Hadar Galron sok humorral fűszerezett, megrendítően szép története egy női fürdőben játszódik, egy mikvében. 

Érdemes eltűnődni azon különbségen, amely a két világháború közötti korszaknak a hazai politikára meghatározó befolyást gyakoroló két miniszterelnöke, Teleki Pál és Bethlen István nézetei között állt fenn a „zsidókérdés” megítélésében.
 

Az természetes, ha az ember a nemzet nagy költőjéhez megy interjúzni, előtte hosszú listát készít a feltétlenül felteendő kérdésekről. És abban sincs semmi meglepő, hogy mindezt azonnal elfelejti, amikor háza kapujában találkozik a nemzet nagy költőjével, aki vagy tíz perccel a találkozó előtt odaállt, mert a kapucsengő nem működik. Miközben felfelé bakatatnak a lépcsőn a riporter rádöbben, hogy sokkal jobb, ha…

Tisztán csillogó szemű kereszténnyel beszélgettem múltkoriban. Filmekről esett szó, és mondtam, hogy szeretem Roman Polanskit. Összehúzta tisztán csillogó szemét, és megkérdte: a kis buzi zsidót, aki gyerekeket erőszakol?
 

 Maimonidesz vigasza a szenvedőknek Misné Tóra: Hilchot Tesuvá 3,11. RaMBaM (Maimonidesz, 1138-1204) a zsidó középkor egének legfényesebb csillaga, nemcsak éles elméjű gondolkodó és elismert haláchikus autoritás volt, de közösségével együtt élő, szenvedéseiben vele osztozó … Tovább »

Sámuel… Isten embere hadba küldi Sault, Izrael általa felkent első királyát, Amálek népe ellen. Ez a háború minden lehetséges bibliai szempont szerint szent háború volt: a Seregek Urának elhatározásából kellett megvívni, nem a király politikai döntéséből. A harc Izrael Földjéért folyt, nem hódításért, nem zsákmányért, és nem is dicsőségért. Amálek népe pedig nem volt tetszőleges ellenség, hanem a minden politikai érdek nélküli gonoszság megtestesítője…

A huszadik század volt – a Templom lerombolása óta először – a zsidó évszázad. A zsidók példátlan, az európai modernséget meghatározó kulturális-tudományos teljesítménye és politikai radikalizmusa, majd az európai zsidóság kiirtása (a második világháború centrális eseménye, nem is olyan titkos lényege), Izrael állam megalapítása és védelme a szovjet tömb által támogatott arab hadseregekkel és gerillákkal szemben…

A nyugati típusú demokráciát a felső-középosztály és az értelmiség egy része preferálja – talán. De ők is hasadt lelkűek, mert a nemzeti/etnikai/civilizációs sérelmi politika körükben is erős. A Mubarak-ellenes tüntetők jócskán skizofrén helyzetben vannak: látják, hogy országuk egyre jobban lemarad a nyugati világtól, de a nyugati világ értékeit zászlajukra tűzni nem merik, nem akarják. A nyugati találmányok (Internet, mobiltelefon) segítségével szervezett tüntetéseken nyugati nívójú hatékony kormányzást követelnek, a nyugat alapértékei nélkül, egy nyugatbarát autoriter rezsim ellenében.
 

Fáj nekem, ami Misuékkal történik”, írta egyik barátom e-mailben, aki egyébként önmagát rendes keresztény konzervatívnak tartja, szereti Scrutont, és most éppen Bibó írásainak javított angol fordításán dolgozik. Konzervatívként is Bibó szelleme élteti, aki talán a liberális demokrácia egyik legkritikusabb híve volt Magyarországon a múlt században, akárcsak Tocqueville a XIX. századi Franciaországban.
 

A magyar kormány határozottan fellép és a jövőben is fel fog lépni minden antiszemita izgatás, megnyilvánulás ellen, “a zsidó közösség számíthat ránk” – mondta vasárnap este Hende Csaba honvédelmi miniszter a 11. Herclija biztonságpolitikai konferencián Izraelben. Hende Csaba háromnapos nem hivatalos látogatáson tartózkodik Izraelben, ahol részt vesz a 11. Herclija biztonságpolitikai konferencián Izraelben.

Tom Segev: Simon Wiesenthal. The Life and Legends. London: Jonathan Cape, 2010. 482 Pgs. A héber eredetiből angolra fordította: Ronnie Hope.

Tom Segev az izraeli „új történészek” egyik legismertebb reprezentánsa. E csoport az elmúlt évtizedek során kulcsszerepet … Tovább »

Jakov Glatstein, az amerikai jiddis kultúra emblematikus alakja, költő, író, kritikus 1896-ban született Lublinban.

Jakov (Jacob, Yakov, Yaakov, Yankev) Glatstein (Glatshteyn) anyai ágon rabbi-ősök leszármazottja, apai ágon zenei indíttatást kapott, és jiddis írók ismeretségét. … Tovább »

Lehet, hogy több közel-keleti országban hatalomra jutnak az iszlamisták, ismét kiéleződik az arab világ és Izrael viszonya, az Egyiptom és a zsidó állam közti több mint három évtizedes “hideg békét” pedig forró háború követi? Ettől félnek sokan mind az Egyesült Államokban, mind Nyugat Európában. De – érthető módon – leginkább Izraelben. Mennyire reális ez a veszély?
 

A múlt héten indult el a magyar kormányt támogató, a médiatörvény körüli világbotrányt a romokban heverő MSZP ármánykodására visszavezetni próbáló Elég! című Facebook-oldal, amelyhez pénteken nem kisebb híresség, mint Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő jelentette be csatlakozását. A hétvégén több bloggernek feltűnt már, hogy az oldal lájkolói között feltűnően sok a fantom-felhasználó, de – mint a következőkből kiderül – a valódiakkal is akadnak gondok. Ráadásul az oldal látogatottsága fantomostól-trollostól sem valószínű, hogy eléri a Deutsch által prognosztizált egymilliót – ehhez most még több mint 985 000 felhasználó hiányzik.

Orbán Viktor kedden a Nemzetközi Holokauszt Emléknap brüsszeli konferenciáján találkozik az Európai Zsidó Kongresszus elnökével – tudta meg a hvg.hu.
 

A zsidók közül sokan hibáztak, amikor a liberális demokrácia helyett a kommunista szocializmust választották zsinórmértékük gyanánt, mert az nekik biztonságot nyújtani nem tud. Nem állítható, hogy az elmúlt évtizedekben mindent egybevéve a zsidó középosztály derekasabban állt volna ki, mint a keresztény középosztály a polgári szabadság és az egyén méltósága mellett.
 

Mindennek, ami Izraelben történt velem, ez a másnaponta ismétlődő lótrágya-takarítás adja a hátterét, az istálló ugródeszkaként szolgált kalandjaimhoz, egyúttal erős vár is volt, amelybe bármikor visszatérhettem. A kibuc ma az új bevándorlók lábtörlője, egy másik kornak azonban alapmítosza.

“Filmcsillag Ádám” interjút készített vasárnap Heller Ágnessel a filozófusokat ért támadásokról. A filozófussal folytatott beszélgetés egy részét közöljük, szerkesztett változatban.
 

Elsőként Ungváry Krisztián A titkos kapcsolat című írását adjuk közre, mely a Szombat 2002 márciusi számában jelent meg.

Fischer Ádámot idézi a brit Independent című lap, aki szerint a médiatörvénynél is aggasztóbb az alkotmány módosítása és a növekvő idegengyűlölet Magyarországon.