Nyolc óra van. Igazság szerint már jócskán benne vagyunk a reggelben, de a város, Ráánáná mintha csak most kezdene ébredezni. Meglehetősen kihaltak az utcák, bár az is lehet, hogy aki dolgozni jár, a mindig zsúfolt országutakon valahol már Tel Aviv felé kaptat.

Egy sietős … Tovább »

A kabbala a nyugati világban a zsidóság legfontosabb marketing eszköze lett.

Az izraeli kormány vezetői sem közröhej tárgyát, hanem óriási PR lehetőséget láttak Madonna és társai néhány évvel ezelőtti szentföldi kabbalista zarándokútjában. Vallásos körökben mindazonáltal megoszlanak a vélemények, hogy a kabbala üzleti vállalkozáson túl vajon alkalmas-e arra, hogy a többi new age irányzatból kiemelkedve elhozza a Tóra által ígért fényt a zsidóság és a többi nép számára.

Jeruzsálembe várják csütörtökön Catherine Ashton európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőt a palesztin-izraeli viszály ügyeiben, miközben Izraelben elégedetlenek az EU diplomáciai hangsúlyaival a térségben – írta a Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli napilap … Tovább »

Yoram Kaniuk, a neves szabre izraeli író június 8-án hunyt el, alig valamivel 83. születésnapja után.

Apja, Mose Kaniuk a Tel Aviv Múzeum első kurátora volt. Yoram Kaniuk belekóstolt a festészetbe, de írásaival tűnt ki. Az életmű hatalmas: 17 regény, emlékiratok, elbeszélések, … Tovább »

Shakespeare-rel együtt vallja: „Az élet egy félkegyelmű meséje, zengő tombolás, de semmi értelme nincs.”

Speciálisak az izraeli-magyar kapcsolatok Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete szerint. Mor úgy véli, mind a Zsidó Világkongresszus, mind a magyar kormány részéről jó döntés volt, hogy a kongresszus budapesti megrendezése mellett döntöttek. A nagykövettel a Zsidó Világkongresszusról, … Tovább »

A Teheránban született, iráni és belga szülőktől származó író regénye a Göncöl Kiadónál jelent meg az Ünnepi Könyvhétre. Ebből közlünk részletet.

A nevem Lea Rabinovich. Sok éve már, hogy senki sem szólított a keresztnevemen. Pedig gyerekkoromban, apám házában hányszor … Tovább »

 Interjú Elek Ferenccel a bemutatás előtt álló Hyppolitról.

Világszerte a Konstantinápolyi hölgy alkotójaként ismerik. Ez ugyanis a Cannes-ban debütált első nagyjátékfilmje, a Sziget a szárazföldön francia címe. Fekete báránynak tartja magát, aki mindig beverte a fejét a falakba. Elek Judit nemrég ünnepelte hetvenötödik születésnapját. … Tovább »

„Ette a vurstját, vagy hogy mondják, nálunk kutyakajának se lenne jó, és törte a kenyeret. Fehér kenyeret.” Részlet a szerző Frau Földes von Makó című könyvéből, mely a Syllabux kiadónál jelent meg a könyvhétre.

Vállamra vetem a seprőt, mint a puskát a katonák. Masírozok … Tovább »

Nem sokkal azután, hogy a felkelők nyugati segítséggel megdöntötték Kadhafi rezsimjét, egy sok éve Olaszországba emigrált líbiai zsidó jelent meg Tripoliban,

Az utazást egy amerikai házasságközvetítő cég szervezte.

Hagyományos többnyelvűség
A zsidók a babyloni fogság óta felvették vándorlásaik során a környező népek nyelvét, és így alakultak ki a speciálisan zsidó nyelvek, mint például az arámi, a judeo-arab, a ladino (judezmo / judeo-spanyol) és a jiddis is. A jiddis eredetileg a 10–13. … Tovább »

Isten nemigen volt jelen a Szovjetben.

Kolozs öt év alatt egyetlenegy emberrel sem futott össze, aki vallásosnak mondta, vagy mutatta volna magát, kivéve a szerzeteseket, akiket egy szuzdali évfolyam-kiránduláson pillantott meg az ottani székesegyházban. Szovjet zsidót pedig végképp … Tovább »

Ha mély lélegzetet veszünk, és egy pillanatra elcsöndesedünk, átélhetjük a Trianon ürügyén kirekesztő, előítéletes és gyűlölködő hangokon túl a magyar nemzet csendes fájdalmát, melyet értő, érző és szolidáris közösségként, mi, magyar zsidók is magunkénak tudunk érezni.

„Én nem vagyok zsidó”, mondja az apám. Anyámnak mondja. Anyám mérges rá.

Részlet a Múlt és Jövő Kiadónál megjelent Mátyásföld, alkonyuló éden című regényből, melyet június 4-én, 18.00-kor mutatnak be a Bálint Házban.   

Többen mondták, ez a téglagyár, de magam is rájöttem volna. Láttam az égetőkemencéket és a gyárkéményt. A  fészerek … Tovább »

Fuss a beregszászi zsinagóga felújításáért / 2013. június 9. vasárnap

Marton Lászlóval, a Vígszínház főrendezőjével beszélget Várnai Pál

2013. június 5-7. között két amerikai művész hozza el Budapestre Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című kisregényének első angol nyelvű színpadi változatát. A darab a Kaddis címet viseli. 

Kertész Imre 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, ma Európa-szerte … Tovább »