától, leprásként, féregként ábrázolják, akinek kiiktatása immár nem erkölcsi dilemma, csupán közegészségügyi feladat. A … Tovább »

Modern zsidó költőket bemutató, egy éves sorozatunkat Joszif Brodszkij versével indítjuk. Jövő hónaptól jiddis költők műveinek fordításait kínáljuk az Olvasónak, majd angol nyelven alkotó lírikusokból válogatunk, és rövid életrajzukat is közöljük.

Fordítói munkámat … Tovább »

A moszkvai Text kiadó jelentette meg Szántó T. Gábor Obratnij bilet (Retúr) című elbeszéléskötetét Jurij Guszev fordításában. A sorozat korábbi szerzői többek között Kertész Imre, I. B. Singer, Saul Bellow, Primo Levi és Aharon Appelfeld.
Szántó T. Gábor író, költő, a Szombat, … Tovább »

Kedves Olvasónk!

Szerkesztőségünk tagjai 2011-ben is mindent megtesznek majd azért, hogy Ön tájékozott legyen a zsidó közéletben és kultúrában. Foglalkozunk Magyarországon történtekkel és izraeli eseményekkel, politikával, irodalommal, hagyománnyal és az antiszemitizmussal. … Tovább »

2008. februar / XX. evfolyam 2. szam

Gadó János: Egy demokratikus zsidó képviselet felé
Hillary, Obama és a zsidó választók – New Hampshire után, zsidó szemmel (Gadó János)
Sabbat, gospel, gitár – Fekete zsidók Amerikában
Salom, Uganda!
A palesztin Rothschild és új … Tovább »

A zsidó történelmi regény

A történelmi regény[1] mindig divatos műfaj volt, az egy-egy nép (ön)genezisét feldolgozó mítoszok, az ókori eposzok, a középkori gesták, sagák, legendák is a műfaj őseinek tekinthetőek. A 19. században a romantikus nemzetfogalom kialakulásának köszönhetően … Tovább »

„Nem bántam volna valami konok kis botrányt”
Závada Pállal beszélget Szántó T. Gábor

Sokan és sokat beszélnek a múltfel­dolgozás szükségességéről. Szüle­tett egy könyv, amely megteszi, amit lehet. Závada Pál A fényképész utókora című regénye írói számve­tés … Tovább »

Szántó T. Gábor
Németországi napló

Májusban, a véletlen foly­tán, két ízben jártam Né­metországban. Először az Európai zsidó jövő, vagy múltfeldolgozás? címmel megrendezett 6. Nürnbergi írótalálkozó, a hónap végén pedig a ber­lini Magyar Házban tartott Hazaté­rés … Tovább »