Eric Toledano és Olivier Nakache filmjében a mozgásképtelen francia arisztokrata a szegény, külvárosi gettóból jött afrikai fiút fogadja fel otthoni segítőnek minden látszólagos ellentét és ellenérv dacára. Két nagyon különböző világ találkozik, és a meglepő és őrült közös élmények nyomán kapcsolatukból barátság lesz – legyőzve minden előítéletet és átlépve minden határt.

A szélsőjobboldalhoz tartozókról alkotott kép megváltozott Németországban: a borotvált fejet és a fémbetétes csizmát felváltotta a hosszú, zilált haj, a horogkereszttel díszített ruhakivágás és a drótkeretes napszemüveg mögül kipillantó, tágra nyílt kék szem. 

Marcona, kigyúrt férfi masszírozza szülés előtt álló feleségének vádliját, majd kollégáinak panaszkodik a kerti partin, hogy régóta nem fekhetett le vele.
Míg az izmos rendőr (Yiftach Klein) feleségéhez nyúl, gyengédség hatja át mozdulatait. Amikor a szombatköszöntő összejövetelen … Tovább »

Theodor Adorno álmában egy bordélyházban járt, ahol azonban a hatalmas bürokrácia miatt a lányok egyetlen szobába szorultak össze. Szép példája ez annak, hogy egy társadalomtudós álmaiban szexuális vágyak és politikatudományi érdeklődés összekeverednek.
Heller Ágnes Adorno … Tovább »

„A szürrealizmus a gondolkodás diktátuma az értelem ellenőrzése nélkül, és túl minden esztétikai vagy optikai kérdésen. Azaz: az álmok, sejtelmek, látomások világát fölébe helyezi a valóságnak, hisz az álom mindenhatóságában, a freudi lélekelemzésnek abban a tételében, … Tovább »

55a/1. Ráv Jehuda azt mondta: Háromnak kell az irgalom: A jó királynak, a jó évnek, és a jó álomnak. A jó királynak, mint írva van: Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében (Péld 21, 1); a jó évnek: Mindenkor rajta [függenek] az Úrnak, a te Istenednek szemei … Tovább »

Zsidó civil szféra – ezzel a címmel indítjuk útjára kéthavonta jelentkező, új rovatunkat. Többek közt Kovács András és Forrás-Biró Aletta tanulmányára és saját tapasztalatainkra támaszkodva állítjuk: Magyarországon a zsidó szervezeti struktúra kiépült. Úgy gondoljuk, érdemes … Tovább »

Hosszas vita, az érvek és ellenérvek kimerítő ütköztetése után a Mazsihisz küldöttgyűlése vasárnap elsöprő többséggel elfogadta a Chabad–EMIH-nek és az ortodoxiának juttatott járadékösszegekről szóló szerződés aláírását.

Mivel a napirend megszavazásáig sem jutott el a tegnapi BZSH közgyűlés, a lényegi kérdés – pénzalapok átengedése a Chabad-EMIH és az ortodoxia számára – érdemben szóba sem kerülhetett. Sebaj, a jóváhagyás úgyis a vasárnapi Mazsihisz-közgyűlés döntésétől függ.

Van egy úri szokásom. Több is van, de most nem dicsekszem.A reggeli napilapot az újságkihordó az ajtóm elé teszi. Visszafogottan viselkedem, nem esem neki azon nyomban, nem lapozom fel fél lábon állva, hanem kivárom az alkalmas pillanatot. Akkor jön el, amikor felszállok a buszra, és elindulok … Tovább »

Magyar költők vészkorszakról írt, és a soá emlékét idéző verseinek antológiája jelent meg angolul I Lived on this Earth… Hungarian Poets on the Holocaust címmel a februári londoni Zsidó Könyvhétre. A gyűjteményes kötetben 18 szerző szerepel a klasszikusoktól kortárs alkotókig.

Noha korábbi hírek szerint az újonnan alakult Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége is azon kiváltságosok közé számított, akik a 2011. évi CCVI egyházügyi törvény módosításakor megkapják az egyházi státuszt, végül erre – úgy látszik – nem kerül sor. A politika útjai kiszámíthatatlanok. 

Ami életben tart minket, az az árulkodó hang, mely az Engesztelés
Napján, minden évben egyszer megszólal. Ez a csend vékony és törékeny
hangja.

Gyakran keseregtek régebben, akik kósert akartak enni Budapesten, mert kicsi volt a választék, s a minőség is elég ingadozó. A helyzet mára némileg megváltozott, bár vannak még meghódítandó csúcsok. Kósert tartani azonban mindig nehezebb és költségesebb, mint  tréflit enni. Vidéken, ahol legfeljebb egy-egy hitközségi konyha kínált meleg ételt, bizonyára még nehezebb lehetett a helyzet, felvágott talán csak a fővárosból érkezett.

Átgondolásra javasolják, hogy az Erkölcstan, etika pontban, ne csak az európai civilizáció és kultúra keresztény gyökereiről essen szó, mivel nyilvánvalóan csakis zsidó-keresztény kultúráról lehet felelősen beszélni, hiszen a zsidó kultúra alapvető hatással volt a keresztény kultúra kialakulására.

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

Czifrik Balázs: Emlékezetközösség
Az emlékezetközösség fogalmát sokfelől lehet értelmezni: Trianon felől, a Holokauszt felől, és persze a Rákosi-diktatúra felől. Van miből válogatni. Nálunk, a Kárpát-medencében külön érdekesség, … Tovább »

A Jobbik féktelen, zsidógyűlölő kijelentéseit nagy terjedelemben idézte hétvégén a londoni Jewish Chronicle és az izraeli Jerusalem Post. A két lap szakértőket is idézett, akik úgy vélték, ezek a gondolatok a kormánypárt egyes köreitől sem állnak távol. Mindez elhatárolódásra késztette a Martonyi János vezette külügyminisztériumot csakúgy, mint a Semjén Zsolt vezette KDNP-t – tudósított az MTI.

Újabb súlyos dokumentumfilm bemutatására készül az HBO. Az élet mindennél fontosabb (február 16. 23:10) egy négyhónapos palesztin kisfiú, Mohammed Abu-Mustafa története, aki egy ritka, immunhiányos betegségben szenved. 

Számokká torzult egyének szürke tömege, ahol érzelmeknek és kilengéseknek semmi helye nincsen. Minden és mindenki a mindenható Jótevőtől függ. A totalitárius rendszerek legismertebb ábrázolója, George Orwell 1984-e előtt negyedszázaddal egy jégtörőhajó-mérnökből lett orosz dráma- és regényíró megalkotta az antiutópia műfajának alapművét, a sztálini szovjet valóság előképét.