Összesen 7,952 találat (6041 - 6060) : S. Z..
96 évet élt vagy féltucatnyi országban, a legtöbbet Magyarországon, Angliában és Kanadában.* A fasori Evangélikus Gimnáziumban, Bécs, Berlin, Párizs, Graz egyetemein tanult. Ezernyi verset írt és legalább annyit fordított – hatalmas műfordítói oeuvre-t hátrahagyva. Hitetlen zsidó … Tovább »
Az illúziók vége
Auschwitzi jegyzőkönyv, közli és a kísérő tanulmányt írta Haraszti György,
Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2005 (117 oldal, 1944 Ft).
A vészkorszak történetének alapvető fontosságú dokumentumai azok a beszámolók, amelyek Auschwitzi jegyzőkönyvek néven … Tovább »
2006. október / Szegő Péter Az alábbi fényképek 2006. október 19-én készültek a Kossuth téri, a miniszterelnök távozását követelő tüntetésen, mely tüntetést a Magyar Nemzeti Bizottság, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány és Nemzeti Kerekasztal jegyzi. A szervezők között ott van … Tovább »
A tizenhat éve III. kerületi polgármester Tarlós István, Demszky Gábor legesélyesebb kihívója, jogilag függetlenként, ám többek között a Fidesz és a Jobbik támogatásával, egyben a Fidesz-KDNP fővárosi listavezetőjeként pályázza meg Magyarország legmagasabb, közvetlen választással elérhető posztját. Tarlós a rendre helyezi a hangsúlyt.
KONRÁD GYÖRGY
Mi jön a rakéták után?
Megint rakéták?
Fél órája nyomorék törpéket láttam egészséges fiatal újságírók hátán, ha más nincs, ők viszik a tehetetleneket egy autóhoz, ahol majd kiteszik őket, olyan helyen, ahol nincs nagy bombaveszély. Saját erejükből … Tovább »
HELLER ÁGNES
A nem is olyan rejtélyes Irán
Irán egy ország, melyet az emberek többsége nem ért. Többnyire egy kalap alá szokták venni az arab országok többségével, így például Szíriával, a háború előtt Irakkal vagy esetleg Egyiptommal. Pedig perzsa ország, mely nem … Tovább »
SZEGŐ PÉTER
Vannak-e zsidók Lengyelországban?
I. rész
1938-ban mintegy hatvanezer zsidó élt Krakkóban. Ma a 758 ezres város zsidó lakossága nem éri el a hatszáz főt.
KRAKKÓI ZSIDÓ NYÁRI FESZTIVÁL
Július 1-9. között rendezték a XVI. Krakkói Zsidó Kulturális Fesztivált. … Tovább »
Működésképtelen kuratórium?
24 millió forintról nem dönt a Mazsök
A Mazsök kuratóriuma utoljára 2006 márciusában volt képes megfelelő létszámban összejönni. Akkor nem tudtak az összes, 2005-ben beadott pályázatról dönteni, s így jelenleg 167 pályázat, valamint a támogatásukra … Tovább »
JACOB TAUBES
A messianizmus ára
A messiási gondolat belső dinamikáját szeretném megvizsgálni a judaizmusban. Ehhez szükséges Gershom Scholem messianizmussal kapcsolatos téziseinek újragondolása.
Vitathatatlan, hogy Gershom Scholem meghatározó módon járult hozzá a messianizmussal … Tovább »
„Az elnyomás ellen állandóan küzdeni kell…”
Feldmár Andrással beszélget Novák Attila
Feldmár András (Andrew Feldmar) kanadai magyar pszichológus az utóbbi évtizedben egyre inkább része a magyar szellemi életnek, ám nem az akadémikus tudomány, inkább az érdeklődő … Tovább »
Somlyó György emlékezete
A Margit hídon mentem éppen át, mikor elért a hír.
