1997. szeptember 29-én sajtótájékoztatót tartottak a magyarországi zsidó oktatási intézmények vezetői a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) épületében. A tájékoztatón jelen volt Zoltai Gusztáv, a BZSH ügyveze­tő igazgatója, valamint Orbán Fe­renc, a hitközség oktatási felelőse.

Zoltai … Tovább »

(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsi­dó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)

Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »

Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból?

Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjá­nak kialakulása előtt, amikor át- és felér­tékelődik minden speciális … Tovább »

A második évezred végére kü­lönleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a szemé­lyiség kultúrában megjelenő, az egyén­nek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »

Egymást sértő sértett felek, 1997. január

 Ifjú barátom (ismerjük egymást zsi­dó körökből, ahogy mondani szokták) hangulatfestő cikkindításával s kitűnő – mert szembesítő – mottóválasztá­sával egyetértek. Az engem minősítő­-elítélő sorokkal ha megvárja a követ­kező … Tovább »

A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kuratóriuma az 1996. évi

Bacher Vilmos-emlékérem kitüntetést Vermes Géza professor emeritusnak (Oxford) ítélte

Vermes Géza Makón született, 1924. június 22-én. Édesapja, Vermes Ernő, évtizedeken át újságíró, lapszerkesztő volt: … Tovább »

Antalffy Mária – Antalfi Mária grafikái

„Különböző mesterektől és az Iparmű­vészeti Főiskolán tanultam kerámiát és szobrászatot. 21 éves korom óta ve­szek részt kiállításokon – az ötvenes évek kivételével, amikor bábkészítéssel foglalkoztam. Mintegy négy éve gra­fikákat … Tovább »

Samson Raphael Hinsch nevezte a „zsi­dók katekizmusának” a luach-ot, azaz a héber naptárat, mivel a meglehetősen összetett rendszerben a judaizmus minden lényegi eleme megtalálható, a vallás, a történelem, praktikus szem­pontok, különböző hagyományrétegek egyaránt nyomot hagytak … Tovább »

Hogy hol születtem – véletlen; ám a világot, ahol most élek, magam választottam! Igaz, bizonyára. De miért, mégis, hogy úgy érezzük: véletlen az, hogy hol élünk, s cseppet sem az, hogy hol születtünk…

Bécsben beállítottam Viktor bácsihoz. Ez abban az idő­ben történt, amikor … Tovább »

Dr. Laszlo Petrovics-Ofner: Gyökere a trauma és a félelem
Erdős Ferenc: A bal se jó
Gadó György: Nem csak egy könyvről van szó
Báron György: Szól a kakas már…
A Század Nagy Fotográfusa
A magyar-zsidó képzőművészet létformái
Szegő György: A modernizmus mint vizuális nyelv, … Tovább »

A jeles tudósra egy előadásának szövegével emlékszünk, amely 1992-ben hangzott el a Múlt és Jövő folyóirat egyik rendezvényén.

1919-ben, a kommunizmus bukása után a Múlt és Jövőt, mint havi folyóira­tot, a kormány megszüntette. Azonban valami különös okból – amit ma nem … Tovább »

Komoly megrendüléssel olvastam a Szombat májusi számát: az ÁEH-dokumentumokat feltáró cikk nyo­mán régi emlékek tolultak fel bennem. Mivel az ott említett „cionista métely terjesztője”, néhai Richtmann Mózes professzor (az igaz emléke áldott legyen) köztu­dottan kedvenc mesterem … Tovább »

A Dohány utca zsinagóga felavatásán

Lösonó tajvó tikoszévu! Újév napját már a meg­újult templomban köszönthetjük. Elkészült végre a házunk! Európa legnagyobb zsinagógá­ja. Budapest egyik látványossága, a magyar zsi­dóság szimbóluma. Ha még nincs is minden ízében … Tovább »

Sós Endre a második világháború előtt, már fiatal korától a magyar zsidóságnak élt. Mindig volt szerepe a magyar zsidó életben, például fiatal korában a Budai Zsidó Hitközség titkára volt. Állandóan zsidó kultúresteket rendezett, és nyíltan harcolt a fasizmus ellen. Könyvei … Tovább »

Figyelembe véve a nyári szünetet (la­punk legközelebb szeptemberben je­lenik meg), ezúttal több olvasnivalót kínálunk a rovatunkban megszokott­nál, melyek egy része nagyobb elmé­lyülést kívánó, tudományos igényű judaisztikai munka, más részét viszont nyugodtan magunkkal vihetjük … Tovább »

Scheiber Sándor könyve

(Scheiber Sándor könyve, Válogatott beszédek. Múlt és Jövő Könyvkiadó, 428 oldal, ár nélkül)

Scheiber Sándor nemcsak a tudo­mány terén alkotott nagyot és mara­dandót, hanem komolyan és felelős­ségteljesen töltötte be a rabbi nemes hivatását. … Tovább »

Lasik figyelmeztetése ellenére

Mottó:

„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemel­te? Próbálják csak meg önök ezt a kér­dést megfejteni! (…) Lasik (…) már ré­gen elfeledte a tanító botját s … Tovább »

Beszélgetés Csorba László történésszel

Mit kell tudni Sós Endre „előéletéről”?

Jó tollú újságíró volt, kezdetben rendelke­zett tekintéllyel mind a szélesebb nyilvánosság, mind a zsidóság köreiben. 1957-ben lett a hit­község elnöke, olyan emberként, aki nem kompromittálódott … Tovább »

Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »

1996. március 18-a és 20-a között a Bálint Zsidó Közösségi Házban került sor a konferenciára.

Előadásai ha nem is adtak, nem is ad­hattak egyértelmű definíciót – sokfélesé­gükkel, az általuk felölelt kérdéskörök nagyságával jól érzékeltették, hogy a je­lenség igen … Tovább »