A nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált az emberiség elleni bűnök miatt elítélt Klaus Barbie náci háborús bűnös pere, amely a maga nemében az első volt Franciaországban. Az életfogytiglani börtönre ítélt “lyoni hóhér” perének 37 napját filmre vették, ezt adták most ki egy hat DVD-ből álló sorozatban, amely szerdán került forgalomba.

Johanna művészetének alapmotívuma, grafikáinak és festményeinek hőse régóta
az emberi test. Ám az ő felfogásában és ábrázolásában a test mindig
valami más – ahogy régebben írtam ezekről az egyszerre szürreális,
egyszerre expresszív alakokról, a testek itt levedlik magukról a köznapi
hasonlóság bőrét, hol középkori lovagokra, csillagközi szörny-utazókra,
ősvilági rémlényekre emlékeztetnek bennünket

 Avagy szülessünk-e zsidónak, tanuljunk-e zsidónak vagy érezzünk-e zsidóként? Pészáh a kérdések ünnepe, s hónapja, niszán, a kérdések hónapja. Kérdéseket szeretnék feltenni Nektek is, önmagamnak is. Ha meg tudjuk válaszolni, közelebb kerülünk a zsidóság, esetleg … Tovább »

2011 ÁPRILISI SZÁM

Szlankó Bálint: Az arab forradalom
„A demokráciát nem lehet egyszerűen exportálni” – Beszélgetés Yaron Dekel izraeli újságíróval (Gadó János)
„Telepesek” vagy áldozatok? – Az itamári gyilkosság a politikában és a médiában (Gadó János)
Sárközi … Tovább »

Elie Wiesel: A Sonderberg-ügy című regénye a Budapesti Könyvfesztiválra jelent meg a Nyitott Könyvműhely gondozásában. A Szombat képviseletében Gadó János készített interjút a szerzővel.

Talán csak akkor ébredünk tudatára, hogy legzsengébb
gyermekkorunk óta a mélabú is része napjainknak, miután megismertük a
szenvedést, és megéreztük tarkónkon a halál jeges leheletét.

Megismételt hitközségi választást tartottak Lágymányoson, miután Heisler
András lemondott a Választási Bizottság szerint lágymányosi
képviselő-testületi tagságával összeférhetetlen Dohány utcai elöljárói
helyéről. 

A Költészet Napjának apropóján a Holokauszt Emlékközpont vendége lesz a Várad című folyóirat szerkesztősége.  

Élénk hazai reakciók követték azt nemrég megjelent nyilatkozatot, amelyben Gál András Levente, az igazságügyi tárca közigazgatási államtitkára kifogásolta a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállítását.
 

A háború után a nyugatnémet hírszerzés ügynöke és toborzóembere lett az az SS-tiszt, aki 1944-ben lebuktatta és koncentrációs táborba juttatta az Amszterdamban bújkáló német zsidó Frank-családot – írja a Focus német magazin.

György Péter Apám helyett című könyvében apja felejteni akarásán keresztül a Kádár-kor lelkét fejti meg, Gárdos Péter lágerből szabadult apja történetéből szerelmes regényt farag Hajnali láz címmel. Feledékeny Magyarországról, zsidó szégyenről, tabunak számító Trianonról és újrakezdődő bűnbakképzésről az origo diktafonja mellett beszélgetett a két szerző. Az emlékezettörténet nem á la carte étterem.

A Költészet napján egy erdélyi magyar-zsidó családból származó izraeli költőnő versét ajánljuk figyelmükbe.
 

Második világháborús áldozatok, megölt zsidók földi
maradványait temették újra hétfőn Romániában egyházi szertartás keretében; a
maradványokat tavaly ásták ki egy tömegsírból.

A Budapesti Zsidó Hitközség vezetése eddigi demokratikus legitimációjának látszatára sem tart igényt a jövőben, amint ezt a választások eddig lezajlott egyes eseményei megmutatták. A folyamat során több ponton, többször kihasználták a választási folyamat szabályozatlanságait, hogy akadályozzák a választói akarat kifejeződését. A több eset együtt megkérdőjelezi azt is, hogy egyáltalán választásnak tekinthetjük-e bármilyen értelemben a most folyó képtelen procedúrát. 

A kilencvenes évektől lett egy rácsodálkozás,
kinyíltak a levéltárak, a téma megjelent filmekben az interneten és egyéb
fórumokon. Az, hogy ma kevesebbet foglalkoznak vele, vagy mondják egyesek, hogy
sok volt már belőle-, mert a kérdést nem kerülhetjük meg-, általában azoknál
merül fel, akiknél kiderül, felelősség is van a háttérben.

Alan Gross 61 éves, amerikai, vallásos zsidó és az USAID nevű szervezet szerződéses alkalmazottja. Egy jótékonysági programon dolgozott Havannában, mielőtt letartóztatták, állítólag a kubai zsidó közösség részére készített internetes hozzáférést.  

Hatvanhét: ezekben a napokban lesz ennyi esztendeje, hogy 1944. április 7-én a náci Németország legtitkosabb, legjobban őrzött haláltáborából, Auschwitz-Birkenauból megszökött két fogoly, a szlovákiai Rudolf Vrba és Alfred Wetzler. Felbőgtek a szirénák, kutyás SS-őrök vizsgálták át a táborrészeket, járőrök fésülték át a szomszédos területeket. A szökevényeknek, ha kézre kerülnek, esélyük sincs: a láger főterén akasztották fel mindazokat a menekülőket, akiket utolértek, miközben indulók szóltak a hangszórókból.

Konrád György: Zsidókról. Európa Könyvkiadó, 2010. 228 oldal, 3300 forint

Németh Gábor anno elmesélte egy randevújának történetét: göndör hajú lány, közös baráti körből a bárpultnál addig kerülgeti a forró kását, amíg nekiszegezi a kérdést: „Te zsidó … Tovább »

Több mint tíz éve már annak, hogy Árvai Joliban – Popper Péter közeli barátjában, aki sajnos már szintén nincs közöttünk – felmerült a gondolat, kettejük beszélgetése kapcsán: portréfilmet kéne készíteni Péterről. A film elkészült, még VHS formátumban, meg lehetett vásárolni … Tovább »

Nagy-Britanniában él Európa második legnépesebb, becslések szerint mintegy 300 ezer fős zsidó közössége, s e közösség kétharmada londoni lakos. Van, aki rendszeres zsinagóga-járó, van, aki nem, van, aki évek óta nem tette be a lábát zsinagógába, ám a fontosabb zsidó vallási … Tovább »