Az alábbiakban részleteket közlünk Márai Sándor NAPLÓ 1943-1944 című kötetéből, amely az idei könyvnapra jelent meg, az Akadémiai Kiadó és a Helikon Kiadó gondozásában.
Egy embert lehet büntetni csele­kedeteiért és szavaiért de nem le­het büntetni származásáért. Akit származásáért … Tovább »

A magyar zsidó történelmi múlt egyes epizódjait felidézve, az utób­bi időben egyre gyakrabban olvasható utalás Herzl ama „próféciájá­ra”, amennyiben előre látta, hogy a cionizmusról hallani sem akaró ma­gyar zsidóságot az antiszemitizmus fogja a cionizmus karjaiba hajtani.
Az … Tovább »

Fél évszázada sincs, hogy az euró­pai kontinens országainak lakói szemtanúi voltak sok millió zsidó embertársuk tervszerű megkínzatásának, lelki és fizikai összetörésének, halálba hurcolásának. Túlnyomó többségüket elnyelték a koncentrá­ciós táborok, a gázkamrák, a … Tovább »

Gondolatok a Szabó Dezső vitához
(Második, befejező rész)
AZ ÉRETT SZABÓ DEZSŐ mindig tisztán látta, nem becsülte sem le, sem félre a zsidóság történelmi sze­repét. (…) Sokan fognak csodálkoz­ni talán, de ezt az interjút is vele készítette Szombati Sándor: „Zsidótemplomban … Tovább »

MAGYARORSZÁGON éppúgy, mint Romániában és Lengyelországban, a kommunisták és a parancsaikat va­kon teljesítő hírhedt politikai rend­őrség vezetői között a második vi­lágháború utáni évtizedben sok volt a zsidó származású. Felmerül a kér­dés, hogy mi ennek az oka? Igaza … Tovább »

Beszélgetés az előítéletről Csepeli Györggyel
Találkozásunk aktualitását Csepe­li György nemrég megjelent könyve, az „És nem is kell hozzá zsidó” cí­mű szociálpszichológiai tanulmány adta. Ott a többség oldaláról érthet­jük meg a több ezer éves előítéletes gondolkodást. … Tovább »

SZÁMOMRA MINDEZ akkor kez­dődik, amikor délelőtt a Malév-gép meghozza a moszkvai átszállókat Tel Aviv felé. Vannak, akik már napokkal járatuk indulása előtt megérkeznek, többnyire idős embe­rek, akik attól félnek, hogy lema­radnak. Ilyenkor ott éjszakáznak a tranzitban, összetolt … Tovább »

1990-re Izrael állami költségvetése 65,8 milliárd sékel kiadást irányzott elő, aminek 60 százalékát két fő te­hertétel veszi igénybe: a honvéde­lem és az adósságszolgálat. A be­vándorlókkal és beilleszkedésükkel kapcsolatos kiadások előirányzata 1,8 milliárd sékel volt, … Tovább »

Michail Heller a Szovjetunióban született, tizenöt éve él orosz zsidóság históriája tárgyában. Az orosz zsidók kilá­tásait szülőföldjükön meglehetős borúlátással ítéli meg, amiként ez a Belgiumban megjelenő Regards című zsidó lapnak adott interjújából kitetszik.
Az … Tovább »

A bizánci ortodoxiától Gorbacsovig
Sok ezer ember kerekedett fel mostanában Oroszországban, a szov­jet birodalom különböző részein, köztük hatalmas számban zsidók. Magyarország érintésével veszik út­jukat arrafelé, ahol befogadják őket, ahol letelepedhetnék és új életet kezdhetnek. … Tovább »

Európának jó oka van feltenni azt a kérdést, hogy a két Németország egyesülése áldást hoz-e földrészünkre, vagy átkot. S a 20. század középső harmadának iszonytató emlékei okán egyáltalán nem indokolatlanok azok a gondos mérlegelések, amelyekkel ma zsidó körökben találkozni, … Tovább »

Gondolatok a Szabó Dezső vitához
Szabó Dezső politikai szerepének megítélésével kapcsolatosan az utób­bi években ismét fellángoló vita széles érdeklődést keltett a közvélemény­ben. Ezért is örömmel közöljük Szőcs Zoltán írását, azzal a megjegyzéssel, hogy szívesen … Tovább »

SZŰKSZAVÚ ÚJSÁGHÍR adta tudtul júniusban, hogy megalakult a Keresztény-Zsidó Tanács, külföldi jó példák és hosszas ösztökélés nyo­mán. Katolikus, protestáns és zsidó hitfelekezetek illusztris lelki veze­tőiből áll, s hogy megszületett, csak annyit mondhatunk mély meggyőző­déssel … Tovább »

Történetek a második KUT találkozásról
A nagymama bögréje
Klári szüleit vidékről deportálták. Sok-sok évvel később felnőttként barátnőjénél vendégeskedett. Ami­kor kinyitotta a konyhaszekrény aj­taját, a polcon egy régi teáskészle­tet pillantott meg. Elbűvölve állt … Tovább »

Beszélgetés Varga László történésszel
Néhány előadásának híre nyomán kerestem fel Varga Lászlót, az MTA Történettudományi Intézetének ku­tatóját. Ami hozzá vitt, az az utób­bi évtizedekben a szőnyeg alól szin­tén előkerült, ez időben leginkább az „urbánus-népies” … Tovább »

AZ EGYÉRTELMŰ HAZUGSÁGOK korának Magyarországon vége. És a zsidóság berkeiben mégsem a meg­nyugvás, nem a felhőtlen bizakodás érzése kerekedett felül. Inkább a szorongás a jellemző. Többen nem hiszik, mint amennyien igen, hogy az egyértelmű hazugságok és a foly­tonos hazudozás … Tovább »

A szerkesztőség megjegyzése: E rovatunkban szívesen közöljük a hozzánk intézett leveleket, cikke­inkhez kapcsolódó hozzászólásokat. Ez azonban természetesen nem je­lenti azt, hogy az itt megjelent írá­sokkal, illetve azok minden megál­lapításával a szerkesztőség egyetért.

Jóérzésű … Tovább »

Egy repülőgép eltérítésének híre járta be a világot 1976. június utolsó szombatján s a rákövetkező napok történései, a halál árnyékába került utasok megpróbáltatásai, a kiszaba­dításukra tett erőfeszítések hetekig vezető helyen maradtak az izraeli és nyugati újságokban, … Tovább »

Engedtessék meg, hogy a fenti című kötet bemutatásakor egy 48 év előtti, számomra talán az életben maradást jelentő epizódot idézzek fel, mert megsegítőm valószínűleg azok közé tartozott, akikről e könyv szól. 1944 novemberében egy Dob utcai üzletlakásban bujkáltam, on­nan … Tovább »

Az ún. csodarabbik a XVIII. sz. óta tűntek fel Észak- kelet-Magyarországon és Erdélyben a Galíciából betele­pült chaszid zsidó vallási közösségek körében. A chaszideus (héberül: jámbor) zsidó vallási irányzat Len­gyelországban keletkezett a XVII. században, és innen terjedt … Tovább »