A (naplóban) leggyakoribban visszatérő témák, amelyeket rögzít, etikus élet, küldetés, rendeltetés, élethivatás, szeretetvallás (mindezek felismerhetően a Vasárnapi Kör felvetései és fogalmai) az ornamens mivolta, az ornamentális szemlélet és művészetpedagógiai kérdések, az absztrakció és vizuális percepció dilemmái, a szerelem és a női rendeltetés…

Sokan emlékeznek rá, mit csináltak azon a szeptemberi napon. Tíz éve,
épp Ros Hasana előtt, délután a használtautó piacon álltam apámmal.
Autót vásároltunk. Igyekeznem kellett hazavinni a kocsit, segíteni
otthon az ünnepi vacsora előkészületeiben, s még a zsinagógába is
eljutnom. 

A budapesti amerikai követségi Wikileaks-en kiszivárogtatott táviratai
arról panaszkodnak, hogy nincs „összefogás” zsidók és cigányok között a
Jobbik ellenében, hiszen mind a két csoport nagyon megosztott. 

Az Egyesült Államokat 2001-ben ért terrorcselekmények legendák és
összeesküvés-elméletek ezreit ihlették az elmúlt tíz évben. Cikkünkben
ezekből szemlézünk, megmutatjuk, miért alakulnak ki e teóriák, milyen
veszélyeik vannak, és hogyan érdemes ellenük küzdeni – már ha egyáltalán
lehet.

Zsolt Béláék, Ignotusék már évek óta úgy járkálnak a magyar
életben, mint a Nyugati Kultúra és Felvilágosultság Rt., mint ma az
Egyesült Polgári Szabadság és Hamisítatlan Európai Humanizmus-Művek
kizárólagos jogú magyarországi vezérképviselői és jaj annak, aki ezeket
az árukat az ő megkerülésükkel közvetlenül nyugatról hozza be, még
inkább jaj annak, aki ezeket az árukat az ő világszabadalmuk ellenére
hazai műhelyben, hazai nyersanyagból meri előállítani

Az örök magyar határpör folytatódik. A kavicsot a pocsolyába ezúttal Kertész Ákos író dobta be, aki szerint a magyar nép „genetikailag alattvaló”, „röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni”. Kertész kemény írására meg is jött a reakció jobbról, akik ismét magyargyűlöletet és Landeszmann rabbit kiáltottak. Nincs új a nap alatt, csak ugyanaz a dühödt és szomorú frusztráció balról-jobbról.

2013 őszére elkészül Münchenben a Barna Ház (korábban Palais Barlow)
helyén épülő NS-Dokumentációs Központ – a nemzeti szocializmusra
emlékeztető és oktató intézmény, amelynek kijelölt vezetője Irmtrud
Wojak történész. Wojak tudományos pályáját teljes egészében a Holokauszt
kutatásának szentelte.

  Hogyan került a piarista gimnáziumba, milyen emlékei vannak?Zsidó vagyok, bár nem zsidó gyökereim is vannak: a vidéki zsidó kereskedő és tisztviselő felmenők mellett családom másik része olyanokból állt, akik a hagyományos keresztény középosztályhoz tartoztak és a két … Tovább »

Ankara kiutasította az izraeli nagykövetet, miután Izrael azután sem hajlandó bocsánatot kérni a gázai segélyflottilla elleni tavalyi támadásért, hogy az ENSZ jelentése azt ésszerűtlennek és túlzottnak nevezte. Washington és az ENSZ egyelőre hiába próbál békíteni.

Az illetékes bíró pénteken úgy határozott, hogy a Herzog-gyűjtemény örökösei folytathatják a pereskedést a magyar állam ellen a holokauszt alatt lefoglalt, több mint 100 millió dollárt érő műkincsek visszaszerzéséért.

Uri Asaf költő és festő héber műfordítóként sem ismeretlen a Szombat olvasói előtt. Másfél évvel ezelőtt, vers-, próza- és lapunk internetes honlapján olvasható midrásfordításai után, nem kevesebbre szánta el magát, mint a Zohár magyarítására, ami – ha minden igaz – az … Tovább »

György Péter: Apám helyett. Magvető Kiadó. 2011. 3490 forint.

Az utóbbi években számos, szülőkről, elsősorban apákról szóló visszaemlékezés látott napvilágot magyarul, s ezek között kitüntetett helyet foglalnak el azok, ahol – a szülőhöz való viszony … Tovább »

Pszichiáter, intézetvezető főorvos, egyetemi oktató, számtalan szakmai egyesület alapítója, hosszabb rövidebb ideig vezetője. „Minden szempontból eszmei vezetője a közösségnek” – mondja róla egyik jó ismerőse. Az egyik legismertebb értelmiségi a városban. Az általa sok éve … Tovább »

A pécsi zsidóság közelmúltját érintő áttekintéstől semmiképpen sem várható tárgyilagosság és távolságtartás, amennyiben ez a visszapillantás teljességgel személyes jellegű lesz. Arról szeretnék elsősorban beszámolni – mesélni -, amit gyermekfejjel láttam, hallottam és … Tovább »

A mintegy 150 éves török uralom (1543-1686) Pécs városképét és népességét jórészt balkáni jellegűvé alakította, a középkorban kialakult utca és térszerkezetet azonban alapvetően nem változtatta meg. A várost a 17. század végétől többször elpusztították keresztény seregek. … Tovább »

– A Mazsök elôzô kuratóriumában kialakult gyakorlat volt, hogy a fontosabb tagszervezetek, mint a zsidó közélet kiemelten fontos szereplôi, alanyi jogon kaptak mûködési támogatást.
– Alanyi jogon nem jár senkinek semmi. Valós tevékenységért jár támogatás, ha azt a zsidó közélet … Tovább »

Háy János író már elöljáróban leszögezte, hogy a
népi irodalommal szellemében sem, poétikájában pedig végképp nem érez
semmiféle közösséget, költészete számára nem mondjuk Nagy László, hanem
az avantgárd és a huszadik századi angol-amerikai líra jelentett
folytatható tradíciót. 

Pataki Éva merész és sok buktatóval járó vállalkozása érdekes módon ott
sikeres, ahol a leginkább szükség van a fikcióra, ahol a szereplők
beszélgetéseinek, gondolkodásmódjának leírásához a legkevésbé állhattak
rendelkezésre dokumentumok.

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
 

Megjelent a Szombat szeptemberi száma
 

Pécs, múlt, jelen:

Schweitzer Gábor, Stark András, Vörös István

Vörös István: Pécs belváros török és zsidó emlékei

Pécs városképének tartósan törökös … Tovább »

„Másfél órát álltam sorba a dedikálásra várók között, egyik kezemben Gyurcsány könyve, másikban a CD a városgazdálkodási javaslatommal. Mikor sorra kerültem, megmondtam, hogy két éve sikertelenül próbálom eljutatni hozzá az anyagot, mert a tanácsadói féltékenyen őrzik őt. Nevetett, de pár nap múlva fogadtak. Később az egész elakadt a pénzügyminisztériumban – Keller László levelét őrzöm, aki hosszasan bizonygatja, hogy ami másutt igen, Magyarországon miért nem működik.”