Összesen 9,079 találat (8001 - 8020) : S. G..
HONGKONG:
Négy vallási irány
A város sohasem volt Különösebben jelentős vagy nagy létszámú zsidó központ. Az első zsidók – név szerint a Sassoon család – 1842-ben érkeztek, abban az évben, amikor Hongkong brit gyarmattá vált. A család Bagdadból származott és kiterjedt … Tovább »
Az alábbiakban az Izraelben megjelenő Jerusalem Report és a New York-i zsidó hetilap, a Forward egy-egy cikkét közöljük rövidített formában. Mindkét írás arra a megdöbbentő kérdésre keresi a választ, hogy miként kerülhetett Peter Sichrovsky, a jó nevű, zsidóságát mindig is vállaló … Tovább »
December 1.
Mégiscsak lesz karácsonyfa. Eldöntöttem, punktum.
Na jó, az igazság az, hogy ebben a döntésben négyéves kemény, megfeszített előkészítő munka lakozik. Dani születése óta ugyanis szisztematikusan oltom Laciba, hogy ha a gyerek megnő, nincs jogunk elvenni tőle … Tovább »
Jichak Lajos rabbi, a Bét Perec alapítvány (lásd a Szombat 1996. novemberi számát) szellemi vezetője gyakori vendég Magyarországon, és jól ismeri az Izraelbe tanulás vagy letelepedés céljából érkezett magyarországi zsidó fiatalok egy részét is. Tapasztalatairól beszélgettünk … Tovább »
A Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány
A szegények, árvák, betegek istápolásának törvénye végigkíséri a zsidóság történetét. Ennek intézményei Magyarországon is kiépültek és hatásosan működtek, míg meg nem semmisítették a gyámolítottakat és a fenntartókat, … Tovább »
A karizmatikus vezetők hiányoznak a magyar zsidóságból
Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor … Tovább »
zsidó modernizáció, polgárosodás, világiasodás párhuzamosan haladt a keresztényekével. Kettőzött erőt adott neki, hogy a zsidóknak ki kellett jönniük mind a keresztény, mind a zsidó falak mögül, Ortodox nézőpontból, vagy a környezet barátságtalan tekintetével nézve – … Tovább »
Csak egy dolog miatt ragadtam tollat, hogy hozzászóljak a Szombat novemberi számában megjelent Péntek esti nyomuláshoz, illetve az abban leledző és szervezetemet szervesen érintő részeihez.
Ez a dolog az, hogy ezen cikk túlmegy azon a határon, melyet józan szemlélőként tolerálni … Tovább »
Mindig nagy érdeklődéssel olvasom folyóiratukat. A legutolsó számukban foglalkoznak a közösség kárpótlásával és a kuratóriummal. A bekeretezett részben a következő olvasható: „Idős embereket tömörítenék a kuratóriumban, képviselőik közelítenek a 80-hoz, akik minden … Tovább »
Megköszönöm Novák Attilának, hogy – valóban túl indulatos, mi több: bizonyára sértő – levelemre higgadt hangon reflektált. Egyben végiggondolt, színvonalas tanulmányt készített, amely nemcsak hivatkozik Bibóra, de módszerét is követi. Ezt különösen fontosnak érzem a jelenlegi … Tovább »
….mindenki felelős a szavaiért, szavainak következményeiért, s minél messzebbre hallatszik el a szava, annál inkább.”
(Komoróczy G., Hiány, 1990. nov. 50.)
Szomorkás nap volt a pénteki, a felhők közül is csak ritkán bújt elő a nap. Ilyen időben, ha csak teheti a városlakó, … Tovább »
S. Nagy Katalin: Diaszporizmus
Vízibalett, magyar módra
Sosztakovics a zsidókról
Thury Levente: Életmű
Kassák Lajos héberül
Nézz vissza haraggal?
Frojimovics Kinga Toronyi Zsuzsanna: „Zsidó múzeumnak gondolata csakis egyetlenegy pillanatra támadt bennem, az eszmét életképesnek nem … Tovább »
Előző számunkban olvashatták munkatársunk útinaplójának az ortodoxia világát bemutató első részét. A második – befejező – részben a politika és a vallásos cionizmus közegébe nyerhetünk bepillantást.
„Simon Peresz, nem szégyelled magad? Azokból a fegyverekből, amit te … Tovább »
Ezt a feladatkört 1995-ben hozta létre a lengyel kormány, tudatára ébredve, milyen hátrányokkal jár számára nemzetközi téren a két nép viszonyában fennálló és számos forrásból táplálkozó feszültség.
E gócok közül néhány: az auschwitzi karmelita kolostor és az ennek … Tovább »
A több mint tízmillió lakosú Sao Paolóban, Brazília legnagyobb városában 80 ezer zsidó él. Többségük – mint szerte a világon – a középosztályhoz tartozik, ami említést sem érdemel Párizsban vagy Londonban, de figyelemre méltó a hatalmas kiterjedésű nyomornegyedekkel, ennek … Tovább »
Identitásváltás Észtországban
Észtország háromezer főnyi szervezett zsidóságának 65 százaléka orosz ajkú. Többségük a hetvenes években költözött a legészakibb balti köztársaságba, amelynek erős polgári hagyományait még a több évtizedes brutális szovjet uralom … Tovább »
Meghökkentem, amikor feltették nekem a kérdést, hogy ma, amikor hiányzik „a katasztrófa tapasztalata” és megszűnt „a fenyegetettség-érzés”, a vallásos tradíció pedig letűnőben van, összefűzheti-e egyáltalán valami a közép-európai zsidó kultúra képviselőit?
Én … Tovább »
1.
Hannah Arendt Rosa Luxemburgról készült tanulmányában a következőt írja: „Míg az asszimiláns zsidók önbecsapása abban nyilvánul meg, hogy azt mondják magukról, ők ugyanolyan németek vagy franciák, mint az igazi németek és franciák, addig az értelmiségi zsidók … Tovább »
1
Sok évvel ezelőtt történt – nyolc vagy kilencéves lehettem ekkortájt, és a világ még ígéretekkel telinek tűnt -, hogy egyik tanárom, akit meglehetősen zavarba ejtett vezetéknevem, mely a szerb nevekkel ellentétben nem „ic”-re végződött, megkérdezte, ki is vagyok én. Felálltam, … Tovább »
„Ha megfeledkeznél arról, hogy zsidó vagy, egy keresztény majd emlékeztet rá.” A háború utáni, illetve a holocaust utáni szlovákiai zsidó kultúráról – amelyben igen jelentékeny volt és ma is meghatározó jelenség az asszimiláció – valószínűleg nem gondolkodhatunk anélkül, … Tovább »