Szeptember 9-én ülésezett a Zsidó Közösségi Kerekasztal. Frissítve.

Információink szerint a kormány gesztusokat próbál tenni a zsidó szervezeteknek, hogy oldja az igencsak feszültté vált viszonyt. A Zsidó Közösségi Kerekasztal szeptemberi ülésének egyik napirendi pontja lesz, hogy a kormány milyen plusztámogatásokat ad a holokauszt múzeumoknak és a holokauszt-emlékév eseményeire. 

Az alaptörvény és a megszállási emlékmű otrombaságán ez a szépségtapasz.

Kertész Imre magas állami kitüntetést kap. Alig néhány héttel azután, hogy a tiltakozások ellenére felépített, részben hamis üzenetű Szabadság téri szobrot – a botránytól tartva, ünnepélyes kormányjelenlét … Tovább »

A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író tervezett állami kitüntetéséről közölt összeállítást.

A szerkesztő, Stephan Ozsváth összeállításában úgy vélekedett, hogy az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas tervezett … Tovább »

Nagy erőkkel készül a Sorsok Háza a Józsefvárosi pályaudvaron. Forrásaink szerint már ősszel megnyílik a nagyszabású kiállítás, amit eddig a legszigorúbb titokban tervezett és épített Schmidt Mária. 

A kormánynak nagy tervei voltak a holokauszt és a pharrajimos magyarországi kezdetének 70. évfordulójának méltó megrendezésére. Terveztek múzeumot, konferenciát, emlékművet. A jelek szerint a kezdeti kudarcok a kormány kedvét szegték, de a roma önkormányzat fideszes vezetése sem látszik elkötelezettnek saját áldozatainak emléket állítani.

Kertész Imre tegnap kiszivárgott augusztus 20-i állami elismerése olyan abszurd és hihetetlen fordulat az elmúlt hónapok történelmi és emlékezetpolitikai “vitájában”, amit nemcsak felfogni, de még elhinni se könnyű. Kertész a nol.hu szerint a Magyar Szent István Rendet kapja, és az Index úgy tudja,  az sem kérdés már, hogy átveszi-e a díjat: igen, eldöntötte, átveszi. Ezért jelenhetett meg egyáltalán a hír az összes protokollszabályt felrúgva a valasz.hu-n, pont ugyanakkor, amikor a nyomtatott Heti Válasz Schmidt Mária négyoldalas, Kertészt méltató írásával az utcára került.

A tárgyalások ellenére továbbra is hiányzik a bizalom a Mazsihisz és a Sorsok háza építését felügyelő alapítvány között. Erről tanúskodik a legutóbbi nyilatkozat-csörte.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) valótlanul állította, hogy félrevezető … Tovább »

A Mazsihisz elnöke szerint Schmidt Mária „kemény üzenetet” kapott a Nemzetközi Holokausztemlékezési Szövetség elnökétől.

Az IHRA (Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség) elnöke, Sir Andrew Burns és főtitkára széles körű megbeszélést folytatott Budapesten a Sorsok Háza projekt kapcsán.

A  Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke a Miniszterelnökkel történt megállapodás szerint 2014. július 28-án részt vett a Sorsok Háza projekt megbeszélésén és az építkezés bejárásán.

Ha csupán a hivatalos közleményt nézzük, olyan látszat keletkezhet, hogy Schmidt Máriának sikerült áttörést elérnie a Sorsok Háza ügyében. Ha azonban elolvassuk Heisler András, a Mazsihisz elnökének levelét is, akkor kiderül: ez távolról sincs így.

Pedig az idő sürget. … Tovább »

Heisler András és Schmidt Mária egy asztalnál

A Holokauszt emlékközpont kulcsfontosságú intézmény, nem szabad “lefokozni” – mondta Ira Forman.

Nehogy már nekem azt kelljen nézni valakiben, hogy nem volt-e a dédapja csendőr, vagy nem volt-e a nagyapja ávós – mondja Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Schmidt Máriának a Heti Válasz 26. számában megjelent írása provokáció és hadüzenet. Sokan úgy gondolják, nem érdemes rá válaszolni, mert az a válaszadót is lealacsonyítja. Én nem így látom. A szerző átlépett egy határt, s jobb, ha tisztán látjuk, mi ez a határ.

„A történelem értékelése mindenkinek szíve-joga. Értékítélet kérdése, hogy tömeggyilkosoknak vagy nemzeti hősöknek tartjuk-e 1944 magyar politikai szereplőit. Mindenki jobban jár azonban, ha a történelmi értékelést se alkotmány, se más jogszabály nem írja elő…” – írja legújabb, ma megjelenő kötetének egyik tanulmányában Ungváry Krisztián történész. A Jaffa Kiadónál megjelent, krimiszerűen izgalmas könyvben a szerző az elmúlt száz év történelmi eseményei és figurái között vizsgálódva próbál válaszolni a címben feltett kérdésre.

Karsai László történész beszéde a 2014. március 19-i Holokauszt-megemlékezésen

A kérdést jó harminc éve akkor hétéves fiam tette föl holokauszt túlélő történész apámnak, aki elgondolkozva nézett unokájára. A fogaskerekű vasút lassan haladt velünk a Normafa felé, kirándulni … Tovább »