Találatok ‘S. G.’

Összesen 8,874 találat (5801 - 5820) : S. G..

Önemancipáció

Írta: Szántó T. Gábor - Rovat: Politika

Sokan vannak, akik évről-évre úgy nézik végig az izraeli filmhét kínálatát, hogy a primer mozi-élményen túl, egy másik élet lehetséges képeiben is megmerítkeznek, amiben nincs részük. A héberül tudókra a nyelv, másokra az ismerős dallamok, az ábrázolt vallási szokások, a tájképek hatnak, és olyan érzéseket ébresztenek, amiket évente csupán egy héten élnek át. 

Ohájon, az izraeli detektív

Írta: Varga Betti - Rovat: Politika

Batya Gur (1947-2005), akit sokan az izraeli Agatha Christie-ként emlegetnek, noha számos nyelvre lefordították Gyilkosság szombat reggel c. regényét, Izraelen kívül nem örvend széleskörű ismertségnek. Krimisorozatának többi kötete és egyéb írásai viszonylag kevés nyelven olvashatóak, magyarul is csak a sorozat első, már említett kötete jelent meg.

“Az arabok itt csak vendégek”

Írta: Zalán Eszter / Népszabadság - Rovat: Hírek - lapszemle

Giora sokak szemében az izraeli-palesztin megegyezés egyik legfőbb akadálya. Ő ugyanis “telepes”, aki családjával a “zöld vonal” (az 1949-es tűzszünet vonala) másik oldalán él – olyan területen, amelyen a palesztinok képzelik el államukat. A Modin városa mellett lévő Nili településre mindennap tel-avivi munkahelyéről autózik vissza.

„A várandóság is harmónikusabban alakul…”

Írta: Dr. Hidas György (Fotó: Tóth Csilla) - Rovat: Politika

 

Szakmai pályájára tekintve eddig három fontos kristályosodási pontot láthatunk. Időrendi sorrendben visszafelé: a kapcsolatanalízis megalkotása, a Ferenczi Egyesület életre hívása és a Tündérhegyi Pszichoterápiás Osztály megalapítása. Mivel a kapcsolatanalízis a legújabb fejlemény, ezért kezdjük ezzel a beszélgetést!

„Volt némi Casablanca-fíling” – A rendező, az újságíró és a költő a háborús Izraelben

Írta: Panyi Szabolcs - Rovat: Kultúra-Művészetek

Török Ferenc filmrendező, Vágvölgyi B. András újságíró és Térey János költő, író is Izraelbe látogatott a háború alatt, után. Milyen érzésekkel indultak útnak? Milyen élmények érték őket Izraelben? Hogyan érzékelték az háborús izraeli hétköznapok hangulatát? Milyen … Tovább »

„A nyomozás megállapította, hogy a főrabbi zsidó és vallásos”

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Mi legyen a volt titkosszolgálati iratokkal? címmel rendezett a minap kerekasztal-beszélgetést a Beszélő. Varga László történész, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatója, a Kenedi-bizottság tagja egy hullámhosszon volt Gulyás József szabaddemokrata képviselővel, a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjával. Mindketten vitatkoztak Tóth Károllyal, a bizottság szocialista alelnökével, aki szerint a rendszerváltás óta a titkosszolgálatok törvényesen működtek.
 

Robert Capa kései hazatérése

Írta: HVG - Rovat: Hírek - lapszemle

Robert Capa hazatér? Nos, Magyarországnak van törlesztenivalója az innen elszármazott, nagy fotósgenerációval szemben. Kertész, Brassai, Munkácsi, Capa nem nálunk lettek világhírűek. A magyar állam most 300 milliót költött egy nagyobb anyagra a hetvenezer negatívot tartalmazó Capa-életműből. Mit vettünk és miért? S milyen vihart kavart mindez?

Parászka Boróka: Halványszürke folt?

Írta: Szombat - Rovat: Politika

A magyar antiszemitizmus története, múltja és jelene minden bizonnyal fehér, de legalábbis nagyon világos, mondjuk, halványszürke foltként tartja nyilván Erdélyt. A közhiedelem úgy tartja, hogy bezzeg Erdélyben ma nincs antiszemitizmus (?!), nem is volt (??), ha volt is, egészen másképpen volt, mint az anyaországban (!). Erdéllyel nem köthető össze az antiszemitizmus…

Lőwy Dániel: A Körös-parti Párizs világirodalmi pillanatai

Írta: Szombat - Rovat: Politika

„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
 

Százötven éve született a Hegedűs a háztetőn “ihletője”

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Százötven éve, 1859. március 2-án született az ukrajnai Perejaszlavban Sólem Aléhem jiddis író, akinek Tóbiás, a tejesember című munkájából készült a világhírű Hegedűs a háztetőn című musical. Salom Rabinovitz néven született, a héder (zsidó egyházi elemi iskola) után orosz gimnáziumban tanult és ekkoriban jelentek meg első cikkei is. 1880 és 1883 között Lubniban rabbiként működött.

„Fatalista vagyok”

Írta: Dragomán György (Fotó: Szabó T. Anna)  - Rovat: Politika

A pusztítás könyvét még titokban írta. Eddig huszonhét nyelvre lefordított, A fehér király című regényével pedig az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb magyar könyvsikerét produkálta, melyet nemcsak a magyar irodalomra hagyományosan fogékony Németországban, de az Egyesült Államokban is elismerően fogadott a kritika. Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen, 1988 óta Magyarországon él.

Rólunk beszél Amerika

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Több európai országban, köztük Olaszországban és Magyarországon a roma közösség tagjai tavaly célpontjai voltak a társadalmi erőszaknak, amely néhány esetben gyakoribb volt és több halálesettel járt, mint a korábbi években – tartalmazza az amerikai külügyminisztérium szerdán nyilvánosságra hozott emberi jogi jelentése.

[popup][/popup]