Izraelben több tucat cég foglalkozik könyvkiadással, a szépirodalom mellett vannak köztük főleg szakirodalommal, tankönyvekkel foglalkozó egyetemek, valamint és jogi és szakkönyvkiadók is. A nagyobb újságok is megjelentetnek irodalmat, s az egy-két köztulajdonban, kibuci kézen lévő cég ellenére a kiadás üzlet, amely ha veszteséget termel, akkor csődbe megy.  

Ózdon reális az esélye, hogy a Jobbik jelöltje az első fordulóban több szavazatot kap a Fideszénél – a két párt között már júniusban kevesebb mint két százalék volt a különbség, a helyi jelölt pedig több mint ötezer ajánlószelvényt gyűjtött össze. A belvárosi művelődési központban szombat délután zsúfolásig telt ház, több mint 800 ember várta Vona Gábor lakossági fórumát. 

Voltak példaképeim. Először is Alfonsó, az ős-clown. Aztán Horváth Tivadar, a remek előadóművész, Salamon Béla a pesti slemil, Kabos Laci, a maga sajátos dramaturgiájával és természetesen, a felejthetetlen Kellér Dezső.  Úgy érzem, hogyha azt mondjuk hogy pesti kabaré, akkor abba az én 23 éves igazgatásom feltétlenül beletartozik. 

Az író, újságíró, és vérbeli tel-avivi Ruvik Rosenthallal van találkozóm, meglepő módon egy jeruzsálemi kávéházban. „Gyakran jövök ide.” – mondja, de rögtön, határozottan hozzáfűzi: szemben a középkori spanyol zsidó költővel, Jehuda Halevivel, aki azt írta, szíve mindig keleten van, őt  szíve és lelke mindig nyugatra, a Földközi tenger partjára húzza.
 

Hetven évvel ezelőtt, 1939. november 11-én tartotta meg első előadását a pesti Goldmark-teremben a magyar színpadokról a zsidótörvények következtében száműzött zsidó színészekből alakult színház. A letiltott művészeket az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) több száz rendezvénnyel próbálta megmenteni a fizikai és szellemi pusztulástól. Az utolsó előadást 1944. március 19-én, a németek bevonulása napján tarthatták meg.

Ősi kőfejtőt fedeztek fel az izraeli régészek; meggyőződésük szerint innen származtak azok a kőtömbök, amelyekből 2000 évvel ezelőtt Heródes átépíttette a Második Templomot.
 

Tíz szervezet és ötszáz magánszemély írta alá eddig azt a manifesztumot, amelyet a holokauszttagadás bűncselekménnyé nyilvánításáért kezdeményezett a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete – közölte Erdei Éva ügyvivő csütörtökön az MTI-vel.

Minden évben turisták milliói látogatják meg Jeruzsálem legszentebb helyét. Régi szokás szerint sokan közülük papírra írják imakéréseiket, összehajtogatva az ősi kövek hasadékaiba dugják, és abban bíznak, hogy Isten meghallgatja imájukat.

“Honnan jött ez az ember, Barack Obama?” – teszi fel a kérdést José Saramago, a 86 éves Nobel-díjas író blogjában. Ez a kérdés foglalkoztatja az egész világot.
 

Kárpátalja – Vass János Jenő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) helyi szervezete elnökének kezdeményezésére és a község önkormányzatának támogatásával a kárpátaljai Beregrákos lakosai szeretnék megvásárolni és felújítani a híres magyar színész, Salamon Béla szülőházát.

Harry Kemelman hetvenes évek elején született regényére a krimisikerlistákon leltem. A borítón pajeszos, széles karimájú kalapot viselő, fekete alak követ nagyítóval lábnyomokat, amiből a vásárló rögvest azt hiheti, egy zsidó Holmes izgalmas kalandjai elevenednek majd meg a könyv lapjain.

A közös zsidó-keresztény örökség című írásában Yeshayahu Leibowitznak mindenben teljesen igaza van, amennyiben „kereszténységen” a 2-20. századokban e néven megvalósult történelmi képződményt értjük – és egyáltalán nincs igaza, ha e szót az Újszövetségben leírt kereszténységre vonatkoztatjuk.

A zartkor.hu interjúja Vajda Róberttel, a Zsidó Színház rendezőjével Forrás: Zártkör 2008. május 23. “Nekünk nincs kultúránk ahhoz, hogy elfogadjunk valakit csak a tekintélye miatt, a zsidó hiszi, hogy felette nem áll más, csak az Isten.” Mikor alakult a Zsidó Színház? 2002 Augusztusában … Tovább »

Forrás: STOP 2008. április 15. Egy rabbi és segítői kedden kívánságcédulák ezreit gyűjtötték össze a jeruzsálemi óvárosban álló Siratófal, más néven Nyugati Fal kőkockái közül. A műveletre évente kétszer kerül sor: a zsidó húsvét előtt, ami ezen a hétvégén kezdődik … Tovább »

Mint minden reggel, Heskel kireteszelte az ajtót, és bement a kétnapos, végetnemérő esőtől nyirkos, félhomályos terembe. Tollseprűt vett, hogy módszeresen letörölje a port a tebáról*, a padokról, a székekről. Kinyitotta a frigyszekrényt, egy ronggyal áttörölte a széfer tórát. A tébához közel leült, hogy Choumelt várja, aki nem volt olyan korán kelő, mint ő. Egy újabb nap, amikor nem lesz ki a minján.
 

Forrás: Hírextra 2008. március 18. Közös fotókiállítás nyílt az izraelita, a keresztény és az iszlám vallások modern szent épületeiről Tér és imádság címmel a budapesti Művészetek Palotájában, amelyet Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Várszegi Asztrik püspök, … Tovább »

Forrás: hg 2008. január 20. Ma Németország az egyetlen Európában, ahol a zsidó vallásúak létszáma növekszik; az 1990 körüli ötvenezerből mára közel kétszázezer lett. A közösség megújulását látványos építkezésekkel demonstrálja, amelyek közül nem egy joggal kerül a … Tovább »

2008. január 17. / EMIH Az utóbbi hetekben egyre nagyobb vihart kavar a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvénymódosítás, amelyet a Parlament nagy többségben elfogadott. Az új törvény lehetővé tenné, hogy egy kisebbséghez tartozó személyek polgári pert indítsanak olyan személyek … Tovább »

A zsidó történelmi regény

A történelmi regény[1] mindig divatos műfaj volt, az egy-egy nép (ön)genezisét feldolgozó mítoszok, az ókori eposzok, a középkori gesták, sagák, legendák is a műfaj őseinek tekinthetőek. A 19. században a romantikus nemzetfogalom kialakulásának köszönhetően … Tovább »

Forrás: Népszava 2007. október 13. Nyomban a felszabadulás után a 200/1945. M.E. számú rendeletben, annak 10. §-ában a Magyar Állam vállalta, hogy “Budapest székesfővárosnak a polgári közigazgatásba való bevonásától számított harminc napon belül rendezi a kormány a zsidó vagyonok … Tovább »