Összesen 308 találat (1 - 20) : Schweitzer József.
A Vidor család
Vidorék nem voltak rokonaink, de a két család sok szálon kapcsolódott egymáshoz, és dr. Vidor Györgyöt, a család egyetlen túlélőjét élete végéig barátomnak tudhattam. Miután mindketten túlélték a munkaszolgálatot dr. Vidor György lett Fried Iván családtagunk … Tovább »
Száz Pál kapta a 2024-es Schweitzer József-emlékdíjat, A tizedik kapu: A haszidizmus hatása a magyar irodalomra című monográfiájáért. Az alábbiakban a laudáció szövegét közöljük.
A Schweitzer József-emlékdíjat a Schweitzer család és a Magyar Hebraisztikai Társaság alapította … Tovább »
A Schweitzer József néhai országos főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója emlékére alapított emlékdíjat idén Száz Pál irodalmár kapja. A kitüntetést a Magyar Hebraisztikai Társaság Schweitzer-lectures című konferenciáján adják át február 1-jén.
A Schweitzer … Tovább »
Folytatva az elmúlt évek hagyományát, a Magyar Hebraisztikai Társaság 2024. február 1-én, csütörtökön ismét megrendezi konferenciáját, amellyel a Társaság alapító elnöke, Prof. dr. Schweitzer József (1922–2015) országos főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója … Tovább »
„1944-ben a Rabbiképző könyvtárából Eichmann utasítására sok ezer kötet könyvet, kéziratot hurcoltak el”.
Történész, hebraista. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett PhD tudományos fokozatot „Jeremiás és Báruk hagyományai…” című disszertációjával. Doktori … Tovább »
A veszprémi Sétafesztivál alkalmából emlékfát ültet Schweitzer József országos főrabbi tiszteletére a helyi holokauszt emlékműnél a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE). A család nevében Schweitzer Gábor, a város képviseletében Porga Gyula polgármestere mond beszédet. … Tovább »
A zsidó múltat felidéző sétákon lehet részt venni Veszprém vármegye néhány településén a hétvégén. A péntektől vasárnapig tartó vezetett sétákhoz Veszprémben, Balatonfüreden, Inotán és Szentgálon lehet csatlakozni – áll a szervező, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület … Tovább »
1837 júliusában több balatonfüredi zsidó fürdővendég, köztük Lőw Lipót (1811–1875) rabbi tette szóvá a Panaszok, javitások s szépitések javaslatoknak jegyzőkönyvében,[1] hogy tágasabb étkezőhelyre lenne szükségük. A panaszos bejegyzést így vezették fel: „Háladdatos érzelemmel … Tovább »
Szalai Miklós véleménycikkének a címe egy implicit és egy explicit állítást is tartalmaz. Implicit módon azt, hogy a magyar zsidóság válságban van, explicit módon pedig azt, hogy ez teológiai jellegű. Gondolatmenetemmel az előbbi ellen implicit, az utóbbi ellen explicit formában érvelek.
Szalai … Tovább »
Volt nemzetközi kapcsolati ügyintéző mezőgazdasági gépekkel foglalkozó intézményekben, titkárságvezető külkereskedelmi vállalatnál. Volt a magyar külügyminisztérium szakmai főtanácsadója, Brüsszelben a Magyarországi Régiók és Önkormányzatok Képviselete igazgatóhelyettese, … Tovább »
Marczali Henrik (Marcali, 1856 – Budapest, 1940) magyar történetíró, egyetemi tanár, a professzionális történetkutatás, történetírás és történészképzés megalapítója zsidó vallású magyar állampolgár volt, amelybe Heinrich Morgenstern néven 1856. április 3-án Marcali rabbijának … Tovább »
Savuot ünnepére készülve több cikk is megjelent a Szombat oldalán. Németh Zoltán a Tóra isteni eredetének tudományos bizonyítására tett kísérletet, míg a Mazsihisz oldaláról átvett rövid összefoglalás már a címében is – többek között – a tóraadás ünnepeként mutatja … Tovább »
A Rabbiképző könyvtárából származó, a II. világháború során a nácik által elrabolt könyvek visszaadására került sor a Hochschule für Jüdische Studien Heidelberg (HFJS) jóvoltából és szervezésében. Az OR-ZSE képviseletében Balázs Gábor általános rektorhelyettes, Tamási … Tovább »
“Gyerekként nagyon szerettem hallgatni az izgalmas, néha kalandregénybe illő bibliai történeteket, de arról, hogy Magyarországon is vannak zsidók, egyáltalán nem tudtam.”
Egy baranyai községben született katolikus sváb családban, Pannonhalmán járt gimnáziumba. A Pécsi Tanárképző … Tovább »
Mi legyen akkor, ha egy szervezetnek van pénze, van infrastruktúrája, de nincs elképzelése. Elképzelése arról, ki ő, és minek van a világon. Erre találták ki a befogadó liberalizmust, legyen befogadó intézmény, gyűjtőhely, ernyőszervezet mindazoknak, akik tudják, mit szeretnének, … Tovább »
Az elmúlt hét eseményei, vagyis az EMIH „einstandolási kísérlete” különösen fontossá teszik azt a kérdést, hogy hová tartozik a neológia. Egy identitásában erős, élő közösség tud csak védekezni egy ilyen „támadással” szemben. Most vált igazán aktuálissá az alábbi … Tovább »
Az alábbiakban Cseri László fotóművész képeit láthatják, melyeken a pécsi zsinagóga jelenik meg, a művész látásmódjával. A kísérő szöveget Sós Csaba írta.
A város központjában álló zsinagógát Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervezte romantikus stílusban, … Tovább »
Leltárkönyv és identitás
E dolgozatban arra keresem a választ, hogy a Kádár-korszak időszakában (1957–1989) hogyan lett a múzeum a szakmaiság látszatát keltve a közösségi emlékezet fenntartójából az emlékezet semlegesítésének vagy akár eltörlésének eszköze, az Állami … Tovább »
A 2022-es év egyik legfontosabb hazai könyvpiaci eseménye volt Herzl Tivadar 1895 és 1904 között írt naplójegyzeteinek megjelentetése.
E publikálással sok évtizedes hiányt orvosolt a kiadó, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. … Tovább »
Dr. Schweitzer József országos főrabbi születésének 100. évfordulója alkalmából emlékülést rendeztek tegnap a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE) és a Magyar Hebraisztikai Társaság szervezésében a Rumbach Sebestyén … Tovább »