2012. november 22-25.

Róth Éva félárvaként, 12 évesen, 1947-ben került a leányárvaházba. Édesapja munkaszolgálatosként halt meg.
Számos irodalmi műből is ismerhetjük a XIX-XX. századi nevelőotthonok, árvaházak rideg, tekintélyelvű világát, melynek legkiszolgáltatottabb áldozatai az árvaházi gyermekek, … Tovább »

Habis László, Eger polgármestere személyesen biztosította arról Székhelyi József színművészt és Ilan Mor izraeli nagykövetet arról, hogy a Heves megyei településre nem jellemező a kirekesztés – erről az önkormányzat sajtóreferense közleményben tájékoztatta az MTI-t hétfőn.

“a zsidózás vádja nyomán országos botrány támadt, amit a – ki tudja milyen hosszadalmas – vizsgálat nem fog csillapítani. Mindennek alighanem visszhangja támad majd a nyugati médiában, tovább rongálva a kormány amúgy is kétségbeejtő reputációját.”

Szolidaritási akciót rendez a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Székhelyi József színművész mellett vasárnap este Budapesten, a Dohány utcai zsinagóga közelében található Goldmark teremben – közölte a Mazsihisz szerdán az MTI-vel.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) feljelentést tett a Heves Megyei Főügyészségen azt állítva, hogy egy hangfelvétel szerint az egri önkormányzat zsidósága miatt nem engedte fellépni a városban Székhelyi József színművészt.

Hatvanhét éve szabadult fel a pesti gettó, a II. Világháború kétarcú
fővárosi torzszülöttje. A gettólét rengeteg halottat követelt, ám több
mint 70 000 ember menekült ott át – ha embertelen körülmények között is –
egy újabb életbe.

Zsidó származása nem csupán pályafutását akadályozta, azokban az időkben
az élete is veszélyben forgott, így az 1940-es országos bajnokságon el
sem indulhatott. A nyilas korszakban, amikor édesapja Auschwitzban halt
meg, kisebb gondja is nagyobb volt a sportnál.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

A Town of Mount Royal (TMR) – a Montreál szigetén lévő kétnyelvű
önkormányzat – úgy döntött, hogy többé nem állít menórát és jászolt a
város közterein, miután egy helyi muszlim csoport arra kérte a
városvezetést, hogy a zsidó-keresztény szimbólumok mellé tegyenek
muzulmán vallási jelképeket is

Antiszemita közbeszéddel, zsidóviccekkel gazdagon teleszőtt országunkban
merész vállalkozásnak tűnik Vinnai András Lefitymálva című darabjának
műsorra tűzése, amely egyaránt próbál odasózni rasszista és túlérzékeny
zsidó honfitársainknak. A Gólem Színház bevállalta.

Elmebeteg kezdeményezésnek nevezte a magyar nyelv védelmét célzó hétfői
parlamenti határozatot Kálmán László nyelvész. A STOPnak nyilatkozó
szakember szerint a világban sehol nincs helyük hasonló
kezdeményezéseknek. Politikusaink nyelve viszont stilisztikai
pallérozásra szorulna.

Egy új könyv szerint Coco Chanel nem csupán híresen antiszemita volt, de
egy csomó mindenkit utált a zsidókon kívül is. Nem beszélve arról, hogy
szorosan együttműködött a náci hírszerzéssel.

Szíria világszerte hadat üzen Bassár el-Aszad elnök politikai
ellenfeleinek, arra használva fel diplomatáit, hogy nyomon kövessék és
megfélemlítsék a rezsim külföldön élő ellenzőit – írta szíriai
ellenzékiekre és amerikai hivatalos forrásokra hivatkozva szerdán a Wall
Street Journal.

Egy új könyv szerint Coco Chanel nem csupán híresen antiszemita volt, de
egy csomó mindenkit utált a zsidókon kívül is. Nem beszélve arról, hogy
szorosan együttműködött a náci hírszerzéssel.

A keresztény világot erősen megosztó, és a rabbinikus irodalomnak is egyik központi témáját adó ikonkultusz filozófiai és teológiai vetületeit járja körül a Jószöveg Műhely Kiadó könyvfesztiválra megjelent Örök képmás – Képteológia a zsidó-keresztény hagyományban című tanulmánykötete.

A kilencvenes évektől lett egy rácsodálkozás,
kinyíltak a levéltárak, a téma megjelent filmekben az interneten és egyéb
fórumokon. Az, hogy ma kevesebbet foglalkoznak vele, vagy mondják egyesek, hogy
sok volt már belőle-, mert a kérdést nem kerülhetjük meg-, általában azoknál
merül fel, akiknél kiderül, felelősség is van a háttérben.

Hatvanhét: ezekben a napokban lesz ennyi esztendeje, hogy 1944. április 7-én a náci Németország legtitkosabb, legjobban őrzött haláltáborából, Auschwitz-Birkenauból megszökött két fogoly, a szlovákiai Rudolf Vrba és Alfred Wetzler. Felbőgtek a szirénák, kutyás SS-őrök vizsgálták át a táborrészeket, járőrök fésülték át a szomszédos területeket. A szökevényeknek, ha kézre kerülnek, esélyük sincs: a láger főterén akasztották fel mindazokat a menekülőket, akiket utolértek, miközben indulók szóltak a hangszórókból.

The Atlantic című amerikai folyóirat meglepő interjút készített Kuba korábbi vezetőjével, a ma is igen befolyásos Fidel Castroval. Jeffrey Goldbergnek, a folyóirat munkatársának az idős politikus kijelentette: azt tanácsolja Mahmud Ahmadinezsád iráni elnöknek, hogy hagyjon fel a zsidók gyalázásával.