Ötvenöt éve, 1952. április 2-án halt meg New Yorkban Molnár Ferenc, a legsikeresebb magyar drámaíró. Kivételes dramaturgiai érzékkel megírt darabjait a gördülékeny, csattanóra kihegyezett cselekmény, jól időzített, de nem túl éles konfliktusok jellemzik.

Ehud Olmert izraeli miniszterelnök regionális békekonferenciára invitálta az arab vezetőket, hogy kicseréljék nézeteiket a közel-keleti válság megoldásáról. Olmert a soros EU-elnök Németország kancellárjával, Angela Merkellel vasárnap este Jeruzsálemben tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy tanácskozásra hívja valamennyi arab állam vezetőjét, köztük Szaúd-Arábia királyát is.

Uri Asaf Izraelben született. 1947-ben telepedett le szüleivel Budapesten. 1968-ban Budapesten, az ELTE-n fejezte be tanulmányait, mint a kémiai tudományok doktora. Ezzel egyidőben kezdte el rajz- és festészeti tanulmányait. Uri Asaf festő és költő, aki elismert egyetemi professzorként kereste kenyerét. Festőművészként több egyéni kiállítása volt Magyarországon, legutóbb pl. Pannonhalmán, és Jeruzsálemben is. 2000-től tagja a Jeruzsálemi Képzőművészek Szövetségének. Költőként 2006-ban jelent meg negyedik kötete, a Festőversek.

1944 tavaszára a folyamat, amely a végső megoldáshoz, a holokauszthoz, Auschwitzhoz vezetett, mindennapossá vált, és szinte normális volt. Kisvárosunk, Berettyóújfalu környékén már sok helyen gettóba zárták, és túlzsúfolt marhavagonokban külföldre szállították a zsidókat. Ezt már tudtuk. Se apa, se anya, már csak mi, gyerekek, így is lehetett élni, de tanácsosnak látszott kisvárosunkból elmenni Budapestre.

A brit legfelsőbb bíróságon küzd a héten a BBC, hogy mégse kelljen nyilvánosságra hoznia a közel-keleti tudósításairól szóló belső jelentését, amely a vád gyanúja szerint választ adhatna egy többször felvetett kérdésre: Izrael ellenes-e a BBC? A bíróság korábban már közérdekű adatnak minősítette a jelentést, de a BBC most furca helyzetbe került. Közel 200 ezer fontot (73 millió forint) költ az adófizetők pénzéből arra, hogy a jelentést eltitkolhassa előlük.

Szerdán a Nagy Imre Társaság (NIT) budapesti szervezete kerekasztal-beszélgetést szervezett a Képíró-ügy fejleményei kapcsán – “Háborús bűnösök, népbíróságok, felülvizsgálatok” címmel. A résztvevők véleményt mondtak a Képíró Sándor volt csendőrtiszt 1942 januári újvidéki tevékenységével kapcsolatos eljárás akadozásáról.

Szili Katalin szerint politizálhatnak az egyházak, mert az közösségi szerepvállalásuk része. Az Országgyűlés elnöke ugyanakkor nem tartja szerencsésnek azt, ha az egyházak pártpolitikai tevékenységet folytatnak. A házelnök a Vallás és társadalom című fórumon tartott előadást kedden, az óbudai Zsigmond Király Főiskolán az intézmény kutatóközpontja és a Civil Akadémia Alapítvány rendezésében.

Mégsem kell kártérítést fizetnie a francia államvasútnak a II. világháborúban deportált zsidók után, mert a deportált családok leszármazottai a bordeaux-i bíróság szerint nem a megfelelő helyen nyújtották be a keresetet. A vasúttársaságot korábban kártérítés megfizetésére kötelezték, amiért a II. világháborúban részt vett a francia zsidók deportálásában, és ezért még jegyárat is felszámított.

Új fejezet nyílhat a háborús bűnökkel vádolt ex-csendőr ügyében: a Hírszerző információi szerint a Wiesenthal Központ új izraeli és szerbiai dokumentumokkal akarja bizonyítani a most 93 éves Képíró Sándor bűnösségét. A nácivadászok eddig nem álltak elő ütős bizonyítékkal, miközben a Budapesti Nyomozó Ügyészség “polgári lakosság elleni erőszak bűntette miatt” nyomoz.

A veterán politikus az egyik esélyes jelölt Izrael Állam következő elnökének tisztségére. A jelenleg hivatalban lévő elnök, Mose Kacav mandátuma júliusban járna le, de mivel az ügyészség nemi erőszak vádjával folytat vizsgálatot ellene, valószínűnek tartják, hogy az erős nyomás miatt hamarabb lemond – noha ő minden vádat tagad.

A romániai bíróság szerint a háború indítása “jogos önvédelem” volt – kutatók szerint a rezsim 280-380 ezer zsidó és 11 ezer cigány legyilkolásáért felel.

Befejezte munkáját a holokauszt áldozatainak biztosítási igényeivel foglalkozó nemzetközi bizottság (ICHEIC), amely révén 48 ezer holokauszt-túlélőnek és örököseinek több mint 300 millió dollár kárpótlást fizettek ki.

A Zsidó Világkongresszus (ZSVK) köreiben megütközést keltett, hogy a szervezet elnöke, Edgar Bronfman teljesen váratlanul ­ egy telefonos körkapcsolás keretében – értesítette őket: Israel Singer korábbi főtitkár „már nem tartozik a WJC kötelékébe”.

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának vezetése nem tudott David Irving brit publicista, történész magyarországi látogatásáról, s ezért a zsinat vezetése vizsgálatot kért ifjabb Hegedűs Lóránt egyházi felettes hatóságaitól az ügy tisztázása érdekében.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint kiábrándítóak az új palesztin egységkormány első megnyilatkozásai, amelyekben szerepel, hogy “a palesztin népnek törvényes joga van az ellenállás minden formájához”. “A nemzeti egységkormányról érkező első információk kissé kiábrándítónak tűnnek” – jelentette ki a főtitkár az Amerika Hangja rádióban helyi idő szerint vasárnap este elhangzott interjújában.

1944 március 19-én Német nyomásra Sztójay (Sztojakovics) Dömét nevezte ki Horthy miniszterelnöknek,amely tisztséget 1944. 08. 29-ig töltötte be.

“Ne volt KISZ-vezetők oktassanak ki minket az önkényuralomból!” Nem kell más jelkép március 15-én, mint a magyar trikolór – mondta Sólyom László Erdélyben, nyilvánvalóan a Fidesz rendezvényein immár általánossá vált jelképként használt árpádsávos zászlóra utalva. Az általunk megkérdezett képviselők ugyan nem örülnek feltétlenül az új szimbólumnak, de szerintük “már csak azért is” ragaszkodni fognak hozzá.

Köves Slomó budapesti ortodox, hászid rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője a TV2 reggel műsorában elmondta: túlzásnak tartja Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnökének figyelmeztetését, mely szerint jobban teszik a magyarországi zsidók, ha a március 15-én otthon maradnak vagy külföldre utaznak.

Az amszterdami városi tanács engedélyt adott az Anne Frank naplójában megörökített gesztenyefa kivágására, írta szombaton a CNN. A több mint 150 éves fát gombafertőzés támadta meg és a megmentésére tett kísérletek sorra kudarcba fulladtak.

Többen antiszemita támadást sejtenek azon vizsgálat mögött, amely a kormányzó brit Munkáspártnak nyújtott, állítólag nemesi kiváltságokkal jutalmazott titkos magánhitelek ügyében folyik a Labour fő kampánypénz-gyűjtője ellen – írta a szombati The Daily Telegraph.