Embertársaink egy része gyermekkorában átesik a szorongás egy sajátos fázisán. Rémületes érzés keríti őket birtokába: úgy vélik, apjuk és anyjuk nem a valódi apjuk és anyjuk.

A középiskolai történelemtanításban alternatív oktatási módszert jelenthet a digitális történetmesélés, derült ki a „Mindenkinek van egy filmje” – Digitális történetmesélés: oktatás – önismeret – önkifejezés című tematikus rendezvényen, ahol bemutatták azokat az egy-két perces kisvideókat is, amelyeket középiskolás diákok készítettek a vészkorszakról. A Kossuth Klubban rendezett záróeseményen a projektet méltatta Gács Anna esztéta és Sándor Pál Kossuth-díjas filmrendező is.

Az 1988-90-es rendszerváltás óta hol halkabban, hol hangosabban zajlanak a magyarországi viták a közelmúltról, a huszadik századról, két totalitárius rendszer örökségéről, a vészkorszakkal és a pártállammal kapcsolatos veszteségekről és a felelősségről.

Szomorúan tekintünk vissza 2019. január 5-én hat évvel ezelőtti cikkünkre. Ma érkezett a hír, hogy Robicsek György, a Frankel Leó úti zsinagóga tagja, a Lukács uszoda és a Földes Józsi vendéglő törzsvendége távozott közülünk. Rá emlékezünk.

A Tánáchban majdnem minden főszereplő hajléktalan vagy menekült.

Kövesi István – akit gyűjtőtársai „kóser Pistinek” neveztek – az újlipótvárosi Csanády utca 5. szám alatt lévő kóser húsbolt aranylelkű mészárosa volt. Úgy hírlett róla – legalább Anna Margit beszámolója szerint –, hogy a rászorulóknak némi pénzt is csomagolt a hús mellé… Kövesi és felesége híres volt saját készítésű savanyúságáról, melyből nyugatra is exportáltak. De a családtagokon és barátokon kívül alig tudta valaki, hogy mit rejt az üzlet fölötti lakásuk: egy heterogén összetételű gyűjteményt klasszikussá nemesedett modernekből, főművekkel, kevéssé hullámzó színvonallal (ami nem mondható el minden gyűjteményről!). Hogy mindezt miből? Nem is a húsból, hanem a csalamádéból…

A „szabadság ellenségei” – összefoglaló a Political Capital és a Szombat konferenciájáról

 Hét állítás a magyarországi antiszemitizmus politikai természetéről*

 …a magyarországi antiszemitizmusról alkotott képet.

A bécsi Die Presse vendégkommentár c. rovatában megjelent elemzésében a politológus három pontba szedi kifogásait. 1. a vonatkozó cikkek feltűnően hasonlítanak egymásra, mind a szóhasználatban, mind a következtetésekben. … Tovább »

Nem lehet nem észrevenni, a magyar politikát és közbeszédet ellepték az összeesküvés-elméletek. A parlamentben Bilderberg-csoportoznak, chemtraileznek, Magyarország elleni misztikus nemzetközi konspirációkról beszélnek, a tévében a legváltozatosabb és legőrültebb összeesküvéseket adja elő tényként egy láthatóan zavart figura, aki aztán állami kitüntetést kap. Normális ez? Krekó Péter szociálpszichológus, politológus, a Political Capital igazgatója az ELTE-n oktat politikai pszichológiát, és az összeesküvés-elméletek pszichológiájának egyik vezető kutatója Magyarországon – az ő segítségével próbáltunk utánajárni, mi lehet ennek hátterében.

 Részlet Ari Shavit: Hazám, az ígéret földje c. könyvéből

125 éves születésnapját ünnepli az MTK. Ennek alkalmából idézzük az MTK, a VAC és a többi zsidó sportklub születését.

Interjú Arnon Grunberggel

Kanada elfogadta a Kossuth díjas magyar író Kertész Ákos menekült kérelmét. Mint ismert: az író durva antiszemita támadásoknak volt kitéve Magyarországon és emiatt – nyolcvanévesen – volt kénytelen elhagyni hazáját. 2012 februárjában érkezett Montreálba, miután több alkalommal … Tovább »

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Bent Hoie, norvég egészségügyi miniszter bejelentette: új jogszabályt terveznek „a rituális célú körülmetélések szabályozására”.

A jogszabályt, mely a 18 év alattiak körülmetélését érinti, még 2014 áprilisa, tehát húsvét előtt szeretnék életbe léptetni – … Tovább »

Hegedűs D. Géza irodalmi estje 

A válaszolók háromnegyede szerint az utóbbi öt évben rosszabbodott a helyzet. 

… és vitatkozzanak róla történészek, de ne kapjon köztéri emlékművet, mert végletesen megosztja az országot.

A svédországi Malmö városa az utóbbi években arról vált hírhedtté, hogy talán egyetlen európai városban sem éri a zsidó közösséget annyi zaklatás, mint itt. 

Svédország híresen semleges volt a második világháborúban, és biztonságos menedékhelyül szolgált sok zsidónak, … Tovább »