1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

Egy palesztin professzor történelmi vállalkozásba fogott, amikor a diákjaival nemcsak hogy átbeszélte a holokauszt palesztin tankönyvekben nem létező fejezetét, hanem a lehető legközelebb is hozta hozzájuk a történetet azzal, hogy elvitte őket Auschwitzba. Hogyan lesz a Fatah egykori gerillájából egy Auschwitz iránt érdeklődő tudós? És mivel kell szembenéznie, ha feszegetni kezdi a határokat? Az Origónak elmesélte.

Részlet Ámosz Oz Barátok között c. regényéből

“Itt náci emlékmű nem fog épülni” – írták a kordontakaró lepelre, akik napok óta tartó tiltakozásuknak nyomatékot akartak adni, miközben önleleplező dokumentumot gyártottak. Náci emlékművet ugyanis senki sem emelne a főváros szívében. Sem a kormány, sem a helyi önkormányzat. A tiltakozók olyasmi ellen folytatnak engesztelhetetlen küzdelmet, ami nemcsak nincs, de nem is készül lenni.

A magyar médiában ezt eddig nem tudták.

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke nyilatkozik a Szombatnak

Az amerikai hadsereg 1945. május elején szabadította fel Németországban a mühldorfi lágert,

Csütörtökön mutatták be a magyar mozik a legújabb Woody Allen szereplésével készült filmet, címe Bérgavallér.

részlet egy kisregényből

Czékmán Balázs feladata nem ismeretlen az izraeliek előtt: ő az első magyar mádrich. Akárcsak az Izraelből a diaszpórában élő zsidókhoz röpített mádrichokat, őt is azért küldték Budapestről Izraelbe, hogy az itt élők identitását erősítse. Csak míg az izraeli küldöttek a … Tovább »

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus befolyásos elnökének neve gyakran bukkan fel a magyar sajtóban, de Magyarországon meglepően keveset tudnak a család történetéről, pedig ez magyar bevándorlók valódi amerikai sikertörténete.

A Sátoraljaújhelyen született, 29 éves Rosenthal … Tovább »

Interjú Horányi Gáborral, a Lauder iskola főigazgatójával

Az Élet menete felvonulását tizenkettedszer tartották meg Budapesten vasárnap délután. Az eseményhez kapcsolódóan szobrot avattak, a vonulás előtt pedig a megemlékezők egy része demonstrációt tartott a tervezett Szabadság téri emlékmű területén.

A varsói gettóról szóló legjobb könyvnek nevezte Alina Molisak lengyel irodalomtörténész, a Varsói Egyetem tanára az MTI-nek adott interjúban Bogdan Wojdowski lengyel zsidó író A holtaknak vetett kenyér című regényét, amelyet a Park Könyvkiadó jelentetett meg a könyvfesztiválra.

Az 1945 után született generáció szociálisan rászoruló tagjaival intézményesen nem foglalkozik egyik zsidó szervezet sem.

Hans-Henning Paetzke író-műfordító 

Bojár Gábor, a hvg.hu internetes oldalon nyílt levélben szólította meg Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét.

A levél szerzője többek között úgy fogalmaz – „Nagyon fáj, hogy nem Tőled, aki a magyar zsidóság képviselőjének vallod magad, hanem a tőlem egyébként távol álló … Tovább »

Szegő György művészeti író megnyitója Thury Levente emlékkiállításán a Symbol Art Galériában 2014. április 17-én.

Bölöcskei Gusztáv tiszántúli püspök szerint újra kell gondolni az egyházfinanszírozási rendszert. A reformatus.hu honlapnak adott interjúban Hegedűs Loránt ügyével kapcsolatban leszögezte: az antiszemitizmus olyan bűn, amely a keresztyén etikával, tanítással nem egyeztethető össze.