Összesen 422 találat (381 - 400) : Scheiber.
(Második, befejező rész)
„Felszabadult” pogromok
Bármilyen hihetetlennek tűnik, de tény, hogy Szlovákiában az antiszemitizmus a zsidók 95%-ának meggyilkolása után is elevenen ható erő maradt, amit bizonyos politikai erők képesek voltak a saját céljaikra felhasználni. Éppen … Tovább »
Kaczér Illés egyedülálló volt a magyar zsidó írók között, amennyiben mind saját életében, mind műveiben, áthidalta a hagyomány kötelékében élő, stetl-lakó kelet-európai közösségek és az emancipált, egyre inkább asszimilálódó városlakó zsidók közötti űrt. Főművében, … Tovább »
1.
125 éve, 1869. január elsején tartottak először Magyarországon a zsidókat felekezetként feltüntető népszámlálást. 542 279 izraelitát írtak össze, akiknek 30 százaléka városban lakott.
45 éve, 1949. január 1-én pedig olyan népszámlálás kezdődött, amelyik utoljára … Tovább »
Scheiber Sándor magyar zsidó sajtóbibliográfiája elé
Vannak tudósok, akiknek életműve évekkel, évtizedekkel haláluk után is gyarapodik. Korábban megjelent munkáik újabb kiadásai, idegen nyelvű fordításai, elszórtan megjelent írásaik gyűjteményei mellett gyarapodik kéziratban … Tovább »
Fehér László festőművésszel beszélget Várai Emil
Valamikor az 1970-es évek végén rövid tudósítást olvastam az Új Életben a Tácon alkotó, elárvult zsidó temetőket festő Fehér Lászlóról. Képzeletben megjelent egy magányos öreg, aki elvesztett családját, valaha volt világát … Tovább »
(„Hetven év” Emlékkönyv dr. Schweitzer József születésnapjára. Budapesti Zsidó Hitközség, 1992. 197 oldal, 300 Ft. szerk.: Landeszman György, Deutsch Róbert)
Ajándéknak készült ez a könyv. Schweitzer József hetvenedik születésnapjára állították össze a szerkesztők tanítványok, … Tovább »
Gonda László könyve,* mely tavaly, az őszi ünnepek előtt jelent meg, a napi sajtóban kedvező fogadtatásra talált. Közölt róla ismertetést folyóiratunk is (Domán István, Szombat no. 9, 1992. nov., p. 43). Annak idején, a könyv megjelenésekor, a sajtótájékoztató bevezetéseként … Tovább »
Féner Tamás fotóművész képei
Izrael Állam 45. Függetlenségi Napjáról áprilisban Zalaegerszeg városa is megemlékezik. A rendezvények során izraeli kapcsolataik dokumentálása mellett kiállítják Féner Tamásnak, a magyarországi mai vallásos zsidóság életéről készített képeit.
Mai … Tovább »
Hahn István nyolcvan esztendeje született, s közel egy évtizede hunyt el. Szerkesztőségünk az alábbi írással tiszteleg az egykori rabbi, a jellegzetesen közép-európai sorsú tudós emléke előtt
Hahn Istvánról1 fogok most beszélni, a zsidó tudósról.2 Nem mint zsidó, természetesen, … Tovább »
Az MTA Judaisztikai Kuratóriuma az 1992. évi Bacher Vilmos Emlékelőadás alkalmából az emlékérmet Dr. Schweitzer József címzetes egyetemi tanárnak, az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatójának ítélte. Az emlékérem átadására 1992. december 17-én került sor, az ELTE Tanári … Tovább »
Interjú Donáth László evangélikus lelkésszel
A 60 ezer ember elnémult. A szónok is hallgatott. Béklyóba verte a meghatottság. Majd tekintete végigsiklott a tömegen. Kinek egy szál szegfű, rózsa, kinek gerbera volt a kezében. „Hitünket próbálják megtörni… jog és igazságosság…”, … Tovább »
Else Lasker-Schüler: Egy dal
Turczi István: „A múltnak megvan a maga…”
Varga Sándor: Pesti mérnökök – Izrael országépítői
Turistaúton szülőföldünkön
Ambrus Katalin: A bűnüggyé oldott esszé
Egy katalógus: kulcs Scheiber Sándorhoz
Honvágy az időben
Róbert Péter: Régi … Tovább »
(Apor Éva szerk.: A Scheiber-körtyvtár katalógusa. Akadémiai Könyvtár, 1992. 450. oldal, 500 Ft.)
Hét éve – már hét éve! -, hogy Scheiber Sándor elhunyt. Hogy távozta nagy vesztesége a tudománynak, sőt tudományoknak, már akkor is tudta mindenki, az is, aki szerteágazó munkásságából … Tovább »
A kiszorítottak lázadása
Beszélgetés Engländer Tiborral
-Hogyan zajlott a te 56-os forradalmad?
Elöljáróban el kell mondanom, hogy én októberben még nyaraltam, a forradalomról az üdülőben értesültem és november 1-jén jöttem fel Pestre gyalog autóra, teherautóra felkéredzkedve. … Tovább »
1964-ben az Ingatlankezelő Vállalat tataroztatta a budai Várnegyedben levő lakóházakat, és ez alkalomból a Műemlék-felügyelőség előírásai szerint falkutatásokat is kellett végezni. Ez azt jelentette, hogy a homlokzati falak alsó részén egy sávban végig leverték a vakolatot, hátha … Tovább »
1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »
Irodalmi kalauz
A vietnami háború után és a ’67-es közel-keleti háború nyomán lábra kapott alternatív zsidó kezdeményezések egyikének, egy washingtoni csoportnak az értesítőjében olvashatjuk az alábbi közleményt, a 60-as évek végén: „Heti szeminárium a marxizmusról, anarchizmusról, … Tovább »
Napjainkban jelentősen megnövekedett az igény a magyarországi zsidóság történetére vonatkozó, megmaradt iratok összegyűjtése és kutathatóvá tétele iránt. Ezért Landeszman György főrabbi úr, a levéltár igazgatója támogatásával a Magyar Zsidó Levéltárnak az Országos … Tovább »
Szénási Sándor, a művelődéspolitikai rovat munkatársa
Rózsa T.-nél napirenden volt az, hogy ez a goj meg az a goj, amivel önmagában engem nem lehet megsérteni, de nem tudom, hogy egy embernek miért fontos ez? És akkor valahogy kialakult bennem mondom, nem volt bennem személyes sértettség, … Tovább »
Az Alapítvány a Magyarországi Zsidó Kultúra Megőrzéséért, az Országos Rabbiképző Intézet, valamint az MTA Judaisztikai Kutatócsoport közreműködésével és a Moskovits & Greismann Family Memorial Foundation, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatásával … Tovább »