Összesen 305 találat (1 - 20) : Salamon.
Mohácson született, szülei nyugdíjas gimnáziumi tanárok. Pécsett a Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakot végezett, ezt követően történelemből és filozófiából középiskolai tanári képesítést szerzett. Több tanulmány szerzője, pécsi zsidó hitközségi levéltári … Tovább »
Az emlékezet segít rendezni a múltat, feleleveníteni a hagyományokat, és ezáltal megerősít a jelenben, megkönnyíti az eligazodást a hétköznapokban. Az életben ad egyfajta folytonosságot, és így kiszámíthatóságot, biztonságot is. Erre különösen nagy szükségünk van felgyorsult … Tovább »
Kétéves szünet után újranyitott az „Alma utca”. A múlt század harmincas éveiben alapított ortodox zsidó idősotthon imaterme 2020-ban nyílt meg újra önálló zsinagógaként a komplexum neoklasszikus épületében. A már csaknem egy évszázados épületben működő „Alma – Budai … Tovább »
Felavatták Salamon Béla (1885-1965) magyar komikus emlékhelyét a Munkács közelében található szülőfalujában.
Beregrákos leghíresebb szülötte 1885-ben látta meg a napvilágot. Édesapja szatócsboltot működtetett a faluban. Noha hatéves korában a család Berettyószentmártonba … Tovább »
Behár hetiszakasz (3Mózes 25-26).
A zsidó néphagyomány őriz egy elbeszélést a bölcs Salamon király egyik udvari emberéről, akit a király azzal bízott meg, hogy keressen neki egy olyan rövid mondatot, amit ha valaki meghall, akkor annak elbizakodottságát, dölyfét melankolikus … Tovább »
A szegedi zsidó temető
A szegedi zsidó temető egyedülálló nemcsak az itt nyugvó híres személyek miatt (Pickek, Kotányik, Herzek, Lőwök stb.), hanem különleges textusai és kivételes szimbólumai révén is. Ebben a sírkertben nyugszanak a kezdetektől (1785) a hitközség tagjai, … Tovább »
A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében
Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »
A bonyhádi zsidók hazaszeretetéről
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „ bonyhádi zsidónak. Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű … Tovább »
Buk Istvánnal a Szegedi Zsidó Hitközség elnökével beszélgettünk.
Kérem, mondjon néhány szót családi hátteréről.
Másodgenerációs holokauszt túlélő vagyok. Ketten vagyunk testvérek az öcsémmel. Apánk munkaszolgálatos volt Ukrajnában, anyámat deportálták. Ő abban … Tovább »
Frissült a MAZSIHISZ Kultúrkincs nevű aloldala.
Erről számol be a 24.hu.
A Cödoko Alapítvány és a Mazsihisz a magyar állam és a Zsidó Világkongresszus támogatásával két évvel ezelőtt elindult projektje azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a legfontosabb, vagy épp legérdekesebb … Tovább »
Útikönyvek, idegenvezetők visszhangozzák, hogy az új szegedi zsinagóga a legszebb és a második legnagyobb a Dohány utcai után Európában. Ám, szépségnek a művészettörténészek és esztéták még nem találták meg a mértékegységét, ami pedig a nagyságot illeti, a második helyezés … Tovább »
Fux Pál (Nagyszalonta 1922 – Jeruzsálem 2011) a helybeli zsidó iskola után Nagyváradon a Dr. Kecskeméti Lipót Líceumban tanult. A rajz és a festés műhelytitkaiba Földes Imre, a Sonnenfeld nyomda grafikusa vezette be, majd a negyvenes évek elején Budapesten Bortnyik Sándor képezte tovább. … Tovább »
Száz Pál kapta a 2024-es Schweitzer József-emlékdíjat, A tizedik kapu: A haszidizmus hatása a magyar irodalomra című monográfiájáért. Az alábbiakban a laudáció szövegét közöljük.
A Schweitzer József-emlékdíjat a Schweitzer család és a Magyar Hebraisztikai Társaság alapította … Tovább »
A 75 éves Balla Zsófia költővel beszélgettünk a késő ’70-es évekbeli Erdélyről és Kolozsvárról, az állandó hidegről és a nagy barátságokról, egy szétszóródott nemzedékről, hászid felmenőkről, magyar és zsidó kisebbségiségről, valamint egy megmaradt kiddus-serleg útjáról … Tovább »
Tibori Szabó Zoltán történésszel, holokauszt-kutatóval a Transtelex számára Korpa Tamás készített hosszú interjút. Az erdélyi zsidósággal kapcsolatos kutatásairól is mesélt, melyet az alábbiakban idézünk:
Árnyékos oldal című kötetedben vizsgálod a második világháború … Tovább »
A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői
A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »
Komoly Ottó, a mártírhalált halt cionista vezető már életében legenda lett, de halála után – legalábbis a második világháború utáni rövid, reménykeltő, ám ugyanakkor korántsem problémátlan pár évben – igazi mitikus személlyé változott.
Bár a cionista ellenállás … Tovább »
Steinhardt Géza és Rott Sándor pályája
A Szegedi Tudományegyetemen végezett történelem, politikatörténet és kommunikáció szakokon. 16 könyve jelent meg történeti, helytörténeti témákban, közöttük Kiskunhalas helytörténeti olvasókönyve. Közel 350 helytörténeti, kulturális … Tovább »
A Zsidó Budapest 150 ünnepi rendezvénysorozat keretén belül mutatják be Salamon András, Balázs Béla-díjas rendező 1944 című filmjét, melyet a Lumiere Filmiskolával karöltve készített.
A történet egy fiatal nő naplójára épül, akit a nácik – a rendező nagymamájával … Tovább »
Kilencvenéves korában, október 22-én elhunyt a Balázs Béla-díjas Bíró Zsuzsa. Hosszú pályafutása során számos neves rendezővel dolgozott együtt, többek között Szabó Istvánnal, Gothár Péterrel és Elek Judittal. 2003-ban a 34. Magyar Filmszemle életműdíjasa volt.
Bíró … Tovább »