Összesen 411 találat (201 - 220) : Scheiber.
Átadták a Scheiber Sándor-díjakat kedden Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem néhai vezetője emlékére alapított elismerést az idén Erős Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem és Szalai Anna, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanára, valamint David … Tovább »
A lehető legtöbb megértést kell tanúsítanunk egymás irányában
Konferencia a magyar zsidó tudomány aranykoráról
Adalék a magyar zsidó művelődéstörténethez
Zsidó óvodák Budapesten
Orbán Viktor és Julio Iglesias is a jelöltek között volt
Február 16-án – illő módon Brüsszelben, az Európa Parlament épületében – tartotta alakuló ülését az Európai Zsidó Parlament. Most már csak az a kérdés, hogy az Interneten megválasztott 120 képviselőt ki delegálta, … Tovább »
Példátlan eset történt a Scheiber Sándor-díj odaítélésekor. Eleve több hetet késett a díjátadó ünnepség, a kuratórium által előterjesztett listáról pedig a minisztériumban kihúzták Iványi Gábor lelkész nevét.
Gyakran keseregtek régebben, akik kósert akartak enni Budapesten, mert kicsi volt a választék, s a minőség is elég ingadozó. A helyzet mára némileg megváltozott, bár vannak még meghódítandó csúcsok. Kósert tartani azonban mindig nehezebb és költségesebb, mint tréflit enni. Vidéken, ahol legfeljebb egy-egy hitközségi konyha kínált meleg ételt, bizonyára még nehezebb lehetett a helyzet, felvágott talán csak a fővárosból érkezett.
A Marom Egyesület a Sirállyal közösen indított – havonta jelentkező –
sorozatot a Kádár-kori nyilvánosság „alternatív regisztereiről”,
informális, félhivatalos vagy üldözött ellenzéki, vallási és művészeti,
alkotói köreiről. A második beszélgetés december 21-én zajlott le.
A Mazsihisz vasárnapi küldöttgyűlésén a vezetőség szinte minden lépését
elégedetlenség fogadta. Az országos főrabbi cím adományozása botrányos
kudarcba fulladt. A vezetőségi pótválasztás során Heisler András került
be a hitközség vezető testületébe. Rövidesen videóval!
Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára
A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) könyvelésében nem szereplő, számla
nélküli sírhelyvásárlásokra és a nyilvántartásból hiányzó temetésekre
derült fény a közelmúltban. Az Index kaotikus pénzügyi viszonyokat,
személyi összefonódásokat, korrupcióra utaló jeleket talált a Kozma
utcában, ahol a BZSH a vallási előírások megszegéséből is profitál.
A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.
A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.
Hogyan került a piarista gimnáziumba, milyen emlékei vannak?Zsidó vagyok, bár nem zsidó gyökereim is vannak: a vidéki zsidó kereskedő és tisztviselő felmenők mellett családom másik része olyanokból állt, akik a hagyományos keresztény középosztályhoz tartoztak és a két … Tovább »
A pécsi zsidóság közelmúltját érintő áttekintéstől semmiképpen sem várható tárgyilagosság és távolságtartás, amennyiben ez a visszapillantás teljességgel személyes jellegű lesz. Arról szeretnék elsősorban beszámolni – mesélni -, amit gyermekfejjel láttam, hallottam és … Tovább »
„Másfél órát álltam sorba a dedikálásra várók között, egyik kezemben Gyurcsány könyve, másikban a CD a városgazdálkodási javaslatommal. Mikor sorra kerültem, megmondtam, hogy két éve sikertelenül próbálom eljutatni hozzá az anyagot, mert a tanácsadói féltékenyen őrzik őt. Nevetett, de pár nap múlva fogadtak. Később az egész elakadt a pénzügyminisztériumban – Keller László levelét őrzöm, aki hosszasan bizonygatja, hogy ami másutt igen, Magyarországon miért nem működik.”
A hajdani Rabbiképző Intézetet két legenda övezi. A legenda itt nem valótlanságot jelent, hanem olyan tényeket, amelyek eredeti közegükből kiléptek és az új körülmények között egészen más jelentést vettek föl.
A hajdani Rabbiképző Intézetet két legenda övezi. A legenda itt nem
valótlanságot jelent, hanem olyan tényeket, amelyek eredeti közegükből
kiléptek és az új körülmények között egészen más jelentést vettek föl.
A Józsefváros a budapesti zsidóságnaky különös lenyomata. Egyfelől
megjelennek benne a századfordulós zsidóság asszimilációs törekvésének
csúcspontjai, másfelől az újbevándorló, piacozó, hagyományos
életformájához és vallásos kötődéséhez ragaszkodó, vándorlásra ítélt
zsidó kispolgár is.