Összesen 422 találat (301 - 320) : Simon Iván.
Vadászat nácivadászokra
Ez év májusában az amerikai-izraeli Simon Wiesenthal Központ – egy befolyásos zsidó civil szervezet – Magyarországon is elindította „Utolsó esély” akcióját, melynek célja a még élő nyilas és más háborús bűnösök felkutatása és bíróság elé … Tovább »
Elfogultságok
Kezdjük hazai dolgainkkal. Gerő András, aki egyre inkább lemond arról, hogy komoly történészként maradjon meg az emlékezetben, a Mozgó Világ júniusi számában néhány meghökkentő kijelentést tett (Vegytisztaság csak a laboratóriumokban van):
„Hatvan évvel … Tovább »
DOV LEVY
A hozzám közel állók szentelnek meg engem
„Számláljatok azután a szombatra következő naptól…” (3M. 23, 15.)1
A Rambam a következőket mondja: „Minden egyes nemzedékben, mindig úgy látták a próféták és a Szanhedrin, hogy Niszan hó 16-án lengették meg az … Tovább »
Gantner Brigitta Eszter
„Ősök keresése”1Martin Buber és a közép-európai zsidó értelmiség a századfordulón2
„Gyűlöltük a családot, a szülői házat. Egyedül álltunk és magányosak voltunk. Zsidó számlázásunk nyomásként, teherként, kötelezettségként nehezedett … Tovább »
Telepestörténelem
„Magam vagyok a polgárháború / egyik felem lövi az utolsónak maradót / a legyőzöttek falainál” – írta az 1950-es években Haim Gouri író, költő és hajdani Palmach-harcos. Számos más, nem vallásos, baloldali cionista értelmiségivel együtt ő is aláírta … Tovább »
„A jó cselekedetek gyakorlása terén nekünk, nőknek is sok tennivalónk lehet”
Jótékonysági bált rendezett a WIZO
2003. május 11-én tartotta első jótékonysági bálját a magyarországi WIZO. A bál bevételéből a BZSH Benjámin Zsidó Óvodáját, valamint a WIZO Izraelben … Tovább »
Feljegyzések Berlinből
A berlini tavaszt látni kell – mondogatták barátnőim, s bár megindokolni nem igen tudták, mi is változik meg az első, napos órák beköszöntésével, abban minden esetre egyetértettek, hogy más szagú, színű lesz Berlin. Prenzlauer Berg negyedben – ahol … Tovább »
Stanislaw Krajewski
Zsidók, kommunizmus, zsidó kommunisták* II. rész
6. Nincs sajátosan zsidó radikalizmus. nincs „zsidó kommunizmus”. Általános mechanizmusok miatt lettek zsidók kommunistává.
Fontos-e a zsidó kommunisták zsidósága? Azt válaszom a kérdésre, lehet, hogy … Tovább »
Simon Markish
Az orosz zsidó irodalom a második világháború és a peresztrojka között*
Orosz zsidó irodalomról – az „irodalom” szót itt tág értelemben használom, az újságírást, a történetírást, a költészetet és a regényt egyaránt beleértve – a XIX. század közepe … Tovább »
JUDITA SALGO
A száműzetés naplója*
(Részletek)
1988. szept., 14. szerda
Egy amerikai pszichiáter szerint, aki a lélekvándorlást bizonyított ténynek tekinti, azok az elődök jelentkeznek legkitartóbban, reinkarnálódva, új testben, akik erőszakos halállal haltak meg. Ha majd … Tovább »
Mark Kupoveckij
Zsidók a volt Szovjetunió területén – a mai etnodemográfiai helyzet
A Különféle források eltérő ismérveket alkalmaznak a zsidó lakosság számának és demográfiai, migrációs stb. mutatóinak meghatározásakor, illetve annak kritériumaként, ki a zsidó. Az utolsó … Tovább »
Hírek
GYÁSZ IZRAELBEN A véres amerikai terrortámadásra emlékezve, a Jewish Agency és a tel-avivi városi önkormányzat szervezésében közel negyven ezren gyűltek össze a tel-avivi Rabin-téren, hogy kifejezzék gyászukat. Miközben a tömeg amerikai és izraeli zászlókat lengetett, … Tovább »
„Ami Hitlernél a faj, Sztálinnál a társadalmi státus volt”
Várnai Pál beszélgetése Simon Markish-sal
Simon Markish irodalomtörténészt, műfordítót, polihisztort, akinek apját, Perec Markisht, a nagy jiddis költőt, 1952-ben koholt vádak alapján kivégezték, szoros szálak … Tovább »
Új Kuratórium a Mazsök élén
Közel egy éves interregnum után, május 4-én ült össze a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány új kuratóriuma. Az ülés napirendjén két téma szerepelt: a Mazsök bizottságainak felállítása, valamint a szervezet előző évi beszámolójának … Tovább »
A kortárs izraeli irodalom befelé fordul
Ha politikai tevékenységről van szó, a regényírók ifjabb nemzedéke nem jár az idősebb írók nyomdokán.
A Tel-Aviv belvárosában lévő Szokolov-házban – ahol a politikai sajtókonferenciákat tartják – a légkör csendes kétségbeesést … Tovább »
Jancsó Miklós számos játékfilmjében (és dokumentumfilmjeiben) fellelhetők zsidó motívumok.
Korai játékfilmjeiben azt vizsgáltam, hogy az alkotó hogyan és milyen összefüggésben jeleníti meg a zsidó tematikát, hogyan értelmezhetők a látottak. Négy alkotásban, A harangok … Tovább »
Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom
definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jellemző örök … Tovább »
Zsidó út és szellem
(Zsidó szellem ma. Intetjük, Múlt és Jövő, 1999, 248 oldal, 1450 forint; A zsidóság útja, Múlt és Jövő, 2000, 463 oldal, 2400 forint)
A Zsidó szellem ma című interjúkötetben Kőbányai János beszélget egy sor zsidó filozófussal, költővel, … Tovább »
A zsidóság a tankönyvek tükrében
Előző számunkban közölt cikkünk második, befejező részében azt tekintjük át, miként mutatják be a zsidóságot, annak történetét a Csehországban és Szlovákiában kiadott tankönyvek.
Csehország
A németek kiverésétől a kommunizmus … Tovább »
Hetényi Zsuzsa
Az orosz-zsidó irodalom történetéről*
Az orosz-zsidó irodalom terminus első szava nem csupán földrajzi megjelölés vagy nyelvi meghatározás. A kötőjel azt fejezi ki, hogy az orosz-zsidó irodalom határjelenség, olyan kettős kötődésű művek együttese, amelyek … Tovább »