A világ jövője attól függ, hogy a nagy világegyházak miként tudnak
egymással párbeszédet folytatni, és hogyan találják meg vallásaikban a
közöset, mert mindannyian ugyanabban hiszünk – mondta Martonyi János
külügyminiszter a zsidó hanuka ünnep első napján kedden Budapesten. Az
eseményen felolvasták Orbán Viktor miniszterelnöknek a hanukát köszöntő
levelét.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija körlevélben magyarázta meg, hogy a
dilemmák ellenére miért hívták meg Tarlós Istvánt hanukai
gyertyagyújtásra. Mi inkább az alábbi levelet küldtük volna el a
főpolgármesternek.

Tegnap éjjel több mint 5000 embernek küldtem ki meghívót a közelgő
hanukai programokra. Az események között a Nyugati tér-i gyertyagyújtást
is feltüntettük, az ünnepségen résztvevő vendégek névsorával együtt. 

Alighanem minden érintett és bennfentes elképedt, amikor a Mazsihisz és
az EMIH (örökjáradék ügyben folytatott) bizalmas háttértárgyalásairól
nyílt beszámoló jelent meg a Mazsihisz honlapján. 

Két nap alatt tucatnyi magyar politikussal és egyházi vezetővel tárgyalt
a világ reformzsidóságának két csúcsvezetője Stephen Fuchs rabbi, a
World Union for Progressive Judaism (WUPJ) elnöke és Leslie Bergman, a
szervezet európai vezetője.

Martonyi János külügyminiszterrel találkozott a Progresszív Zsidó
Világközösség (WUPJ) elnöke csütörtökön. A megbeszélésen, mint Stephen
Fuchs rabbi, a WUPJ elnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, azt
vetette fel, hogy ismerjék el az egyházi törvényben magyarországi
vallási szervezeteiket – a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközséget és a
Bét Orim Reform Zsidó Hitközséget.
 

Évi bő másfél milliárd forintos állami járulékot kellene a kormány
szerint elosztaniuk maguk között a zsidó egyházaknak. A pénzt egy
1999-es, állammal kötött szerződés alapján most a Mazsihisz kapja, de az
új egyházi törvény nyomán a közigazgatási tárca hajlik arra, hogy a
többi zsidó egyház is kapjon belőle.

Kisebb vihart kavaró könyv jelent meg Izraelben 2008-ban. A zsidó nép és
Izrael legitimitását kétségbevonó mű nálunk a Kairosz kiadó
gondozásában jelent meg. Jó tudni előre, mire fognak hivatkozni a
szélsőjobboldalon, amikor Izrael történelmi létjogosultságát kívánják
majd kétségbe vonni.

A „Kertész Ákos-ügy”, a zsidóság és a Holokauszt oktatása, a Mazsök kuratóriuma, valamint az állam által fizetett örökjáradék esetleges újraosztása szerepelt a szeptember 22-i zsidó kerekasztal napirendjén. 

A zsidó identitás definiálására és vállalására a rendszerváltáskor
megnyílt lehetőséggel a hazai zsidóság mostanáig lényegében nem élt. Az
államilag elismert vallásos zsidó közélet legbefolyásosabb szervezete, a
Mazsihisz most azt szeretné, ha az októberi népszámláláson minél többen
vallanák magukat zsidónak, azt viszont továbbra sem akarja, hogy a
zsidóság bejegyzett kisebbség legyen. Milyen kisebbség a magyar
zsidóság?

  Hogyan került a piarista gimnáziumba, milyen emlékei vannak?Zsidó vagyok, bár nem zsidó gyökereim is vannak: a vidéki zsidó kereskedő és tisztviselő felmenők mellett családom másik része olyanokból állt, akik a hagyományos keresztény középosztályhoz tartoztak és a két … Tovább »

Pinchász laza mozdulattal ágyékon szúrta Zimrit és párját, ezzel a Biblia szerint megmentette Izrael népét a pusztulástól – de nyelvi szempontból érdekesebb, hogy emiatt egy egészen egyedi betű is került a héber szövegbe. A számítógépek a mai napig nem tudnak megbirkózni a megtört vávval…

A nyugdíjasok és a fiatalok is Netanjahu ellen tüntetnek
Lehet, hogy már szerdán rendkívüli ülést tart az izraeli parlament. A
kneszetet azért hívná össze Benjamin Netanjahu miniszterelnök, hogy
megvitassák a szombati szupertüntetések tanulságait

Új kuratórium (és felügyelőbizottság) áll a Magyarországi Zsidó Örökség
Közalapítvány (Mazsök élén) – legkésőbb ez év szeptemberétől. A
kétharmad részben kicserélődött testület a honi zsidó politikában
felborult erőviszonyokról tanúskodik.

Sand könyve nem csak Izraelben váltott ki heves reakciókat. Ezek
csillapodásának kivárására vezethető vissza a megkésett német kiadás,
mint visszafogott, óvatos reakció.
 

2011. május 15-én, a Károly-körúti Keren Or központban zajlott az EMIH
szokásos éves választmányi összejövetele. Köves Slomó, a szervezet
vezető rabbija bejelentette, hogy működik a bét din, azaz a rabbinikus
bíróság és megteremtették az ortodox betérés lehetőségét is.

Köves Slomó és Feldmájer Péter szerint is „alábbhagyott” az antiszemitizmus Magyarországon.
 

 Avagy szülessünk-e zsidónak, tanuljunk-e zsidónak vagy érezzünk-e zsidóként? Pészáh a kérdések ünnepe, s hónapja, niszán, a kérdések hónapja. Kérdéseket szeretnék feltenni Nektek is, önmagamnak is. Ha meg tudjuk válaszolni, közelebb kerülünk a zsidóság, esetleg … Tovább »

A Kormány múlt heti döntésének megfelelően megkezdte a tárgyalást a zsidó közösségekkel, érdekképviseleti szervekkel, valamint szakmai szervezetekkel. A Kormány úgy döntött, hogy megújítja a zsidó közösségekkel és a nemzetközi zsidó szervezetekkel zajló egyeztetések formáját, és azt a korábbinál szélesebb körben, több témában, intenzívebben, gyakrabban folytatja. Az első tárgyalásra január 31-én hétfőn került sor.

Tarlós István szerint Budapest nem az antiszemitizmus, hanem a rend fővárosa, amely nem tűr meg semmiféle hátrányos megkülönböztetést; ezt bizonyítja a hanuka mostani megünneplése is. A főpolgármester csütörtökön a fővárosi Nyugati téren beszélt erről, ahol meggyújtották a nyolcágú gyertyatartó második lángját.