Összesen 422 találat (401 - 420) : Scheiber.
Majsai Tamás református lelkésszel beszélget Kroó László
Még azon a napon, amikor végighallgattam előadását, felötlött bennem, jó lenne leülni beszélgetni vele, megismerkedni pályájával. Nem hullanak az égből a lelkipásztorok, akik szívükön viselik a zsidók sorsát. A zsúfolásig … Tovább »
Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »
Évszázadok héber dallamai
Zenei életünkben egyedülálló sorozat bemutatására vállalkozott a Budapesti Tomkins Énekegyüttes. Az elmúlt hónapokban alkalomról alkalomra a legjelentősebb felekezeti liturgiák keresztmetszetét adták a Budavári Palota E épületében, a Királypincében.
„A … Tovább »
A kárpótlás során is felhasználható adatok
Szita Szabolcs, a magyar zsidóság holocaustjának kutatója. Túlzás nélkül ma már az egész országban híre-neve van. Ez nemcsak annak tudható be, hogy négy könyve jelent meg ebben a témakörben, és külföldön is felfigyeltek rá, hanem … Tovább »
Hírek
Három évtizede rabbi Svájcban
Jólesz László: Hesván, az ünnep nélküli hónap
dr. Jólesz Károly: Az abortusz és a zsidó vallás
Szigorúbb liberálisok, engedékenyebb konzervatívok
Babits Antal: Joseph Malovany New York Világjáró Kántora
Magén István: Mocháry Kondor Judit … Tovább »
Aki a nyáron ellátogatott a Műgyűjtők Galériájába, elgondolkodhatott művek és művészek sorsán. Az egykor nyomorgó „éhenkórász” Scheiber Hugó képeit ma másfél millióra árazzák. A művész, aki a 10-es, 20-as években Herwalth Walden galériájában állított ki, magányban, … Tovább »
Csipkerózsika álmából ébred a magyarországi zsidóság háború utáni történetének hosszú ideig – kényszerűségből – egyedüli kulturális kiadványa: az Évkönyv. Scheiber Sándor halálával szakadt meg a hagyomány, utoljára 1984-ben látott napvilágot az antológia. A hosszú szünet … Tovább »
Ez év tavaszán tettük közzé felhívásunkat: írják meg nekünk, “mit jelent zsidónak lenni?” A megadott határidő letelt, s bátran állíthatjuk, hogy egy színvonalas dokumentumkötetre való anyag gyűlt össze. Minthogy a könyv kiadását lehetővé tevő Egyenlőség Alapítványt csak … Tovább »
Látogatás Felekiné Gáspár Anni otthonában
Közel a kilencvenhez, fiatalos frissességgel emlékezik a megpróbáltatásokkal teli múltra, beszél a jelenről és a jövőről Felekiné Gáspár Anni Munkácsy-díjas festőművész.
Lakóhelyén, a zuglói régi, kissé megkopott külsejű, … Tovább »
A hagyományos zsidó folklór emlékei egyre kisebb számban élnek Magyarországon. Többezer éves tradíciók, szokások és szertartásaik – az egyes ünnepek színes és bensőséges alkalmai első pillantásra is gazdag tudományos anyagot kínálnak a kutatóknak.
A kutatás és feldolgozó … Tovább »
Zsidó katonák a császár és király szolgálatában (1788-1918)
Fenti címmel 1991. május 29-én nyílt a Hadtörténeti Múzeum első emeletén az Osztrák Szövetségi Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Szolgálatával közösen rendezett kiállítás.
Zsidók és katonaság – a fogalompárosítás … Tovább »
Vadász Ferenc beszélgetése Reviczky Ádámmal
V. F.: Napjainkban sok szó esik az antiszemitizmusról és talán ez az oka annak, hogy a műveit és jó szándékú emberekben őszinte vágy él a nyugalomra és megbékélésre keresztények és zsidók, zsidók és keresztények között. … Tovább »
Akik kicsit is részesei voltak az elmúlt évek magyarországi zsidó közéletének, legalábbis sejthetik, hogy az Országos Rabbiképző Intézet könyvtára nem kapja meg a közösségtől a méltó érdeklődést, az illetékesektől a pénzügyi támogatást, egyáltalán, azt a figyelmet, … Tovább »
Érdekes munka jelent meg két kötetben az MTA Filozófiai Intézet kiadásában, vallástudományi tanulmányok láncszemeként. Címe is utal átfogó tartalmára: Hét évtized a hazai zsidóság életében.
Szerzői nagyrészt a Jogtudományi, illetve Filozófiai Intézetnek olyan fiatal … Tovább »
Interjú Schweitzer József főrabbival
Némely vélemények szerint Magyarország az utóbbi hónapokban tapinthatóan weimarizálódik. A demokrácia nevében szélsőséges vélemények, eszmék kapnak nyilvánosságot, újra feléledt az antiszemitizmus, s a mássággal szembeni intolerancia is … Tovább »
Halálos komolyan tudott játszani. Úgy, ahogyan Kosztolányi írta: „játszani mindent, ami élet”. Egy éve azt is eljátszotta, hogy meghal.
Antalffy Mária sohasem határozta el, hogy művész lesz; fel sem merült benne, hogy lehetne más választása. Anyja szobrász volt, s a gyerek … Tovább »
Friss költözködés nyomai – szekrények, asztalok a fal mellett – tanévkezdéskor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pesti Barnabás utcai épületének egyik első emeleti keresztfolyosóján. A szemközti falon új helyén a címtábla: Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék, s alatta: … Tovább »
Beszélgetés Róna-Tas Andrással
PÁR ÉVVEL EZELŐTT a világ több rangos magazinja és napilapja is tekintélyes teret szentelt a jugoszláviai író és irodalomtörténész, Milorad Pavič regényének, a Kazár szótárnak. Divatos lexikonregény formájában jelenítette meg elképzelését … Tovább »
Memoár magunknak
HATÉVES LEHETTEM, amikor szüleim mélyen a szemembe néztek, s azt mondták: zsidó vagy, zsidók az őseid, nagyapáidat ezért ölték meg, ha bárki bántana emiatt, üss vissza, ne hagyd magad!
Ezzel nagyjából véget is ért „von Haus aus” judaisztikai neveltetésem.
* … Tovább »
Az ún. csodarabbik a XVIII. sz. óta tűntek fel Észak- kelet-Magyarországon és Erdélyben a Galíciából betelepült chaszid zsidó vallási közösségek körében. A chaszideus (héberül: jámbor) zsidó vallási irányzat Lengyelországban keletkezett a XVII. században, és innen terjedt … Tovább »