Megálltam, lenéztem a Dunára, figyeltem kicsit, hogy hömpölyög a folyvást meghaló és újjászülető folyó, hogyan ömlik mindig ugyanúgy az egyre újuló, halálos fiatalság. Somlyó-verssorok … Tovább »
Fenákel Judittal beszélget Várnai Pál
Fenákel Judit író, újságíró. A szegedi tanárképzőben, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát. Tanított általános iskolában, dolgozott a Csongrád Megyei Hírlapnál, a Családi Lapnál, legtovább pedig, 1972-1988-ig … Tovább »
VEGETÁRIUM ÉTTEREM
Az unalom szigete
A vegetarianizmus kicsit olyan, mint a szabadkőművesség: a kívülállók számára van benne valami misztikus, amit ki kéne próbálni, de azért otthonra nem kéne. Mindenki viszonyul valahogyan a „vegikhez”; ki mély megvetéssel, ki megértőén, … Tovább »
Zsidó vagyok. Annak vallom magam. De vajon vallhatom magam tényleg annak? Mitől leszek én zsidó? Attól hogy annak születtem? Attól, hogy körülmetélnek? Attól, hogy úgy érzem? Attól, hogy péntek esténként erről beszélek? Attól, hogy a nyaram egy részét zsidók között töltöm? Vagy attól, ha minden napomat végig imádkozom egy zsinagógában?
Nem lesz magyar delegátus az ENSZ egyik emberi jogi bizottságában, miután a korábbi kiküldött, Morvai Krisztina cionistának titulálta lehetséges utódját, és izraeli nyomást vélt felfedezni a jelölésében.
A Holokauszt egyrészt nem történt meg, másrészt azt az izraeliek követik el a palesztinok ellen – így lehetne összefoglalni a Teheránban megnyílt Holokauszt-gúnyoló karikatúra kiállítás üzenetét. Az iráni elnököt, a kiállítás spiritus rectorát a dán karikatúrák ez év januárban kirobbant emlékezetes botránya ihlette az ellenlépésre. Bíztatására a legnagyobb iráni napilap, a Hamsahri hirdetett nemzetközi pályázatot az – általuk egyébként megkérdőjelezett – náci népirtás körüli „felhajtás” kigúnyolására. A szervezők szerint ugyanis a nyugati nyilvánosságot kettős morál jellemzi: a Prófétán lehet gúnyolódni, de a Holokauszton nem. Majd most meglátjuk, meddig terjed a Nyugat híres toleranciája – nyilatkozták számos ízben az iráni szervezők.
Az alább közölt képek a Dániában megjelent Mohamed-karikatúrák megjelenésének ürügyén szervezett tüntetések egyikén készültek, Londonban. A tüntetéseknek végük, a probléma továbbra is fennáll. A képeket látva pesszimizmusunk erősödik: Európa beleesett a 22-es csapdájába, ahonnét nem tud kimászni.
Harmincöt fokban érkezünk lányommal, forróság az alkotóházi szobában, csak az alagsorban lehet kibírni. Éjszaka vihar, tizenöt fokot esik a hőmérséklet, másnaptól ömlik az eső. Még szerencse, hogy az első nap úsztunk a tóban, ezt később nem tehetnénk. A heti strand-belépőt, amit takarékossági okokból előre megváltottunk, mementóként őrizzük.
A huszadik század Európájában az erőszakos halállal, a félbe maradt életek rettenetével kellett megküzdenünk. A huszonegyedik században – legalábbis ezt reméljük – a természetes halállal való megbékélés fogja elfoglalni az erőszakos halállal való szembenézés erkölcsi problémáinak helyét. Persze a paradicsomból való kiűzetés történetétől kezdve mindig is szembe kellett néznünk a természetes halállal, de egészen a modern időkig az a bizonyos kaszás ritkán köszöntött be egy hosszú és termékeny élet lezárásaképpen.
Németország lassan, de biztosan továbblép a világbajnokság által előidézett kollektív eufórián. A fekete-piros-sárga zászlótenger, a résztvevő csapatok körüli érdeklődés és a német válogatott váratlan teljesítménye négy hétig szinte teljesen hatása alatt tartotta az országot. Pedig történtek más események is a világbajnokság alatt, melyek ennek elmúltával egyre inkább az érdeklődés középpontjába tolódnak, melyek maradandónak tűnnek, melyek tartósabbak lehetnek, mint a zászlók lengetése, vagy a fekete-piros-arany arcfestékek minőséget megőrző időtartama. Ha esetleg valakit, mint e sorok íróját, nem igazán tud lázba hozni a futball, vagy az olyan tömegrendezvények, mint pl. egy labdarúgó világbajnokság, akkor ezeknek a „margós” történeteknek valóban nagyobb jelentőséget tulajdonít.