“A zsargon a legfiatalabb európai nyelv, csak négyszáz éves, vagy ennél is fiatalabb. Még nem fejlődtek ki benne világos nyelvi formák, melyre igény lenne. Kifejezésmódja tömör és gyors, nyelvtana nincs. A nyelv kedvelői hiába próbálnak nyelvtankönyvet írni, a zsargon továbbra is beszélt nyelv marad, soha nem jut nyugalmi állapotba, de a nép nem is bízza a nyelvészekre.”

Az elmúlt több mint harminc év során a demokratikus berendezkedésű országok száma jelentősen növekedett: 1974-ben kb. 40, 1990-ben 76, 1995-ben pedig már 117 választási demokráciát tartottak számon, melyek a világ minden részén megtalálhatók voltak, egyet kivéve: az arab világot – állapítja meg Larry Diamond a Journal of Democracyban. 

Mélyen vallásos, haszid szüleim számára a varsói színház „tréflinek”, nem létező dolognak számított. Színház csak a Purim ünnepén létezhetett, amikor Haszkel bácsi nagy fekete szakállat ragasztott kis szőke szakállára, magára véve a kifordított kaftánt, és a vidám kereskedő zsidót szerepét. Ámuló gyerekszemeimet nem tudtam levenni róla.
 

Április 18-án, vasárnap zajlott – immár nyolcadszor – a budapesti Élet Menete. Ugyanezen a napon a fővárosi Terror Háza Múzeum előtt is tartottak megemlékezést. E két rendezvényen bal- és jobboldali szónokok beszéltek a holokauszt emlékezetéről, megidézvén azokat az időket, amikor a nyilasok zsidókat gyilkoltak meg vagy deportáltak Magyarországról. 

A zsidó származású Elena Kagan legfelsőbb bíróvá történő kinevezésével először történik meg, hogy a világ legnagyobb protestáns országában, az Egyesült Államokban a legmagasabb bírói fórumnak csak katolikus és zsidó tagjai lesznek.
 

A 2010-es év kezdetére evidenciává vált, hogy a tavasszal esedékes országgyűlési választásokon a Magyar Szocialista Párt történelmének legsúlyosabb vereségét fogja* elszenvedni. Reális cél a minimum 128 képviselői hely, az egyharmados mandátumarány elérése lett.
 

Május 12-14-e között a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) tart nemzetközi műhely-foglalkozást a USC Soá Intézet. A programon, melynek címe „Változó tanulói szokások: Holokauszt-oktatás és az Internet”…
 

Az antiszemitizmus minden formája elleni fellépést az egész társadalom kötelességének nevezte a német kancellár.
 

Egy álmos délutánon, amikor az ember agya semmiféle hasznos tevékenységre nem képes, úgy határoztam, rendet rakok a dolgozószobám polcain és fiókjaiban felhalmozódott papírkupacok és egyéb kacatok között. Véletlenszerűen kezdtem fölforgatni azt az összevisszaságot, amely az egyik … Tovább »

Előtörténet a Zöld disznóhoz

A Zöld disznó az 1986. évben született, Flóra Debóra utónevű, három éves lánygyermek szórakoztatására. A szerző abban az évben alijázott, és döntése egyáltalán nem vált be. A szerzőt heves honvágy gyötörte, ezért hazahozta Flóra Debórát … Tovább »

A Magyar Köztársaság hatodik választásán elsöprő győzelmet aratott a jobbközép Fidesz-KDNP pártszövetség, a Szocialista Párt pedig óriási vereséget szenvedett el, bár még mindig a parlament második legnagyobb pártja. A szélsőjobboldali Jobbik a harmadik, míg a posztmodern-ökoszociális … Tovább »

Magyarország külkapcsolataiban kulcsszerepet játszik az Egyesült Államok, mint az egyetlen globális nagyhatalom és az európai biztonság garantálója. Magyarország elsősorban a regionális együttműködés, az európai egység és szolidaritás, valamint a transz-atlanti érték- és érdekközösség, valamint intézményrendszer támogatásával erősítheti a Budapest- Washington viszonyt.
 

A köztársaság nem a biztos vég előtt áll, hanem egy nyitott kimenetelű folyamat kezdetén, amely nemcsak bukásának veszélyét hordozza magában, hanem konszolidálódásának esélyét is – írja Kis János filozófus az Élet és Irodalom eheti számában.
 

Ahmad Abdelrazek 2006 óta a Palesztin Állam rendkívüli és meghatalmazott  budapesti nagykövete. Bejrútban született, menekült palesztin szülők gyermekeként. Franciaországban tanult filmművészetet, majd a PFSZ párizsi irodájának kulturális vezetője…
 

Különleges küldetésem – Ügynök csellóval a II. világháborúban címmel a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg Francis Shelton magyar származású csellista, zenekritikus könyve, amely Hitler ausztriai bevonulásától meséli el a 97 éves szerző kalandos életútját.
 

A politikai judaizmus és Izrael állam születéséről, illetve az arab-zsidó megbékélés esélyeiről vitáztak a Hős új ország – a modern Izrael 60 éve mottóval megtartott beszélgetés résztvevői vasárnap a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
 

Két hete írtuk meg, hogy az izraeli távközlési minisztérium megtiltotta az iPadek importját. A vámtisztek külön utasítást kapta arra vonatkozólag, ha „magánimporttal” találják szembe magukat: az Apple masináját bőröndben hazahozó izraeliektől (és mindenki mástól is) el kell kobozni. A rendeletet megsértőket pedig pénzbüntetés megfizetésére kötelezte a szabályozás.

A Fidesz nagyarányú győzelme nem volt kétséges, hiszen az ország választóképes lakosságának zöme gyökeresen elégedetlen volt a szocialista (korábban szocialista-szabaddemokrata) kormánnyal, s Bajnai Gordon (amúgy korrekten kormányzó) szakértői csapatát is a Szocialista Párttal kötötte össze. Ez eleve eldöntötte a választás kimenetelét.
 

Az április 22-25 között sorra kerülő Budapesti Könyvfesztivál díszvendége a világhírű izraeli alkotó, Amosz Oz lesz. Izrael többször is irodalmi Nobel díjra jelölt írója látszólag 70 éves. Valójában legalább háromszáz esztendősnek tartja magát, hiszen más vidéken ennyi idő is kevés lett volna mindazon dolgok átéléséhez, melyeken keresztülment.

Mikor helyet foglaltam a szokásos sarokban, az akvárium és a könyvszekrény között, valaki a nevemen szólított. Körülnéztem, de nem láttam, ki az. Tőlem jobbra ismeretlen nő ült, olyan ötvenes, akinek a haja, a tarkóján kis konty félébe volt szedve. Szemben volt az ablak, mögötte eső és sötétség, bal felől díszhalak úszkáltak az akváriumban. Ki szólíthatott a nevemen?