“…az MSZP egy óriási hitelvesztésen van túl… Tovább nehezíti a baloldal helyzetét, ha mások is bejelentkeznek a kisemberek képviseletére. Ez közép- és hosszútávon komoly veszély az MSZP-re nézve. Pártszakadást nem tartok valószínűnek: az MSZP-t elhagyó nagyágyúk – Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás – eltűntek a politikai süllyesztőben. “
 

– Az 1980-as évektôl fellépő „új történészek” (Benny Morris, Ilan Pappe és társaik) sok tekintetben átírták Izrael születésének korábbi történetét, miszerint 1948-ban a fiatal Izrael Államot, amely békejobbot nyújtott arab szomszédainak, megtámadták, ám ő megvédte … Tovább »

Kísértet járja be Magyarországot, a Fidesz kétharmados többségének kísértete. A tavaszi országgyűlési választás egyik lehetséges (ha szerintem nem is túl valószínű) eredménye lassan olyan közéleti origóvá növi ki magát, amelyhez mindenkinek viszonyulnia kell.
 

Nagyon kemény konfliktusokra számítok a Fidesz és a Jobbik között. Annak idején, amikor Horthyék a hatalmukat érezték veszélyben, gond nélkül lecsukták Szálasiékat. El tudom képzelni, hogy Orbánék sem fognak sokat habozni, ha a Jobbik abba a monopóliumba harap, amit ők a magukénak gondolnak. Akkor nem lesz könyörület.
 

A Társaság a Szabadságjogokért felháborítónak tartja, hogy a rendőrség vonakodik közösség tagja elleni erőszak miatt eljárást indítani a kedd este egy budapesti rabbit és vendégeit ért támadás ügyében.
 

Jobb-és baloldalnak egyaránt leszámolnia illene ordas múltjával, kártékony nosztalgiáival. Ugyanis az nem megy, hogy csak a másik szélsőségese, kompromittált múltú politikusa, példaképe véreskezű.
 

Óriási érdeklődés övezte a Kertész Imrével folytatott beszélgetést szombaton Európa egyik legrangosabb könyvkiállításán és-vásárán, a párizsi Salon du Livre-en, amelynek a Nobel-díjas író művei és élete közti összefüggés volt a témája.

A “Hetek Tanácsában” (a biztonsági kabinetben) – amely Izrael legfelsőbb politikai fóruma – nézetkülönbségek mutatkoznak az Obama amerikai elnök követeléseire adott válasz kérdésében.
 

Ha a jobboldal identitásának elidegeníthetetlen része lett volna a demokratikus hagyomány, akkor nem viselkedik ilyen felelőtlenül, és nem vonultatja fel tömegeit nemzeti zászlók alatt a törvényes országgyűlés ellen. A jobboldal azonban nem tartotta szükségesnek felülvizsgálni történelmi örökségét.
 

Tőkéczki László Rasszizmus és érdek című írásának bizonyos kitételeivel vitatkoznék. Ha jól értem a szerző mondandóját – s ebben félig-meddig igaza van –, a különféle csoportok közti problémákat nem a „rassz” különbségei (melyek nincsenek), hanem a „viselkedés” eltérései adják.

„Ne nagyon kérdezgess az ügyben senkit, mert gyanús leszel. Mindenhol betonfalakba fogsz ütközni. Senki nem tud semmit, és ha tudnának is valamit, se fogják elmondani” – mondta a Mandinernek egy kormányzati forrás. Mi mégis elmentünk a falakig, hogy összefoglaljuk, mit is tudhatunk erről a balladai homályba vesző ügyről.
 

Még nem töltöttem be 13. évemet, amikor szüleimmel és nővéremmel együtt 1956. november 23-án, egy hónappal a forradalom kitörése után elhagytuk Magyarországot. 13. születésnapomat – bár micvómat – már New Yorkban ünnepeltük meg 1957 januárjában. Természetesen szüleim döntötték el, hogy Bécsből hová vezet majd az utunk.
 

A honvédelmi miniszter szerint, ha nem számolták volna fel a katonai légügyi hatóságot, akkor nem lett volna ennyire zavaros az izraeli kémrepülőgépek körülötti helyzet.
 

Ki volt a nagyapám – ezt kérdeztem, mikor kicsit nagyobb lettem, de az apám nem szólt semmit, azt mondta, egyszer már elmondta, s ő kétszer nem. Akkor éreztem, hogy ez titok. Titok, ami ott lappangott eddig és ott lappang majd ezután is minden napunkban. De a titokkal senki nem tud egy életet leélni. A titok azért titok, hogy zárjai egyszer felpattanjanak.
 

Kéri László szerint nem tragédia, ha alkotmányozó többséget szerez, a Fidesz Csak a Fidesz-kétharmad állíthatja meg a Jobbikot. A zsidóellenesség csak hab, márpedig torta nélkül nincs hab sem – magyarázta állítását a politológus.

Kéri László szerint “a meggyengült magyarországi baloldali politikai erők” nem tudják megakadályozni, hogy az áprilisi parlamenti választáson a Fidesz megszerezze a kétharmados többséget, erre a mostani viszonyok között csak a Jobbik képes.
 

Gadó János cikkében (Felelős és etikus?) azt írja, hogy felelőtlen és a “Holokausztból eredő erkölcsi tőkét” erodálja az a hevenyészett bírósági kereset, amelyet egy chicagói bíróságon nyújtottak be, és amelyben a MÁV-ot perlik, amiért az közreműködött az 1944-es deportálásokban. Mivel a kereset nem élvezi “komoly zsidó szervezetek támogatását”, szerinte az ügy eleve megkérdőjelezhető vállalkozás.
 

 „Nem lehet minden hülye mellé paragrafust állítani.” Valóban nem, paragrafusból csak egy van. A hülyék majd szépen felsorakoznak mögé.
 

A zsidósnak minősített pesti és a kereszténynek elkönyvelt budai városfél mitológiája már a polgári korszak századfordulós önképében is tartalmazta a több irányú kiterjesztést. Eszerint egyik oldalon áll(t) a polgárosult, nagyvárosias, zsidós és kávéházas Pest, a másikon a múltba tapadt, kivárosias, keresztény, vendéglős és kocsmás Buda. Érdekes és fontos kávéházak – húzódik máig az ítélet –, csak a pesti oldalon voltak…

A lányom születését követő sabbatkor az ő zsinagógájába mentem, ő hívott fel a Tórához, ő írta be Ráhel nevét a nagykönyvbe. Nem is mentem volna máshoz. 1991-ben, az (akkor talán még szépnek hitt) új világ hajnalán ő volt az egyetlen autentikus rabbi sokunk szemében. Rabbinikus tudása politikai hitelességgel, a modern világban való jártassággal párosult.