Találatok ‘S. Z.’
Összesen 7,952 találat (3421 - 3440) : S. Z..
Számvetés
A beszéd mögötti beszéd
Petrás Mária népdalénekes meghívása a zsidó kulturális fesztiválra, majd ennek lemondása jelképes erejű: a magyarság legarchaikusabb népcsoportját, a csángókat megjelenítő énekesnő fellépése a zsinagógában valóban az „együttélés” (bármit jelentsen ez) szimbóluma; a … Tovább »
Szakály Sándor is ott volt a Kamenyec Podolszki emlékmű felavatásán
Kamenyec-Podolszkij közelében több mint húszezer, nagyobbrészt Magyarországról kitoloncolt zsidó embert gyilkoltak meg a német SS-csapatok. Az emlékmű avatásán Szakály Sándor is jelen volt, aki korábban a kamenyec-podolszkiji deportálásokat idegenrendészeti eljárásnak nevezte.
Fontos, … Tovább »
Petrás Mária, Magyar Sziget, pro és kontra
A Magyar Nemzet által közölt információ, mely szerint Petrás Mária nem lépett fel a Magyar Sziget rendezvényein, végül nem bizonyult helytállónak: egy alapos facebook felhasználó utána járt és megtalálta a Magyar Sziget 2003. augusztus 13-i programját, ahol a fellépők között … Tovább »
Heller Ágnes: Olvasónapló – Nyíri János: Madárország
Szabó Ágnes: Csillagok
„Feszültségeket csak tudással lehet orvosolni”
Iráni atomprogram – A NAÜ helyett az irániak maguk ellenőrizhetik a parcsini nukleáris létesítményt
Irán a saját szakértőivel és felszerelésével végeztetheti majd el a parcsini nukleáris létesítmény ellenőrzését,
amelyet korábban állítólag nukleáris fegyverek fejlesztésére használt egy, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) megkötött titkos külön megállapodás … Tovább »
Claude Lanzmann: A patagóniai nyúl
Migránsok Izraelben
Angolul és franciául migrants, németül migranten, magyarul – újabban – migránsok. Héberül misztanenim (beszivárgók). Minden nyelven többes számban, mert többen vannak, sőt, sokan. Nagyon sokan. És egyre többen lesznek.
Európa minden újságja, rádiója, televíziója foglalkozik … Tovább »
Jelek a vízen
Zsidó hacker a francia antiszemiták ellen
Robert Alter: Szükséges angyalok – S. J. Agnon A Nagy Zsinagóga című elbeszéléséről
Smuel Joszef Agnon: A Nagy Zsinagóga
Czeizel biztos volt abban, hogy egyszer szobrot kap
„Minden önéletrajz önigazolásnak számít” – írja életrajzi könyvében Csontváry kapcsán a hét elején elhunyt világhírű magyar orvos-genetikus, Czeizel Endre. A Két életem, egy halálom című kötet funkciója is az önigazolás. Czeizel azért mondott igent M. Kiss Csaba megkeresésére, mert úgy érezte, hazájában teljesen félreismerték. „Teljes mértékben azonos vagyok magammal, de meglehet, nem az vagyok, akinek látszom, illetve nem csak az.” (5.o.) Ha kizárólag a médiából ismertük, akkor a hetvenes évek elején tévédoktornak láthattuk, aki megismertette a magyarokkal a genetika csodáit, a kétezres évek elején pedig leginkább egy gyermekcsempészettel megvádolt bulvárhősnek, aki egy 40 évvel fiatalabb szeretőt tartott a felesége mellett. Czeizel azt szerette volna, ha inkább szakmai sikerei miatt emlékeznének rá az emberek, azok is, akik sosem fordultak meg a rendelőjében. A könyvben „szükséges rosszként” a magánéletről és a perről is mesél, és vall betegségéről is, ami a családi hajlam ellenére végül nem prosztatarák, hanem mieloid leukémia lett. M. Kiss járt Czeizel mindkét családjánál, végigkísérte a második kemoterápia utáni időszakot, és bőven hagyott helyet a könyvben a professzor tudományos értekezéseinek is. Kiderül, hogyan halt meg igazából Semmelweis Ignác, melyik három kifejezést tudta magyarul Milton Friedman, miért nem lett gyereke egy idegen nőnek Gábor Miklóstól, mi a helyes válasz arra, hogy apád faszát, és hogy békélt meg élete utolsó hónapjaira Czeizel Endre Istennel. Kigyűjtöttük a 10 legérdekesebb, legtanulságosabb történetet a könyvből.
Czeizel, az antiszemita
Czeizel gyerekkora az „enyhe antiszemitizmus jegyében telt”. A festő-mázoló-tapétázó céget üzemeltető édesapja a konkurenciát látta a zsidó kisiparosokban, és ezt otthon is gyakran hangoztatta. Czeizel családi antiszemitizmusát, ami akkoriban inkább vegyes érzelmeket jelentett a zsidók irányába, a gimnáziumi féltékenység erősítette fel: ráébredt, hogy a zsidó gyerekek sokkal okosabbak nála. Az egyetemen a zsidó orvosdinasztiák leszármazottjaival kellett versenyeznie, ami tovább táplálta az ellenérzéseit, ám amikor neves zsidó orvosok és újságírók kezdték mentorálni, átértékelte addigi nézeteit. A zsidó genetikát londoni ösztöndíja során kezdte vizsgálni a hetvenes évek legelején. A témáról A zsidóság genetikája címmel dolgozatot is írt, és publikálni is szerette volna: a Valóság című lap szerkesztője nem engedte, hogy megjelenjen, a főszerkesztő viszont Aczél elvtársra bízta a döntést. Aczél bekérette magához a fiatal kutatót, és kérdőre vonta a cikk miatt. Rasszizmussal vádolta, nézeteit pedig a náci Németországban elterjedt eszmékkel állította párhuzamba. Czeizel megvédte a szöveget, és közölte, hogy szerinte a különbségeket nem a zsidó művészek, tudósok génjeiben, hanem a zsidó kultúrában kell keresni, amiből a magyaroknak bőven lenne mit tanulniuk.
„(…) a végén annyira bizalmas viszonyban voltunk, hogy én már pofátlanságra is vetemedtem a búcsúnál: Aczél elvtárs, maga kérdezte, hogy „miért foglalkozik velünk”. Ezek szerint Aczél elvtárs zsidó? És akkor hosszabb csend után azt mondta: „Nem, én kommunista vagyok!” (17. o.)
A teljes cikk itt olvasható.
Az Iszlám Állam vezetője megerőszakolt egy amerikai túszt
Megerőszakolta Kayla Mueller amerikai túszt Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet vezetője, az amerikai kormány pedig értesítette erről a nő szüleit – közölte pénteken az amerikai ABC televízió híradója meg nem nevezett terrorelhárítási forrásokra hivatkozva.
Kayla … Tovább »